Morvai Krisztina

Közös nemzeti kincsünk, a magyar termőföld a helyben élő lakosság megélhetését és az egészséges élelem megtermelését kell, hogy szolgálja. Jelenleg ez sajnos nem így van. Kétfelől is zajlik a földrablás: csalárd pályázatokon spekuláns oligarchák jutnak termőföldhöz, és a felháborító európai uniós szabályozás miatt külföldiek is birtokolhatják a magyarokat illető földeket. Az Európai Parlament történelmi jelentőségű jelentést fogadott el, amelyben a földkoncentrációról és a földalapú támogatások néhány kézben való összpontosulásáról mondanak - végre - kritikát. Tekintettel arra, hogy ez a jelentés alapjaiban változtathatja meg a földspekulációk jelenségét, az érdeklődők és a nyilvánosság számára itt közöljük a végleges, elfogadott változatát.

Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő két felszólalása látható a videón. Az elsőben a külföldiek magyarországi földszerzéséről mond kritikát és felhívja a figyelmet arra, hogy a termőföld nem tartozhat tovább a „tőke szabad áramlása” körébe. Felvetésére Oettinger biztos, az Európai Bizottság tagja válaszolt. A második videóban a földrablás másik formájáról, az oligarchák pályázati úton történő csalárd földhözjutásáról beszél.

Az Európai Unió mélyen megsértődött az Egyesült Királyság kilépése miatt. A Brexit tárgyalások során kerüli a kompromisszumok kötését, jelszava, hogy a britek "nem mazsolázgathatnak" az Unió előnyeiből. Az Unió úgy viselkedik, mint az a sértődött házastárs, aki a válóper, a gyermekelhelyezés, a vagyonmegosztás során is csak a bosszúállásra, a másikkal való kitolásra koncentrál, nem törődve a többi érintett érdekeivel, jogaival. Ezt a hozzáállást haladéktalanul meg kell változtatni, ehhez az önző durcáskodáshoz az EU-nak nincs joga, ugyanis közel félmilliárd európai ember érdekét kell megjeleníteniük, nem pedig saját hiúságukat. Ebből adódóan a tárgyalásokat folytató Uniónak elemi kötelessége, hogy saját polgárait, azaz a "megmaradt" 27 tagállam polgárait gondos, szakszerű (jogi) képviselőként védje, képviselje a tárgyalások során. Különösen is fontos ez azoknak a magyar európai uniós polgároknak, akik az Egyesült Királyságban (többnyire kényszerből, az Unión belüli feszítő jövedelem különbségek miatt) munkát vállaltak, vállalkozást indítottak, illetve szabad döntésük alapján tanulmányokba kezdtek. Az Európai Unió ezen elemi, megkerülhetetlen kötelezettségére emlékeztetett Morvai Krisztina EP képviselő az Európai Parlamentben, a Brexitről rendezett tanácskozáson.

A munka és a magánélet összeegyeztetéséről vitázott az Európai Parlament FEMM (Női jogi) bizottsága - szokás szerint teljesen "egy kalap alatt" kezelve, egyformán megközelítve a nyugat-európai illetve a volt szocialista országokban élő nők s családok helyzetét. Morvai Krisztina "behozott" a vitába néhány tabunak számító szempontot.

A címben szereplő témákról s "persze" Kovács Béláról kérdezték Morvai Krisztinát az Echo tévé Napi Aktuális című műsorában. Tizenöt perc napjaink 'slágertémáiról', egy kicsit más megközelítésben, háborúskodás helyett "nemzeti közös minimumra" törekedve.

Értsék meg, hogy nem vagyunk hajlandóak beengedni a migránsokat! - mondta Morvai Krisztina Brüsszelben, a Magyarországról szóló vitán. Ördöginek nevezte, ahogy az EU és más bevándoroltatás-párti erők a magyarok szabadságvágyát, szabadságszeretetét arra használják, hogy a "tudomány szabadsága", "oktatás szabadsága", "szólásszabadság" jelszavaihoz és értékeihez kötik "árukapcsolásként" a tömeges migráció elfogadtatását. Figyeljük meg, hogyan kerül egyazon elítélő határozatba az oktatási szabadsággal és más szabadságokkal, emberi jogokkal kapcsolatos kritika és azon tény elítélése, hogy Magyarország következetesen ellenáll a bevándoroltatásnak. Hasonlóképp figyeljünk fel arra, hogy a budapesti tüntetéseken az Oktatási szabadságot! táblák mellett hogy jelennek meg a Bontsuk le a kerítést! és hasonló jelszavak

