Morvai Krisztina

Mint ismeretes, a tíz ember halálát, közel kétszáz ember súlyos sérülését és hatalmas anyagi, környezeti és természeti károkat okozó vörösiszap katasztrófa ügyében első fokon felmentő ítélet született. A másodfokú tárgyalásra a jövő héten kerül sor. Dr. Morvai Krisztina egyetemi docens, büntetőjogász, európai parlamenti képviselő a HírTV-nek adott interjújában magyarázatot adott arra, hogy miért elfogadhatatlan a cégvezetők „tisztára mosására” irányuló folyamatos próbálkozás, egyebek mellett neves büntetőjogászok részéről. Az esetleges felmentő ítélet - mint rámutatott - jogerőre emelkedése esetén hosszútávon járhat olyan hatással, hogy az egészségre és környezetre veszélyes üzemek vezetőivel szemben szinte semmiféle elvárhatóság nem támasztható, a katasztrófák megelőzése érdekében rájuk semmiféle feladat nem telepíthető, személyes felelősséggel a továbbiakban sem fognak tartozni. Ennek legnagyobb veszélye, hogy a mindenkori veszélyes üzemi cégvezetők személyes „felelősségmentességük” teljes tudatában végezhetik tevékenységüket.

Az Európai Parlament új elnököt választott Antonio Tajani néppárti politikus személyében. Morvai Krisztina is őrá szavazott, különös tekintettel arra, hogy a politikus a 2006-os véres budapesti események után - egyetlen európai uniós politikusként - eljött Magyarországra és kifejezte szolidaritását a szemkilövések során megsérült, összevert emberekkel. Hasonlóképpen mellette szólt az is, hogy amikor európai uniós biztos volt, közel 300 ezer eurós „végkielégítésre” lett volna jogosult, amelyet erkölcsi okokból visszautasított. Tajani erőssége, hogy nagy támogatója a kis-és középvállalkozásoknak, amely szintén kiemelt szívügye Krisztinának. Az Európai Parlament elnöke elsősorban azért felel, hogy a parlamenti viták az eljárási rendnek megfelelően zajoljanak, nem adhatja meg a szót aszerint, hogy neki milyen saját politikai prioritásai vannak, hasonlóképpen az Európai Parlamentet külső kapcsolataiban is úgy kell képviselnie, hogy az ne a saját pártpreferenciáját tükrözze. Tajani elnöksége mellett új fejlemény, hogy Málta vette át az Unió Soros Elnökségét. Morvai Krisztina a kiemelt vitában felszólalva rámutatott: legyen Helga Stevens süketnéma képviselőtársuk elnökjelölti jelmondata a máltai elnökség jelszava is: „Lehet, hogy siket vagyok, de nagyon jó érzékem van az emberek hangjának meghallásához!”. Itt az ideje - mondta Morvai -, hogy az európai politikusok meghallják az európai polgárok, azaz a valódi emberek valódi fájdalmát, valódi történeteit például a migráció, a tömeges bevándorlás kapcsán. Külön rámutatott a nőket érintő veszélyekre, és az európai nők folyamatos és megalapozott félelmére a tömeges bevándorlás miatt megnövekedett bűnözéstől. Az emberek hangjának meghallását javasolta avonatkozásban is, hogy tegyenek végre valamit az ellen, hogy a volt szocialista országokban élők több mint tíz évvel az európai uniós csatlakozás után is négyszer-ötször kevesebb jövedelemhez jutnak, mint a nyugat-európaiak, példaként felhozva a magyar emberek és a mellettük élő osztrákok jövedelmi különbségeit.

