Kiváló ötletet kaptam egy Facebook olvasó segítőtársamtól. Arra biztatott, hogy keressem fel az illetékes Kamarákat (Kereskedelmi és Iparkamara illetve Agrárkamara) azzal, hogy tagságuk felé a jelenleginél intenzívebben, informatívabban, kezdeményezőbben hirdessék az aktuális Európai Uniós és hazai pályázati támogatási lehetőségeket. Hálásan köszönöm az ötletet, megtettem,s íme a válasz, itt olvasható.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Folyamatos a fenyegetőzés az európai uniós források megvonásáról, gyakorlatilag Magyarország gazdasági térdre kényszerítéséről. Bekövetkezhet-e az, hogy meg kell hajolunk az Európai Unió akarata előtt, és teret kell engednünk a tömeges bevándorlásnak? Amennyiben lehetséges ez a forgatókönyv, akkor hogy tudjuk megakadályozni ennek bekövetkezését? Mit kell tudni a Magyarország melletti szolidaritási mozgalomról, amelyet Morvai Krisztina indított? A másik téma: hogyan biztosítható, hogy az Európai Unió által Szerbia számára megszabott kötelezettségek - a délvidéki magyarok jogvédelme érdekében - valósággá válnak? Hogyan tudják segíteni a különböző érintett és érdekelt erők - így a magyar kormány, a magyarországi és délvidéki civil és jogvédő szervezetek, valamint politikai pártok - az Európai Unió által a nemzeti közösségekre vonatkozóan megszabott kötelezettségek tényleges teljesítését és érvényre juttatását? Erről a két témáról beszélgetett Dr. Morvai Krisztina EP képviselő és Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője.
A Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatával kapcsolatos országjelentés határozott felszólítást tartalmaz a szerb állam számára az őshonos nemzeti közösségek (nemzeti kisebbségek) jogfosztottságának megszüntetésére. Azt, hogy e kötelező jellegű felszólításnak a szerb állam eleget tesz-e vagy nem - nem bízhatjuk rájuk! Az Európai Unió Szerbiának szóló felszólításaival kapcsolatos jelentés 24. pontja világos feltételeket szab - enélkül nincs európai uniós csatlakozás! Azt azonban, hogy valóban teljesülnek-e ezek a követelések, elsősorban nekünk, magyaroknak kell ellenőriznünk és folyamatosan monitoroznunk. Fontos, hogy a délvidéki jogvédő szervezetek, civil szervezetek és elkötelezett állampolgárok, éppúgy mint anyaországi társaik és nem utolsósorban a magyar kormány valamint a délvidéki magyar pártok mostantól folyamatosan érvényt szerezzenek a „szerb jelentésben” megfogalmazott EU követeléseknek. Morvai Krisztina háromszor szólalt fel az Európai Parlament júniusi plenáris ülésén Délvidék ügyében - a szerb illetőleg a koszovói csatlakozási vitában -, ezt a három felvételt láthatjuk a videón. (Jellemző módon az egyik esetben már az 59. másodpercben kikapcsolták Krisztina mikrofonját, miközben a többi képviselő 10-15 másodperccel is többet beszélhetett a kiszabott idejénél.) Ne feledjük: Magyarországnak mindaddig meg kell vétóznia Szerbia uniós csatlakozását, amíg a délvidéki magyarok tényleges és teljeskörű autonómiát (nemzeti önrendelkezést) nem kapnak, illetve amíg anyanyelvhasználati és egyéb emberi jogaik nem biztosítottak.
