Közel egy órán át beszélgettem Mangel Gyöngyi műsorvezetővel a Lánchíd Rádió Kettesben című műsorában. Számos téma került szóba - szerencsére a politika és főként a pártpolitika alig. :) Válaszoltam arra a kérdésre, hogy hogyan es miért lettem jogász, mik voltak azok a területek, amelyekkel hivatásomban foglalkoztam, pl. családon belüli erőszak, mint a “feleségbántalmazás" jelensége, a gyermekek bántalmazása, a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések, a prostitúció megelőzése és kiút a prostitúció világából, majd a 2006-os tömeges jogtiprások, szemkilövetések és az azokkal kapcsolatos igazságtétel követelése. Beszéltem európai parlamenti képviselői munkámról is, ideértve a kisvállalkozók, kisgazdák, munkavállalók, devizahitelesek és az elszakított területen élő magyarok jogairól jogaiért való kiállást. Mivel megszoktam, hogy az Európai Parlamentben többnyire egy perc áll rendelkezésemre ahhoz, hogy mondanivalómat megosszam, nagyon különleges élmény volt közel egy órán át beszélgetni a felkészült és kedves műsorvezetővel, Mangel Gyöngyivel.
Ukrajna olyan nyelvtörvény elfogadására készül, amelynek következtében a közel 200 ezer kárpátaljai magyar gyakorlatilag semmilyen nyilvános érintkezés során nem használhatná anyanyelvét. Úgy tűnik, hogy minél közelebb kerül Ukrajna az Unióhoz, annál távolabb az emberi jogoktól és az európai normáktól! - mutatott rá Morvai Krisztina felszólalásában, az Európai Parlament plenáris ülésén. Morvai azt is elmagyarázta a - sok esetben tudatlan - képviselőknek és a jelenlévő EU biztosoknak, hogy mit is jelent elszakított területen élő magyarnak lenni. Felhívta 'Európát', hogy akadályozza meg a gyalázatos nyelvtörvény-terv életbelépését. Ugyanezzel a követeléssel levélben is fordult Frans Timmermanshoz, az Európai Bizottság alelnökéhez.
Nagy öröm ért az amszterdami repülőtéren átszállva, Strasbourg és az Európai Parlament plenáris ülése felé: telefonon néhány mondatot beszélhettem Budaházy György barátommal, akit ma hazaengedtek az előzetes letartóztatásból. Reggel különleges képet láttam magam előtt: egy bírót, amint hajnalig tartó, ítélet írásba foglalása után reggeli kávéját szürcsölgeti, miközben bemondják a rádióban a hírt: a 2006-os tömeges rendőri brutalitásokért felelős Gergényit, Benét és a többieket jogerősen gyakorlatilag felmentette a bíróság. Az elképzelt képsoron a bíró csettint egyet, és azt mondja: „Nálam van a Budaházy-akta. Én dönthetek arról, hogy előzetesben marad vagy szabad lesz. Ezek után elviselhetetlen igazságtalanság lenne, hogy Gergényi, Bene és a többiek szabadlábon, Budaházy meg börtönben. Úgyhogy eldöntöttem: szabad.” Ez a kis pozitív „látomásom” délutánra valósággá vált. Budaházyt szabadon engedték. Egy háromtagú bírói tanács. Fogalmam nincs róla, hogy férfiak vagy nők, kávét vagy teát fogyasztottak reggel, „baloldalinak” vagy „jobboldalinak” nevezik magukat; annyit tudok, hogy az igazságra esküdtek - úgy, mint jómagam - , és ma az esküjüknek megfelelően jártak el. Nem tűrték el a gyalázatot, hogy Gergényi, Bene és társai szabadon, az ellenük föllépő Budaházy pedig börtönben. Kiengedték Budaházyt - és ez így van jól. Remélem, hogy a Hunnia csoport többi tagja, a jelenleg előzetes letartóztatásban sínylődő többi hazafi is hamarosan szabad lesz, és remélem azt is, hogy a kormánypárt észhez tér, tartja magát - legalább némileg - a választási ígéreteihez, és ha már a 2006-os gyalázattal szemben nem sikerült a gyatrán fellépő ügyészségének elérni az igazságot, akkor legalább eljárási kegyelemben (amnesztiában) részesíti Budaházy Györgyöt és társait.
Szívből remélem tehát büntetőjogászként és magyar emberként, 2006-os szemtanúként és túlélőként, hogy Budaházy György soha többé nem lépi át a börtön kapuját, hanem otthon maradhat szeretteivel, s követik őt a Hunnia csoport többi tagjai is. Szégyen és gyalázat lenne, ha nem így történne, s abból immáron sokaknak le kellene vonnia a következtetést arra vonatkozóan, hogy mennyiben teljesültek az „igazságtételre” vonatkozó ígéretek.
