Az Európai Parlamentben az elmúlt nyolc év során 180 fokos fordulat következett be a mezőgazdaság és a földkérdés megítélésében – mondta Morvai Krisztina a Lánchíd Rádió Zöldgömb című műsorában, Mangel Gyöngyi szerkesztő-műsorvezetőnek. A legutóbbi időkig természetes volt az a „recept”, amelynek legfőbb elemei a következők voltak: hatalmas földterületek összpontosuljanak egy kézben, nagyüzemi, monokultúrás termelés legyen, „nagy hatékonysággal”, azaz méregdrága gépekkel, emberi munka igénybevétele nélkül. Az, hogy ez milyen következményekkel jár a vidék életképességére, a falvak lakosságára, munkalehetőségeire, az élelem (élelmiszer) egészséges voltára, azzal senki nem törődött. A legutóbbi időkben azonban úgy tűnik, végre meghallották azon képviselők és civil szervezetek hangját, akik teljesen más értékrendet követeltek a mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben. Csodák csodájára már a földrablások ellen is fellép az Európai Parlament, és a kisgazdaságok megerősödését, a helyben termelt élelem támogatását részesíti előnyben. Mint Morvai Krisztina rámutatott: Magyarországon sajnos kétfelől is rabolják a termőföldet: egyrészt a külföldiek, másrészt a magyar oligarchák. A kiút lehetőségeit most már talán az Európai Unió „jobb” erőinek, azaz emberközpontúan gondolkodó csoportjainak segítségével is lehet keresni.
Mindig különleges nap számomra augusztus huszadika - s minden évben fejtörést okoz, milyen üzenettel köszöntsem a barátokat, érdeklődőket ezen a nemzeti ünnepen. Tudom, hogy a magukat nemzeti érzelműeknek vallók között komoly nézeteltérések vannak történelmünk számos fejezetének megítélésében, ideértve Szent István szerepét is. Méltatlannak tartanám, ha a kommentelők között esetleg durva vita robbanna ki, mondjuk az „István kontra Koppány" dilemma kapcsán. Olyasmit szeretnék írni, amivel senkinek nem bántom meg az érzéseit, olyan üzenetet, amely nem elválaszt, hanem összeköt bennünket, magyar embereket. Végignéztem, s átgondoltam az elmúlt évek során megosztott augusztus huszadikai üzeneteimet, s miközben azon tanakodtam, mi legyen az idei, megláttam egy kommentet, és megdobbant a szívem. Ez az:
Az lenne az igazi öntudatra ébredés, ha a sz é t h ú z á s , i r i gy k e d é s, egymás gyalázása, gyűlölködés helyett felébredne a magyarság, és egymás segítségére lenne - De mikor fog ez megtörténni????
Nem híres költő, író, szabadságharcos sokat idézett gondolata. De nekem nagyon tetszik. Nap mint nap érzem politikusként és jogászként is ennek a kijelentésnek és kérdésnek az időszerűségét, fontosságát. Köszönöm B. Ágnesnek, hogy leírta, és köszönöm mindazoknak, akik ennek szellemében gondolkodnak, dolgoznak és élik mindennapjaikat. Idei augusztus 20-i üzenetem tehát még egyszer:
Az lenne az igazi öntudatra ébredés, ha a sz é t h ú z á s , i r i gy k e d é s, egymás gyalázása, gyűlölködés helyett felébredne a magyarság, és egymás segítségére lenne - De mikor fog ez megtörténni????