Felkért hozzászóló: Kepli Lajos környezetmérnök, országgyűlési képviselő, a vörösiszap katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság elnöke

Szokatlan módon számos jogász - egyebek mellett nyugalmazott fellebbviteli bíró, volt ügyész és jogtudós - szólalt meg a nyilvánosság előtt a vörösiszap katasztrófa ügyében született elsőfokú felmentő ítélet helyességét bizonyítva. Ezidáig csak az ő álláspontjuk jelent meg a sajtóban és a médiában. A nem jogász foglalkozású érdeklődők közül sokan úgy gondolják, hogy ez „szakmai kérdés”, a jog nyilván egyféle választ ad a felmerült dilemmákra, s bármilyen igazságtalannak is tűnik az elsőfokú döntés, ha a „jogtudomány képviselői” ezt látják helyesnek, akkor a nem szakmabeli nyilvánosságnak ezt el kell fogadnia. Ez azonban nincs így! Dr. Morvai Krisztina egyetemi docens, büntetőjogász eltérő állásponton van, és az ezzel kapcsolatos szakmai meggyőződését a nyilvánossággal éppúgy meg szeretné osztani, mint ahogy azt az „ellenoldal” tette. A széles nyilvánosságnak joga van ahhoz, hogy megismerje az eddig elhangzottakkal szembenálló szakmai érveket is. A nyilvános előadás során - közérthető nyelven - ilyen kérdésekre igyekszik választ adni az előadó:

- Milyen normák vonatkoznak egy különösen veszélyes tevékenységet végző nagyüzem felsővezetőire, illetve más munkavállalóira?

- Mit jelent a büntetőjogi felelősség, a polgári jogi és a közigazgatási természetű felelősség? Mik a különbségek és mik a hasonlóságok e felelősségi formák között?

- Lehet-e több oka is egy adott káros eredménynek (pl. katasztrófának), és ha többen okoznak egy káros eredményt, akkor igaz-e, hogy csak egyikük, illetve egyetlen kiváltó okért felelősök büntethetőek?

- Mit jelent az „okozati összefüggés” a büntetőjogban, különös tekintettel az „együttható okokra”, az ún. „concausára”?

- Mit jelent a büntetőjogban a „gondatlanság” fogalma? Mit értünk „gondossági mérce”, „tőle elvárható figyelem és körültekintés” alatt a büntetőjogban?

- Mi a büntetőjog célja, feladata, társadalmi rendeltetése? Ez mennyiben különbözik a polgári jog és más jogágak céljától és rendeltetésétől?

- Miért veszélyes az az új jogi szemlélet, amelynek lényege, hogy a döntéseket nem az igazságosság, hanem a „gazdaságosság” kell, hogy meghatározza?

- Milyen hosszútávú következményei, „precedens-értéke” lehet egy esetleges jogerős felmentésnek?

Szeretettel hívom és várom az érdeklődőket és a sajtó (média) képviselőit a nyilvános előadásra, amelynek
időpontja: 2017. január 20. péntek 13.00-tól 16.00 óráig
helyszíne: Aranytíz Kultúrház, Budapest, Arany János u. 10, 1051

A program első részében kerül sor Morvai Krisztina előadására és Kepli Lajos felszólalására, majd a szünet után lesz lehetőség kérdések feltételére, konzultációra. A szünetben a résztvevőket kávéval, frissítővel kínáljuk.

Kérjük, hogy részvételi szándékát (a várható létszám felmérése érdekében) jelezze e-mailben a következő címen:krisztina.morvai@europarl. europa.eu, legkésőbb 2017. január 19. csütörtök 12.00 óráig.

Kérjük, hogy regisztráció céljából érkezzen a helyszínre 12.30-12.50 között.