Veszélyes, megdöbbentő és nemzetközi összehasonlításban szinte példátlan, hogy Magyarországon a magát "demokratikus gondolkodásúnak" illetve baloldalinak nevező közéleti értelmiségiek többsége, a jogásztársadalom jelentős része és a bírói kar számos "szószólója" a vadkapitalista cégvezetők és bankárok s nem az utóbbiaknak kiszolgáltatott emberek mellett áll ki a nagy nyilvánosságot kapó, sokaknak hatalmas szenvedést okozó tragédiák s az ezek alapján indult jogviták kapcsán. E körbe tartozik napjainkban a vörösiszap-katasztrófával összefüggő büntetőeljárás és az úgynevezett "devizahiteles" perek. Úgy tűnik, hogy a "politikailag korrekt" megközelítés mindkét ügyben a profitközpontú döntéshozatal követelése, azaz annak normává tétele, hogy a féktelen haszonszerzés olyan legitim törekvés, amelyet a jognak el kell ismernie és védenie kell. Az, hogy ezekben az ügyekben milyen bírósági döntés születik, meghatározó lesz Magyarország és a magyar emberek jövőjére. Válhatunk olyan "harmadik világbeli" országgá, ahol egy szűk milliomos réteg folyamatos gazdagodása érdekében eszközként, tárgyként használja a kiszolgáltatott, az állam és a jog által védtelenül hagyott emberek tömegeit, veszélyeztetheti testi-lelki egészségüket, pusztíthatja a teremtett természetet, szennyezheti a környezetet, semmibe vehet alapvető biztonsági és munkavédelmi előírásokat, okozhat halált, sérülést, betegségeket, elszegényedést, hajléktalanná válást... Vagy válhatunk olyan országgá, ahol az emberi személy méltósága, élete, biztonsága, az egészséges környezet megóvása a legfontosabb érték, s a jog is ezeket szolgálja. Pénz- és profitközpontú vagy ember- és természetközpontú gondolkodásmód és döntéshozatal? Ha az utóbbit választjuk, meg kell szólítanunk a közvéleményt formálókat, a döntéshozókat, ideértve az igazságszolgáltatást is. Nem egyszer, hanem sokszor. Folyamatosan. Amíg meg nem hallják. Értenünk és terjesztenünk kell, hogy miről is szólnak valójában ezek az ügyek, ezek a "peres eljárások". Ezért szólalok meg sokadszor a vörösiszap-ügyben, ezúttal Kepli Lajos környezetmérnökkel, országgyűlési képviselővel, a vörösiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság elnökével együtt - segíteni próbálva a tisztánlátást, az ügy megértését. A következő téma a mostanival egy-gyökerű lesz: devizahiteles perek, igazságszolgáltatás, jog előtti egyenlőség (?). S nem felejtkeztem el a kisvállalkozókkal szembeni önkényes hatósági intézkedésekkel összefüggésben ígért "NAV-levélről" sem. Hamarosan azt is közreadom.
A Győri Ítélőtáblán a másodfokú büntető ítélethirdetés előtt latolgatja az esélyeket, majd értékeli a felmentő ítéletet hatályon kívül helyező másodfokú határozatot Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, EP képviselő és Kepli Lajos környezetmérnök, országgyűlési képviselő, a vörösiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság elnöke. A körülményekhez képest a legjobb döntés született: nem kell elölről kezdeni az egész eljárást, viszont hatályon kívül helyezték az egész országot felháborító felmentő ítéletet, amelyben „ártatlannak” mondták ki a tíz ember halálát, több száz sérülést és hatalmas anyagi és természeti károkat okozó vörösiszap-katasztrófát előidéző MAL Zrt. vezetőit, illetve alkalmazottait. A Győri Ítélőtábla Dr. Zólyomi Csilla vezette tanácsa kiváló, tankönyvbe illő indokolással állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság olyan mértékben szegte meg indokolási kötelezettségét, hogy a döntés felülbírálatra alkalmatlan, és mivel a hatályos jog szerint a másodfokú bíróság ezt a munkát nem végezheti el helyette, hatályon kívül helyezésre került sor, de úgy, hogy nem szükséges elölről kezdeni az egész eljárást, nem várható tehát, hogy ismét hosszú évekig húzódik az ügy. A döntést értékelő hosszabb szakmai beszélgetést Morvai Krisztina és Kepli Lajos részvételével néhány napon belül hozzuk nyilvánosságra.