Miután az Európai Bizottság súlyos anyagi szankciókkal (brutális „pénzbüntetéssel”) járó kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, Morvai Krisztina EP képviselő hazánkkal való szolidaritásra hívta fel a világot. Rámutatott: a saját államhatárait és Európát védő, a tömeges migrációnak a végsőkig ellenálló Magyarországot gazdasági/pénzügyi eszközökkel akarják térdre kényszeríteni. Erre a hatékony válasz a Magyarország melletti határozott kiállás, s egy világméretű mozgalom indítása. „Írjanak tiltakozó levelet ennek a furcsa embernek, Junckernek, az Európai Bizottság elnökének!” kérte Morvai. Emellett jöjjenek csodálatos országunkba, Magyarországra nyaralni, hiszen jelenleg a miénk Európa kevés biztonságos országainak egyike. Csodálatosak a termálfürdőink, a fővárosunk, tájaink, falvaink. Vásároljanak világszerte magyar termékeket, ha vendégségbe mennek, vigyenek magyar bort vagy más Hungaricumot! Tegyék világméretű mozgalommá a Magyarország melletti kiállást, és ne hagyják gazdasági ellehetetlenítésünket, térdre kényszerítésünket! Morvai Krisztina ezúton is kéri a magyarországi és a határainkon kívül élő magyarokat, hogy fogjunk össze a gazdasági szankciók hatásai ellen. Vásároljunk minél több magyar terméket és szolgáltatást, és biztassuk erre külföldi barátainkat is. Nem szabad elfelejteni: a stratégia és koncepció nélküli és sok millió migránst Európára kényszerítő Európai Unió az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókkal is azt érte el, hogy az orosz gazdaság megerősödött, importkényszer helyett sok területen exportképessé vált. Tegyünk meg mindent azért, hogy kudarcba fulladjon Junckerék erőszakos kísérlete!
Hajmeresztő hazugságokat tartalmaz a szerb uniós csatlakozásról szóló, a csatlakozási feltételeket elemző országjelentés, amelyet kedden (június 13-án) este fog megtárgyalni az Európai Parlament. A jelentés - egyebek mellett - a következőt tartalmazza: „kiemeli, hogy a Vajdaság magas szintű védelmet biztosít a kisebbségek számára, és hogy az etnikumok közötti kapcsolat továbbra is jó” (Jelentés, 25. pont). Ezek az állítások teljességgel ellentmondanak azoknak a tényeknek, amelyeket nemrégi délvidéki jogvédő monitorozó utunkon tapasztaltunk. A délvidéki magyarok jogfosztottságáról több dokumentumfilmet illetve videót készítettünk. Lehetőség lenne arra, hogy e torz és hazug állításokat a magyar képviselők módosító indítványokkal változtassák meg. Ezidáig azonban - legnagyobb megdöbbenésemre - sem magyar, sem más európai parlamenti képviselő nem élt azzal a jogával, hogy e vonatkozásban módosító indítványt terjesszen elő a szöveg megváltoztatására. Sajnálatos módon nekem, mint Független képviselőnek a diszkriminatív Eljárási Szabályzat szerint nincs lehetőségem módosító indítvány benyújtására. Ezért fordultam az összes magyar képviselőtársamhoz levélben, arra kérve őket, hogy sürgősen pótolják a hiányosságot, és haladéktalanul terjesszenek álljanak ki az elszakított területen élő magyar testvéreinkért. (Megjegyzem: meggyőződésem szerint a magyar képviselőknek nem csak Délvidék, hanem minden magyar elszakított terület vonatkozásában sokkal harcosabban, határozottabban és gyakrabban kellene fellépnie az őshonos magyar közösség védelmében.) A képviselőtársaimnak megküldött levél tartalmazza a zentai rendőrkapitányságon rögzített dokumentumfilmünk hozzáférhetőségét, az Óbecsei Bíróságon rögzített felvételünk linkjét, valamint felszólalásomat, amelyben kifogásoltam, hogy a zentai városháza betiltotta az oda tervezett lakossági fórumomat. Kérem, hogy a képviselőtársaimnak írott levelet, valamint az abban is ismertetett fontos és tényszerű videofelvételeket minél többen osszák meg! Kérem továbbá, hogy haladéktalanul, lehetőleg még a mai, hétfői napon minden magyar honfitársam, aki felelősséget érez az elszakított területeken élő testvéreinkért, írjon levelet a magyar európai parlamenti képviselőknek, és szólítsa fel őket arra, hogy terjesszenek elő módosító indítványt a hazug szöveg megváltoztatására. A magyar európai parlamentiképviselők elérhetősége itt található. A magyar képviselőtársaimnakírott levelem itt olvasható.