Szeretettel és tisztelettel:
Dr. Morvai Krisztina

A vörösiszap-ügyben született elsőfokú büntetőítéletről tartott pódiumbeszélgetést a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete. Az előadók teljes mértékben egyetértettek a Veszprémi Törvényszék ítéletével, amelyben minden vádlottat, minden vádpont vonatkozásában felmentett, azaz azt állapította meg, hogy a vádlottakat a történtekért nem terheli büntetőjogi felelősség. Egyedül Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, egyetemi docens fogalmazott meg kételyeket. Felszólalásában azt a kérdést tette fel: Mi a büntetőjogban kiemelkedő fontosságú „gondossági mérce”, azaz a „tőle elvárható figyelem és körültekintés” azoknál a cégvezetőknél, akik egy ilyen veszélyességű üzem irányítását vállalták fel, s akik hatalmas személyes hasznot, profitot realizálnak? Hasonlóképpen rámutatott a „concausa”, azaz az ún. „együttható okok” jelentőségére a büntetőjogban, amelynek lényege, hogy valamely magatartás vagy mulasztás és a bekövetkező eredmény közötti okozati összefüggés akkor is megállapítható, ha a bekövetkező káros eredménynek (például katasztrófa, közveszély, halál) más közreható oka is volt. Azaz: például a cégvezetők mulasztások miatti büntetőjogi felelősségét önmagában nem zárja ki az, hogy tervezési hiba is történt vagy esetleg a hatóságok is hibáztak. Az elsőfokú ítéletet e vonatkozásban is hiányosnak találta. Még a másodfokú ítélethozatal előtt - tekintettel arra, hogy az elsőfokú ítélettel egyetértők számos megnyilatkozást tettek már közzé - a „másik oldal” képviseletében Morvai Krisztina hamarosan nyilvános előadást fog tartani a vörösiszap-ügy büntetőjogi aspektusairól - némileg más megvilágításban... Az időpontot és a helyszínt hamarosan közöljük.

Morvai Krisztina EP képviselő nyílt levele Polt Péter Legfőbb Ügyészhez

Tisztelt Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr!

Az egész országot megrázó vörösiszap-katasztrófa ügyében 2017. január 23-án kerül sor a másodfokú büntetőeljárás megkezdésére, pontosabban a másodfokú tárgyalásra. Mint ismeretes, első fokon a bíróság – a közvélemény megrökönyödésére – minden vádlottat minden vádpont vonatkozásában felmentett. Európai parlamenti képviselőként és bírói szakvizsgával, valamint PhD. fokozattal is rendelkező büntetőjogászként meggyőződésem, hogy a majdani jogerős ítélet precedens értékű lesz Magyarországon avonatkozásban, hogy a hatalmas tőkeerejű, óriási profitot realizáló, ám veszélyes tevékenységet folytató üzemek, mint jogi személyek mögött álló természetes személyek (magánszemélyek) büntetőjogi felelőssége hogyan alakul. Ennek igen nagy jelentősége van a mindenkori kiszolgáltatott emberek számára, akik a potenciálisan hatalmas károkat okozó tevékenységek áldozataivá válhatnak, éppúgy, mint hazánk természeti környezete.

Precedens értékű lesz az ítélet abban, hogy az egyes cégvezetők illetőleg a cégeknél dolgozó szakemberek milyen szabályok betartására kötelesek a veszély, illetve a kár megelőzése, elhárítása érdekében. (Mint ismeretes: az elsőfokú „vörösiszap-ítélet” gyakorlatilag azt állapította meg, hogy „semmiféle” ilyen szabály vagy kötelezettség nem terheli az ilyen személyeket – büntetőjogi értelemben.) Hasonlóképpen precedens-teremtő lesz az ítélet avonatkozásban, hogy büntetőjogi értelemben milyen „gondossági mérce” az, amelyet az ilyen személyekkel szemben a büntetőjog támaszt.

Mindezekre tekintettel feltételezem, hogy az ügyészség hatalmas „erőkkel” készül a január 23-i tárgyalásra és az azt követő perbeli cselekményekre.