Morvai Krisztina EP képviselő levélben fordult az Európai Bizottsághoz az erdélyi őshonos magyar közösséget érő rendszeres zaklatások és durva diszkrimináció, jogsértések miatt. A beadványra Frans Timmermans alelnök, Juncker első helyettese válaszolt, meglepetésre nem “lerázó”, semmitmondó tartalommal, hanem elismerve, hogy az EU tud a gyalázatos helyzetről, s tájékoztatást adott arról, hogy a Bizottság folyamatos párbeszédet folytat Romániával az üggyel (a jelenséggel) kapcsolatban, egészen addig, amíg megoldás nem születik. Morvai kéri az erdélyi magyarokat, hogy a levelet az őket érő diszkrimináció, gyűlölet-cselekmények esetén a hatósági ügyintézéshez használják fel, azt az illetékes hatóságok vezetőinek juttassák el (különös tekintettel arra, hogy Románia gondosan ügyel arra, hogy az EU és a nemzetközi közösség előtt jó benyomást keltsen), továbbá tájékoztassák Timmermans biztost az erdélyi magyar közösség tagjait érő atrocitásokról. (Timmermans elérhetősége: email:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
, postacím: Frans Timmermans First Vice-president, European Commission, Rue de la Loi / Wetstraat 200, 1049 Brussels, Belgium)
Timmermans alelnök Morvai Krisztinának írott levelében többek között rámutatott:
"Románia (…) irányában kifejeztük aggodalmunkat, egyebek mellett a magyar közösséget érő gyűlöletbeszéd és a diszkrimináció által motivált incidensek miatt, amelyekkel a Bizottság nagyonis tisztában van. (…) a párbeszéd a román hatóságokkal most is folyik, tekintettel arra, hogy a problémák változatlanul fennállnak. Folytatjuk erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy minden aggodalmunkkal összefüggésben megfelelő intézkedéseket hozzanak. (…)" /Kiemelések tőlem. MK/
Véget ért a másodfokú büntetőeljárás fő része a vörösiszap-katasztrófa ügyében, a Győri Ítélőtábla előtt. Dr. Zólyomi Csilla bíró háromtagú tanácsa február 6-án hirdet majd ítéletet, s foglal állást abban, helyes volt-e a MAL Zrt. vezetőinek, dolgozóinak elsőfokú felmentése az összes vádpont alól. Hogyan képviselte az ügyészség a vádat, s egyben az áldozatok érdekeit, ideértve voltaképpen a teljes magyar lakosságot is? Milyenek voltak az erőviszonyok a 15 fős sztárügyvédi és az egy fős ügyészi „csapat” között? Melyek voltak a vád és melyek a védelem főbb érvei? Meddig tűrhető, hogy a környezetre és az emberi életre, valamint a munkavállalók egészségére is kirívóan veszélyes üzemek működnek Magyarországon? Milyen hatással lehet a magyar emberek jövőjére a büntetőítélet? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket elemez Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, közérthető sorozatának újabb részében.
Megkezdődött a vörösiszap-per másodfokú tárgyalása a Győri Ítélőtábla Dr. Zólyomi Csilla vezette büntető tanácsa előtt. Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, egyetemi docens (EP képviselő) közérthetően, de szakszerűen magyarázza el az ügyészi fellebbezés részleteit és mindenki számára fontos összefüggéseit. Dr. Fejes Péter fellebbviteli ügyész sajnálatos módon „egyfős csapattal” állt szemben a betonerős, 15 sztárügyvédből álló védelmi team-mel, amelynek tagjai közül elsőként Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke mondta el védőbeszédét. Ennek büntetőjogi és büntető-eljárásjogi összefüggéseit is bemutatja Morvai. Az anyagot - amely nem rövid, és némi odafigyelést is igényel - egyfelől azért érdemes végignézni, mert Magyarország legnagyobb ipari katasztrófájának alapvető felelősségi kérdéseiről szól, amely - a jövőre nézve is - minden magyar embert érint. Másrészt pedig azért, mert a büntetőjog és büntető-eljárásjog izgalmas és érdekes területére is bepillantást enged, más büntetőügyek megértéséhez is felhasználható ismereteket ad át a nézőknek. E tárgyalási tudósítást megelőzően Dr. Morvai Krisztina nyilvános előadást tartott a vörösiszap-ügy büntetőjogi összefüggéseiről. Az előadás ezen a linken megtalálható: https://youtu.be/LABk01OqU5s
Mi okozta tíz ember halálát, több száz ember súlyos, fájdalmas sérüléseit, életek munkájának megsemmisülését, a hatalmas környezeti katasztrófát? Mit kellett volna vizsgálnia az elsőfokú bíróságnak és mit tett ehelyett? Miért hibásak a büntetőjogi következtetések, miért elfogadhatatlan a MAL vezetőinek felmentése? Hogyan hozhat jogszerű döntést a másodfokú bíróság, amely 2017. január 23-án kezdi meg az ügy tárgyalását? Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, egyetemi docens előadása
A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.