Nagyon fontos, hogy pártpolitikai hovatartozásra tekintet nélkül fogjunk össze, és akadályozzuk meg ennek a gyalázatos szövegnek az elfogadását! Ismételten hangsúlyozom: nem követhetjük el ugyanazt a hibát, amit Románia esetében megtettünk: mindaddig meg kell vétóznunk Szerbia európai uniós csatlakozását, amíg az őshonos magyar nemzeti közösség nem kap teljeskörű és valós autonómiát, valamint teljeskörű emberi jogokat! Hálásan köszönöm a segítséget és együttműködést!
Mind a szerb jogszabályok, mind az európai normák alapján lehetővé kellene tenni az őshonos magyar nemzeti közösség számára (magyar) anyanyelvük használatát az igazságszolgáltatásban. Az Óbecsei Bíróságon ennek semmi jelét nem tapasztaltuk - a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő közös, délvidéki jogvédő-monitorozó útján. A 40%-ban magyar lakosságú Óbecse bíróságán kizárólag szerb nyelvű feliratokkal, formanyomtatványokkal, eljárási nyelvvel és dokumentumokkal találkoztunk. A bíróság elnöke elismerte a hiányosságokat és hibákat, s ígéretet tett arra, hogy mielőbb helyreállítják a jogszabályoknak és az európai normáknak megfelelő állapotot. Állítása szerint legközelebbi látogatásunkkor már az irányadó normáknak megfelelően kétnyelvűséget fogunk tapasztalni az általa vezetett intézményben. Erről természetesen személyesen is meg fogunk győződni, de addig is kérjük a délvidéki magyarokat, hogy számoljanak be az esetlegesen tapasztalt változásokról, s a „bátrabbak” a filmre hivatkozással látogassanak el a bíróság épületébe, és kérdezzenek rá a változások megtörténtére. Amíg az őshonos magyar nemzeti közösség nyelvi és egyéb alapvető emberi („kisebbségi”) jogait valamint a tényleges és teljes körű autonómiát nem biztosítják a magyaroknak, hazánknak meg kell vétóznia Szerbia európai uniós csatlakozását!
Folytatjuk a nemzeti gyásznapunkon (a trianoni diktátum évfordulóján) megkezdett sorozatunkat az elszakított területeken élő magyarok jogfosztásának és a nemzeti jogvédelem szükségességének bemutatásáról. A negyedik részben Felvidékre "látogatunk".
Rendőrséget hívtak a magyarul beszélőkre Révkomáromban. Hol az EU?
Megrázó dokumentumfilmünk a felvidéki magyarok teljes jogfosztottságáról 2016 novemberében készült, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina EP képviselő jogvédő-monitorozó körútján. A helyszín a révkomáromi vasútállomás. Hivatalos panaszlevelet írtunk a tapasztalatokról, tiltakoztunk a jogsértések ellen. Tengernyi még a feladat, de egy csatát már megnyertünk - a harcos, bátor felvidéki aktivistákkal együtt: 2017 áprilisában a révkomáromi vasútállomásra kikerült a magyar nyelvű helységnévtábla.
Lépjünk fel minél többen és minél határozottabban az elszakított területeken élő magyarokkal szembeni jogtiprások ellen! (2017. június közepétől a film angol nyelven feliratozott verziója is elérhető, hiszen nem csak "magyar ügyről" van szó, hanem az európai emberi jogi normák durva, szisztematikus megsértéséről is, amiről világszerte minél többeknek tudniuk kell. Bízunk a nemzetközi emberi jogvédő szervek haladéktalan fellépésében is.)
Folytatjuk sorozatunkat az elszakított területeken élő magyarokkal szembeni jogtiprásokról és a nemzeti jogvédelem szükségességéről (a trianoni diktátum, a Magyar Nemzet gyásznapja évfordulójának kapcsán). Sorozatunk harmadik része a kárpátaljai jogtiprásokról szól.