Hálásan köszönöm a nagyszámú levelet és kommentet, amelyeket magyar kisvállalkozók kiszolgáltatottságával, hatósági vegzálásával, jogfosztottságával kapcsolatban írtak nekem ez évi első közleményemre reagálva. Ahogy ígértem a megosztott tapasztalatokat feldolgozom és nyílt levél formájában megküldöm a NAV elnökének, valamint más illetékes állami vezetőknek. A levelet a 3. részben természetesen közzéteszem. Elöljáróban szeretném megjegyezni, hogy sokan félreértették a felhívásomat és úgy gondolták, hogy „olcsó pártpolitikai módszerként” a jelenlegi kormányt akarom gyalázni valamiféle „lázítással”. Ahogy azt az eredeti közleményemben is hangsúlyoztam, sajnálatos meggyőződésem, hogy a magyar kisvállalkozóknak a multikkal, külföldiekkel, valamint egyes magyar oligarchákkal szembeni hátrányos megkülönböztetése, valamint támogatásuk hiánya s ezzel szemben a rendszeres hatósági vegzálásuk pártokon és kormányokon átívelő jelenség a rendszerváltás óta folyamatosan. Nemzeti jogvédőként és európai parlamenti képviselőként kötelességemnek érzem, hogy ez ellen a jelenség ellen fellépjek és a magam szerény eszközeivel segítsek abban, hogy megerősödjön a magyar kisvállalkozók helyzete és ezáltal végre kialakuljon egy valódi polgári demokrácia, jelentős és öntudatos, jogokkal felruházott középosztállyal. Ez is fontos eleme az úgynevezett „európai normáknak”, amit oly sokan és sokszor emlegetnek.

Két évvel ezelőtt a „Szíved Joga”országjárásom részeként előadást tartottam a kisvállalkozók jogairól és az ezzel kapcsolatos állami kötelezettségekről, emberi jogi megközelítésben. Úgy gondolom, hogy ez az előadás változatlanul aktuális – bár attól tartok, hogy a címzett kisvállalkozók azóta nagy számban hagyták el az országot…

Addig is tehát, amíg az Önök segítségével összeállított levelet megfogalmazom és elküldöm az illetékeseknek, kérem tekintsék meg és osszák meg másokkal is a mellékelt (rövidebbre vágott és „újratöltött”) videót, amelynek címe: „Az állam kötelezettségei a magyar kisvállalkozók támogatására”.

Köszönettel és szeretettel:
Morvai Krisztina

Az év utolsó munkanapja van, december 30-a. Egy sportcsarnokban vagyok az egyik lányom kézilabdameccsén. Már régóta figyelem – körülbelül egy éve – hogy a büfésnő, aki egyszemélyes vállalkozást vezet, milyen megfeszített munkával keresi meg a kenyerét – nyilván magának és családjának. Klasszikus magyar kisvállalkozás: kemény munkával, viszonylag kis haszonnal, tisztességes megélhetés. Miközben sorban állunk „marcona” alakok tűnnek fel a színen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megkülönböztető mellényét viselve. Megkezdődik az adóellenőrzés. A lehető legmegalázóbb módon vonulnak végig az urak, mintha legalábbis az elmúlt 25 év gazdasági bajainak fő felelősére csaptak volna le, mintha az ellopott nemzeti vagyont találnák meg éles szemükkel kutatva a büfé helyiség bugyraiban és hátsó részlegében. Hogy minél nagyobb legyen a megalázottság, a vendégek előtt vetetik elő a számlákat, elszámolásokat a vállalkozóval, aki szerencsére mindent a legnagyobb precizitással tud prezentálni. Többen összesúgunk és kisebb vita is kialakul a büfé törzsvendégei között. Egyesek sajnálják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársait, akik „kénytelenek” saját honfitársaik egyszemélyes vállalkozásait vegzálni, noha nyilván ők is tudják, hogy sokkal több keresnivalójuk lenne a multicégeknél és még több az elmúlt 25 év politikai és velük összefonódó gazdasági vezetőinél. Nem ezt teszik azonban, hanem a magyar kisvállalkozók, családi vállalkozók életét teszik pokollá. Mások nem annyira együttérzőek velük, hanem kifejezetten felháborodnak azon, hogy valaki ilyen munkát vállal.