Isten óvja és vezesse Magyarországot, Isten Áldja Önöket! Hittel, reménnyel, szeretettel Morvai Krisztina
Meddig fog még tartani az az égető és feszítő jövedelem- illetve bérkülönbség, amely fennáll a nyugat-európai és közép- valamint kelet-európai EU-tagállamok között? - kérdezte Morvai az Európai Parlamentben. Hogyan lehetséges, hogy a bővítési folyamat során erre nem gondoltak, illetve mégis mit gondoltak, hogy hogyan fogják megakadályozni az alacsonyabb jövedelmű országokból a magas jövedelmű országokba történő elvándorlást? Az Európai Bizottság – meglepetésre – elfogadta a Magyarország és hét másik kelet-európai volt szocialista (kommunista) ország képviselői által indított ún. „európai béruniós” kezdeményezést, amelynek célja a bér- illetve jövedelemszakadék csökkentése. Kezdődhet az egymillió aláírás összegyűjtése. Ugyanakkor fájóan hiányzik az Európai Bizottság 2018-as munkaprogramjából az arra vonatkozó tevékenység, hogy hogyan kellene megváltoztatni az EU kohéziós politikáját, illetőleg milyen más szakmai és szakpolitikai ajánlásuk, javaslatuk van arra, hogy a közép-és kelet-európai régió leszakadása megszűnjön, és ezáltal vége legyen a tömeges elvándorlásnak is. Morvai Krisztina felszólalása.
“Azok az emberek fogják megváltoztatni a világot, akiknek a szívük és az eszük is a helyén van!” - mondta Morvai Krisztina az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban. Rámutatott: bármilyen meglepő, még a Juncker-vezette Európai Bizottságban is talált olyan emberre, akire az előbbi leírás ráillik. Az illető Vytenis Andriukaitis biztos, aki az európai bürokráciában szokatlan emberségről és szaktudásról tett tanúbizonyságot. Morvai Krisztina egy 18 éves fiú halálát okozó agyhártyagyulladással kapcsolatban kereste meg (utalva a további hasonló tragédiákra Magyarországon), tanácsát kérve a védőoltások szükségességére vonatkozóan. Mint Morvai utalt rá: a litván származású, orvos végzettségű biztos az Európai Unióban szokatlan szakszerűséggel és emberséggel válaszolt a kérdésre és a levélre, továbbá hiteles állítása szerint a magyar hatóságokkal is felvette a kapcsolatot a témában. Bízva abban, hogy az agyhártyagyulladással szembeni védőoltás is kötelezővé válik a magyar gyermekek számára, Morvai 'igen'-nel szavazott a tbc, hepatitis C, és HIV-fertőzéssel kapcsolatos határozottabb európai fellépésről szóló jelentésre. Rámutatott: ha ilyen ember lesz felelős a Bizottság részéről a megrázó halálos betegségekkel és járványokkal szembeni fellépés szakszerűbbé tételéért, akkor nyugodt szívvel nyom 'igen' gombot. (Bárcsak több ilyen érző szívű és szakmájához értő szakember lenne az EU-ban...)
A volt szocialista/kommunista országok polgárainak számára különösen megdöbbentő az a folyamat, amelynek során gyakorlatilag felszámolják a szólásszabadságot és a véleménynyilvánítási szabadságot - továbbá a demokráciát is - azok a nyugati országok, amelyekre egykor példaképként tekintettünk. Így van ez a „politikai korrektség” szinte minden területén, de különösen a migrációval, azaz a tömeges bevándoroltatással kapcsolatban. A felvételen Morvai Krisztina EP képviselő ezzel kapcsolatos felszólalása látható.
Nemrégiben nyolc európai uniós tagállam polgárainak együttműködésével ún. európai polgári kezdeményezés indult azért, hogy a hatalmas szakadékok a nyugat-és kelet-közép-európai bérek között megszűnjenek, illetve csökkenjenek. Morvai Krisztina felszólalásából kiderül, hogy ez az elképzelés (amelyet az Európai Bizottság elfogadott, azaz megkezdődhet az aláírásgyűjtés) nincs is olyan távol az Európai Unió „emberközpontú erőinek” gondolkodásától.
