„Isten mentsen meg a Nemzetközi Valutaalap segítségétől!” Ez volt Morvai Krisztina felszólalásának fő üzenete a Moldovai Köztársaságnak nyújtandó európai uniós illetve Nemzetközi Valutaalap-támogatásról szóló strasbourgi EP vitában. A képviselőnő bemutatta, hogy az IMF (Nemzetközi Valutaalap) hogyan terrorizálja a markába került országokat, és büszkén jelentette ki: korántsem minden tökéletes ugyan Magyarországon, de arra büszkék lehetünk, hogy a Nemzetközi Valutaalap igájától megszabadultunk.
A tavalyi év utolsó munkanapján megdöbbentő NAV ellenőrzésnek voltam szemtanúja egy magyar mikrovállalkozónál. Az esetről sajtóközleményt is adtam ki és fényképet is készítettem. Ezek itt találhatóak.
A közleményhez felhívást fűztem, amelyben kértem a magyar mikrovállalkozókat, családi vállalkozókat, kisvállalkozókat, hogy osszák meg velem tapasztalataikat azzal kapcsolatban, hogy NAV és más hatóságok általi minősíthetetlen fellépés egyedi eset volt-e vagy netalán tipikus. Ezen túlmenően kértem, hogy a magyar vállalkozók osszák meg velem tapasztalataikat arra vonatkozóan, hogy milyen körülmények akadályozzák és nehezítik a vállalkozások alapítását, fennmaradását, virágzását, - avagy összességében a polgárosodást - Magyarországon. A tapasztalatokat (válaszleveleket) csokorba szedtem és elküldtem négy állami vezetőnek, mégpedig Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, Csepreghy Nándor államtitkárnak, Dr. Parragh László Úrnak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének és Tállai András Államtitkár Úrnak, a NAV elnökének. Ezúton is hálásan köszönöm azoknak a fáradozását, akik levelet írtak és megosztották tapasztalataikat. Olyan hatalmas mennyiségű levél érkezett, hogy vannak levelek, amelyeket majd csak későbbi munkám során fogok tudni felhasználni.
Morvai Krisztina határozott választ kért Frans Timmermans európai uniós biztostól, Jean-Claude Juncker helyettesétől arra vonatkozóan: hogyan kívánja az Európai Bizottság kezelni az EU nyugati illetve közép-és kelet-európai tagállamai közötti, feszítő bér-illetve jövedelemkülönbségek problémáját. Morvai rámutatott: ez a jelenség az oka az EU-n belüli „belső” migrációnak, amely rendkívül megterhelő Magyarország és más, volt szocialista (kommunista) országok számára. Itt látható Morvai Krisztina felszólalása és Frans Timmermans válasza. Timmermans biztos válasza itt érhető el angolul és az EU más, hivatalos nyelvein.
Magyarország és más, volt szocialista (kommunista) országok mindig várakozással tekintenek a hasonló sorsú közép-és kelet-európai országok európai uniós soros elnöksége elé. Mindig reménykedünk abban, hogy talán felvetik a magyar és más közép- illetve kelet-európai emberek számára égető kérdéseket. Morvai Krisztina azt vetette föl az észt európai uniós elnökséget átvevő miniszterelnöknek, Jüri Ratas-nak, hogy vajon kívánnak-e foglalkozni a közép-és kelet-európai EU tagállamok és a nyugati tagállamok közötti égető bér-és jövedelmi szakadékokkal és az ehhez kapcsolódó sajnálatos belső migrációval? Morvai rámutatott: Észtországot is súlyosan érinti ez a kérdés, akárcsak Magyarországot. A nemrégiben nyolc közép-és kelet-európai ország képviselői által indított „béruniós” európai polgári kezdeményezés egyik elindítója is észt személy. Az észt miniszterelnök semmitmondó válasza Morvai Krisztina felszólalása után látható. Jüri Ratas miniszterelnök válasza itt érhető el angolul és az EU más, hivatalos nyelvein.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nem mindig van olyan állapotban, hogy képes lenne részt venni az Európai Parlament ülésein. Ilyenkor Frans Timmermans első alelnök helyettesíti. Morvai Krisztina magyar EP képviselő bevezette, hogy Junckernek vagy Timmermansnak - illetve a jelenlévő európai uniós biztosnak - a félreértések elkerülése végett angolul kérdéseket tesz fel, és azokra kifejezetten választ kér. A felvételen Morvai arra keresi a választ: hogyan képzeli az Európai Unió, hogy ha esetleg Magyarország be is fogadna migránsokat - ahogy azt az EU kötelezővé tenné -, hogyan tudnánk arra kényszeríteni őket, hogy másnap ne menjenek tovább, akaratuk szerint gazdagabb országokba? Mindenki számára egyértelmű, hogy az Európába érkezők jó életre, gazdagságra vágynak, tehát kvóta ide vagy oda, a volt szocialista (kommunista) országok aligha lennének képesek - még ha akarnák is - a migránsokat határaik között tartani. Mi az Európai Unió stratégiája erre a kérdésre? - vetette fel Morvai. Timmermans tévedésből rossz lemezt tett föl, ugyanis arról prédikált, hogy 1956-ban milyen rettenetes lett volna, hogy ha a magyarokat nem fogadják be a nyugati országok. Ezt hatalmas tapsvihar kísérte bal oldalról. Ugyanakkor a kérdés és a válasz semmilyen összefüggésben nem volt egymással. Timmermans biztos válasza itt érhető el angolul és az EU más, hivatalos nyelvein.