Döbbenetes tapasztalatokat szerzett a Morvai Krisztina EP képviselő által vezetett nemzeti jogvédő (NJSZ) delegáció az Európai Unióhoz való csatlakozásra váró Szerbia állapotáról, ahol "klasszikus" pártállami viszonyok uralkodnak, s a mindennapokban az állami (politikai) önkény, a jogfosztottság, az emberek kiszolgáltatottsága a jellemző. Különösen is sújtja mindez a délvidéki magyarokat. Mi a különbség a jogállam és az önkény, a diktatúra és a demokrácia között? Mit tehetünk annak érdekében, hogy az elszakított magyarok Trianon után is magyarként élhessenek szülőföldjükön, szerte a Kárpát-medencében, tehát Erdélyben (Székelyföldön, Partiumban), Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken is? - ezekre a kérdésekre keresi a választ Dr. Morvai Krisztina jogász, EP képviselő előadásában és a "betiltott" zentai fórum résztvevői hozzászólásaikban. Ajánljuk ezt a felvételt minden elszakított területen élő magyarnak, s azoknak, akik meg szeretnék ismerni és érteni helyzetüket, s felelősséget éreznek jogaikért, méltóságukért, jövőjükért. Mottó: "Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal. (Magyarország Alaptörvénye, D cikk)”

Visszaértünk 4 napos délvidéki jogvédő, monitorozó utunkról, ahol döbbenetes állapotokat és jogsértéseket tapasztaltunk. Hamarosan következik a részletes beszámoló, addig azt a határozatot szeretném megosztani Önökkel, amivel „betiltották” a zentai városházára tervezett fórumunkat. Soha nem gondoltam volna, hogy 25 évvel a rendszerváltás után, egy európai uniós csatlakozásra váró országban ilyen kommunista típusú „döntéshozatal” lehetséges. A nagyterem használatára érvényes szerződésünk volt a zentai városházával – ez egy tipikus polgári jogi szerződés. Ehhez képest minden érdemi indokolás, tény vagy bizonyíték nélkül, egy „államigazgatási határozattal” tiltották be a rendezvényt.

Ez olyan, mintha valaki befizet az önkormányzat menzáján egy hónapra ebédet, majd a jegyző közigazgatási határozattal megtiltja, hogy desszertet ehessen hivatkozva arra, hogy az illető veszélyes a közbiztonságra, ezért nem maradhat sokáig az épületben. Természetesen mi csonkaországi jogászok még csak kibírtuk valahogy ezt a dolgot, de a helybelieknek nap, mint nap kell szembesülniük az önkénnyel, a jogfosztással és a pártállami működésmóddal. Számunkra a „betiltás” csak hasznos volt, így még nagyobb volt az érdeklődés a fórum iránt, amelyet sikeresen megtartottunk egy másik helyen, rengeteg tapasztalatot szerezve (lásd a képen). Hasonló fórumunk volt még Óbecsén és Szabadkán is. Részletesebb beszámoló hamarosan!

Szeretettel:
Krisztina

fotó: Kürti Zoltán

Magyarországnak mindaddig vétót kell emelnie Szerbia uniós csatlakozása ellen, amíg az őshonos magyar közösség nem jut tényleges, valódi autonómiához, nemzeti önrendelkezéshez, azaz amíg a délvidéki magyarok nem élhetnek magyarként szülőföldjükön! Ezt a meggyőződést képviseli Morvai Krisztina az Európai Parlamentben és ez volt Bozóki Antal délvidéki jogász könyvbemutatójának tanulsága is. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai április 20-23-ig jogvédő-monitorozó körútra megy a vajdasági/délvidéki magyarok egyéni és kollektív emberi jogi helyzetének tanulmányozására. Szeretettel hívják és várják az érdeklődőket, illetve a tapasztalataik átadására kész helyieket a mellékelt meghívó szerinti helyszíneken és időpontokban. Kérjük, tekintsék meg a délvidéki magyarok helyzetét röviden összegző 13 perces videót!

Számos nyugati politikus - ahelyett, hogy azon gondolkodna, mit rontottak el, hogyan "ágyaztak meg" a terrorizmusnak a tömeges migrációval - azon mesterkedik, hogy ugyanezt rákényszerítse a jelenleg még "terrorizmusmentes" Magyarországra. Morvai Krisztina felszólalása az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, 2017 áprilisában.