Létrehozhatnak-e civil szervezetek (NGO-k) menekülttáborokat/migránsközpontokat Magyarországon az érintett helyi lakosság megkérdezése nélkül? Elveszti-e Magyarország a migrációs kvótapert és mi történik, ha így lesz? Meddig erőltetheti Brüsszel a bukott migrációs politikát és mi a 'magyar modell' szerepe a folyamatokban? Egyetértek-e jogászként a választójog iskolai végzettséghez kötésével? EP képviselő leszek-e 2019 után is? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk az Echo tévé csütörtöki adásában
Morvai Krisztina EP képviselőnek többször is ellenőriznie kellett, hogy jól látja-e az ENSZ Közgyűlés 72. ülésszakára összeállított európai parlamenti jelentésben azt a részt, amely szerint a migrációval kapcsolatban “szabadabb véleménynyilvánításra” van szükség, különösen a polgárok részéről... “Nosza, rajta!” - javasolta Morvai Krisztina. Mi magyarok folyamatosan kifejezzük a véleményünket, bár ezért állandó gyalázkodást kapunk az Európai Uniótól és a nyugati sajtótól. Morvai Krisztinának eszébe jutott a véleménynyilvánítási szabadságról és a migrációról az a “martonfai csoda”, amely egyfajta kezdőpontja volt Magyarország migrációval szembeni határozott fellépésének. A Pécs melletti kis ékszerdoboz, Martonfa maroknyi lakója tiltakozó gyűlést tartott, amikor tudomásukra jutott (2 évvel ezelőtt), hogy migráns befogadó központot kívánnak létesíteni településükön. Megelőzve “korukat”, kifejezték véleményüket és kivonultak a tervezett építési területre, közölve, hogy addig nem mennek el, amíg a kormány vissza nem vonja a tervet. Morvai Krisztina meggyőződése szerint a martonfaiak véleménynyilvánításának nagy szerepe volt abban, hogy Magyarország más utat választott, mint Nyugat-Európa: határainkat védjük és nem a kiszolgáltatott lakosságot kényszerítjük rá a tömeges migráció következményeinek elviselésére. Ezt a receptet ajánlotta a nyugat-európaiaknak is Morvai Krisztina is angol nyelvű felszólalásában.
Bátor és tisztességes bírókra van szükség ahhoz, hogy az ún. „devizahitel”-konstrukciók áldozatainak végre igazságot szolgáltassanak. Az Európai Unió fogyasztóvédelemre vonatkozó normáit ezidáig szinte szisztematikusan figyelmen kívül hagyták a bírósági eljárásokban is. A devizahiteles ügyfeleket nem fogyasztóknak nevezték (az Európai Unió vonatkozó szabályainak megfelelően), hanem „adósoknak”, ami önmagában is megbélyegző, és figyelmen kívül hagyja, hogy itt jogszabályok által meghatározott szerződések egyenrangú feleiről van szó. Ahhoz, hogy az óriási hatalmú bankokkal szemben az eljárásokban a kiszolgáltatott ügyfelek egyenrangúak lehessenek jogilag, arra van szükség, hogy a bírák valóban függetlenek, és csak a törvényeknek (ideértve az Európai Unió fogyasztóvédelmi normáit) legyenek alárendeltek, és merjenek nemet mondani a rájuk nehezedő hatalmas nyomással szemben. A felvételen Morvai Krisztina felszólalása látható az EP strasbourgi plenáris ülésén.
Mi az összefüggés a TBC, Hepatitis C, HIV fertőzés illetve más, súlyos fertőző betegségek és a nagyüzemi állattartás között? Látszólag semmi. Az Európai Parlament vitáján azonban kiderült, hogy igenis komoly összefüggés van, éspedig a következő: az Európai Unió elkötelezettje a globális szabadkereskedelemnek. Ennek részeként a világ minden tájáról hozunk be hústermékeket, továbbá az is tény, hogy az Európai Unió „növekedéspárti”, „hatékonyságpárti” gazdaságpolitikájának a mezőgazdaságban a nagyüzemek felelnek meg. Itt óriási mennyiségben tartják az állatokat, és a fertőzések közöttük villámgyorsan terjednek. A „megoldás”: az antibiotikumok igen kiterjedt használata. Márpedig - ahogy az Európai Parlament vitájából kiderül: az antibiotikum-túladagolás által okozott rezisztencia az egyik fő oka a fertőző betegségek okozta halálnak. Miért vagyunk mégis megszállottjai a nagyüzemi mezőgazdaságnak és a globális szabadkereskedelemnek? Miért eszünk olyan húst, amiről azt sem tudjuk, hogy honnan származik, ahelyett, hogy a helyi kisgazdákat támogatnánk? - erre volt kíváncsi Morvai Krisztina az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.