Az elmúlt hónapok során komoly elmozdulás történt az Európai Unióban a migráció megközelítése terén. Eddig az volt a szinte egyeduralkodó felfogás (legalábbis a döntéshozó elit és korántsem az európai lakosság többsége körében), hogy engedjük be migránsok millióit Európába. A „paradigmaváltás” lényege, hogy a gyökérokokat kell kezelni, és a migrációra okot adó körülményeket ott helyben kell orvosolni. Európát viszont meg kell védeni a tömeges bevándorlástól. A magyar álláspontot sokáig idegenkedve nézték, de az elmúlt hónapok során egyre inkább „fősodratúvá” vált ez a megközelítés. Morvai Krisztina hiányolta a Máltai Elnökség értékelése során e paradigmaváltás említését. A felvételen Krisztina felszólalása, a megviselt állapotban lévőnek tűnő Juncker úr rövid válasza és a Máltai Soros Elnök, Joseph Muscat miniszterelnök válasza látható.
Juncker elnök és Muscat miniszterelnök angol nyelvű (és minden más, EU-s hivatalos nyelven elérhető) válasza, felszólalása itt tekinthető meg:
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2017. tavaszi erdélyi jogvédő, monitorozó útján beszélgettünk Dr. Menyhárt Gabriella ügyvéddel (az NJSZ elnökségi tagja), nemzeti jogvédővel arról, hogy milyen is ma erdélyi magyarként élni, hogyan élik meg a hétköznapokban emberi méltóságuk és más emberi jogaik rendszeres megsértését, mit jelent és miért fontos a nemzeti jogvédelem. A két helyi programunk közötti beszélgetés résztvevői: Dr. Menyhárt Gabriella, Dr. Novozánszky Ilona ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke, Bodnárné Dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja, Dr. Jánossy Mária ügyvéd (Kalifornia, Egyesült Államok), Dr. Morvai Krisztina jogász, európai parlamenti képviselő, Dr. Bene Gábor jogász és Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvivője. Ez a felvétel a 2017. június 4-én, Trianon gyásznapján indított, az elszakított területek magyarságának helyzetét, jogfosztottságát és a jogvédelem szükségességét bemutató sorozatunk utolsó része.
Sokan vádolnak mostanában azzal, hogy kritikátlan vagyok a jelenlegi hazai hatalommal, a kormány döntéseivel kapcsolatban. Ez nem így van, mi több, a felmérések szerint még a Fidesz törzsszavazói is számos kritikát fogalmaznak meg. Én is ezt tettem a szubszidiaritásról szóló európai parlamenti felszólalásomban - építő és jószándékú javaslattal kiegészítve a magyar emberek méltósága és szabadsága érdekében. A szubszidiaritás elvének a lényege, hogy a döntéseket az emberekhez legközelebb kell meghozni. Magyarország esetében ez most már azt kellene, hogy jelentse, hogy a nagyon kivételes helyzetektől eltekintve ne az Európai Unió hozza meg a döntéseket – de továbbmegyek – vannak olyan helyzetek, amikor ne is a saját államunk kényszerítsen ránk döntéseket, hanem mi, magyar emberek emeljük fel a fejünket, és vegyük a sorsunkat a kezünkbe. Példát mondok: ha születik egy olyan rendelkezés, hogy orvosok nem adhatnak interjút a sajtónak minisztériumi, vagy nem tudom, miféle felettes hatóság engedélye nélkül, akkor össze kell jönni tizenöt orvosnak az adott kórházból, és azt mondani, hogy ma délután kettőkor sajtótájékoztatót tartunk, te a vakbélgyulladásról beszélsz, te a rákmegelőzésről, te az influenzáról, és nem vagyunk hajlandóak tudomásul venni, hogy ránk kényszerítenek ilyen diktatórikus döntéseket.
Toroczkai László, a határmenti Ásotthalom polgármestere adott hírt a minap arról, hogy a határt védő kerítést megrongáló és egy helyi tanyára betörni szándékozó migránsokat fogtak el - rendőri jelenlét hiányában - a mezőőrök. Tudjuk, hogy Toroczkai és az ásotthalmiak már eddig is nagyon sokat tettek a tömeges migráció elleni harcban. A jogsértést megakadályozó akciójuk miatt több politikus is feljelentést tett a bűnelkövetőket tetten érők és elfogók ellen. Az alábbiakban olvasható Toroczkai László eredeti közleménye, azt követően a feljelentésről szóló sajtóhír, majd pedig az én büntetőjogászi álláspontom.
„A vidéki nők helyzetéről az EU-ban" - nem lehet általánosságban beszélni, állította Morvai Krisztina Strasbourgban. Egész más a helyzete az egymástól 100 kilométerre élő magyar és osztrák nőnek (vagy akár férfinak). Ausztriában és a nyugati EU tagállamokban az erős vidéki polgárosodott gazdálkodó réteg anyáról lányra, apáról fiúra adja a gazdaságot, Magyarországon a termelőszövetkezeti rendszer "összeomlása" után főleg a jókor jó helyen lévők jutottak és jutnak földhöz, illetve azok a külföldiek, akik kihasználták, hogy a termőföld a magyar EU csatlakozás során a "tőke szabad áramlása" fejezetbe került, gyalázatos módon. Ezt a szerződési feltételt haladéktalanul módosítani kellene - mutatott rá a képviselőnő.
A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.