Jogtiprások Kárpátalján - Morvai és Mogherini levelezése
Az Európai Unióhoz közeledő - és csatlakozásra váró - Ukrajna minden lehetséges eszközzel korlátozni kívánja az őshonos magyar nemzeti közösség jogait. Erre hívta fel Frans Timmermans európai bizottsági alelnök figyelmét Morvai Krisztina EP képviselő, rámutatva, hogy az ukrán nyelvtörvény-tervezet összeegyeztethetetlen az európai emberi jogi normákkal, különösen a „nemzeti kisebbségeket”, azaz őshonos nemzeti közösségeket védő európai normákkal. Timmermans alelnök helyett - hatásköri okokból – Federica Mogherini főbiztos válaszolt Morvai levelére, megnyugtatva a képviselőt, hogy az Európai Unió szoros felügyelet alatt tartja az ukrán törvényhozási folyamatokat az európai normáknak való megfelelőség szempontjából. Levelében rámutatott: az Európai Unió különös figyelmet szentel a „nemzeti kisebbségek” jogai védelmének és arra, hogy az ukrán törvények e normákkal összhangban legyenek. Tájékoztatta a képviselőt, hogy az Európai Unió folyamatos párbeszédet folytat Ukrajnával e törvénytervezetekről és megnyugtatta Morvai Krisztinát avonatkozásban, hogy a nyelvtörvény nem kerül az ukrán törvényhozás elé. Morvai most újabb levéllel fordult Mogherinihez - emlékeztetve a főképviselőt az előző levélben tett ígéretére. Morvai Krisztina rámutatott: az Ukrajna területén élő kárpátaljai magyar közösséget újabb veszély fenyegeti, ezúttal az oktatási törvény tervezete miatt. Tájékoztatta Mogherinit, hogy a tervezett új oktatási jogszabály alapján gyakorlatilag ellehetetlenülne a magyarok anyanyelven történő oktatása. Emlékeztette Mogherinit az előző levélben tett ígéretére és felkérte arra, hogy haladéktalanul akadályozzák meg a jogtipró oktatási törvénytervezet elfogadását és hatályba lépését. Mogherini alelnök asszony válaszáról természetesen tájékoztatni fogjuk az érdeklődőket. Morvai Krisztina a levelezést továbbította az összes magyar európai parlamenti képviselőnek, arra kérve őket, hogy párthovatartozásra tekintet nélkül támogassák a kárpátaljai magyarság nyelvi, oktatási és egyéb emberi jogainak teljes körű védelmét.
Tisztelettel: Dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő Függetlenek csoportja
Hogyan nyomják el a saját adójukból fenntartott közintézményekben a délvidéki magyarokat? A még ma is 80%-ban magyar lakosságú Zentán a rendőrség épületében forgatott Morvai Krisztina EP képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogvédő, monitorozó csoportja. Megállapították, hogy a hivatalos ügyintézéshez szükséges formanyomtatványok csak szerb nyelven állnak rendelkezésre, azokat az ügyintéző tölti ki, és mintegy „gyermekként” kezelve a magyarokat, velük csupán aláíratják az ügyintéző által kitöltött szerb dokumentumokat. A magyar nyelven tökéletesen beszélő ügyintézők is - állítólag megfélemlítettségükben - szerbül kommunikálnak a magyar nyelvű lakosokkal, akik Délvidéken születtek, és szülőföldjükön joguk lenne magyarként élni és magyarul beszélni. Maguk a szerb jogszabályok is előírják, hogy a legalább 15%-ban magyar lakosságú településeken kötelező a kétnyelvű ügyintézés biztosítása. A videofelvételből képet kaphat az elszakított területen élő magyarok sorsáról, jogfosztottságáról - az európai uniós csatlakozásra váró Szerbiában. Nem szabadna ugyanazt a hibát elkövetni, mint Románia esetében, ahol feltétel nélkül megszavaztuk a csatlakozást. Szerbia európai uniós csatlakozását mindaddig meg kellene vétóznia Magyarországnak, amíg az őshonos magyar nemzeti közösség jogait az állam nem biztosítja.
Június 4. a trianoni diktátum évfordulója, Nemzetünk gyásznapja. Folytatva az ez alkalomból indított sorozatunkat az elcsatolt területekről, ezúttal azt mutatjuk be, hogyan tiporják a szerb hatóságok a délvidéki magyarok emberi méltóságát és jogait. Ne feledjük: Magyarországnak mindaddig meg kell vétóznia Szerbia uniós csatlakozását, amíg az őshonos délvidéki magyarok nem 'kapnak' tényleges autonómiát és nem gyakorolhatják jogaikat az európai normáknak megfelelően, hasonlóan például Dél-Tirol helyzetéhez.
A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.