Kedves Honlap látogatóim! Kíváncsi vagyok az Önök véleményére és kíváncsi vagyok arra is, mennyire tipikus ez, hogy magyar kisvállalkozókat, családi vállalkozókat rajtaütésszerű ellenőrzésekkel vegzálnak? Hangsúlyozom, tudom, hogy ellenőrzésekre szükség van, de sehol a világon nem tapasztaltam azt, hogy az állam és a hatóságok úgy tekintenék saját polgáraikat, családjukat tisztességes munkából eltartó kisvállalkozóikat, mint potenciális bűnözőket – miközben a valóságos bűnözőket rendszeresen és folyamatosan futni hagyják az elmúlt negyed század során. Még a 2008-as európai parlamenti választási kampányban jártam az országot egy nagy kockás füzettel végigkérdezve a kisvállalkozókat, kisgazdákat és munkavállalókat, hogy melyek a legnagyobb gondjaik, problémáik, miben szeretnének változást? Akkor szinte mindenkitől azt hallottam, hogy az állam bűnözőnek nézte polgárát, folyamatosan hatósági zaklatásoknak vannak kitéve a kisvállalkozók. Kérem, írják meg, azóta hogyan változott a helyzet? Meggyőződésem, hogy a nyugatra történő kivándorlás megszüntetésének az egyik módja is az lenne, hogy haladéktalanul felszámoljuk (felszámolják) azt a szemléletet, amelyben az állam nem támogatója, előmozdítója, segítője a tisztességes munkából megélni akaró polgárnak, hanem megszállója, akadályozója, sarokba szorítója. Nagyon várom egyfelől a tapasztalataikat, másfelől véleményüket, javaslataikat. A magyar kisvállalkozók, családi vállalkozók megalázó hatósági vegzálásáról (terrorizálásáról) szóló anyag második részében közreadom a NAV vezetőjének és a gazdaságért, vállalkozásokért felelős állami vezetőknek írott levelemet. Ennek megírásához, már szeretném felhasználni az Önök leveleit.

Előre is köszönöm!

Ismételten Boldog Újévet kívánok!
Sok szeretettel:
Krisztina

Hálásan köszönöm azt a sok biztatást, kedvességet, szeretetet, amit 2016-ban kaptam Önöktől. Nagyon sokat jelentett, hogy azt éreztem: mellettem vannak. "Leveleiket" rendszeresen olvastam, javaslataikat a munkám során folyamatosan felhasználtam. Az örömök, sikerélmények így közösek voltak, a nehézségeket, fájdalmakat pedig könnyebb volt elviselnem. Ez utóbbiakból is sajnos sok volt a mögöttünk hagyott esztendőben. Bár Szilveszterre készülve talán nem illene szomorú dolgokról írnom, két kudarcot kiemelek. Az egyik a magyar emberek, főleg a fiatalok tömeges nyugatra "vándorlása", ami nem állt meg. A másik: úgy zártuk le 1956 hatvanadik és 2006 tizedik évfordulóját, hogy az egy évtizeddel ezelőtti jogtiprások, rendőri brutalitások fő felelősei szabadok, az ellenük fellépők pedig börtönben vagy büntetőeljárás alatt vannak. Ez olyan égbekiáltó igazságtalanság, ami számomra feldolgozhatatlan. Ólomsúllyal nehezednek rám a tények: Gyurcsány, Gergényi, Bene s szemkilövető társaik szabadok, Budaházy és társai börtönben, a rendőrség nevében bocsánatot kérő és kollégáit a jogsértő parancsok megtagadására felhívó rendőrtiszt, Szima Judit börtönben, a jogsértett áldozatok jogvédelmében kiemelkedő szerepet vállaló Gaudi-Nagy Tamás jövőre ismét a vádlottak padján. Megrendítő! Kérem, hogy az Újesztendőben legyen közös célunk az igazságtétel. S ha az nem megy, legalább az amnesztia, a kegyelem elérése a bebörtönzötteknek.

Természetesen sok további közös célunk is van. Lényegük: a magyar emberek méltóságának és jogainak védelme az Európai Unióban, "csonka-Magyarországon" és az elszakított területeken. A feladat tengernyi. Kérem a Jó Istent, hogy adjon hozzá erőt és egészséget, 2017-ben is. Önöknek és nekem. S minden magyarnak.

Boldog Új Esztendőt kívánok, hálával, szeretettel!

Krisztina

Mélyen megrendített barátom, nemzeti jogvédő "harcostársam", Dr. Grespik László ügyvéd váratlan halálának híre. Ötvenkét éves volt. Végtelenül szerette a Hazáját és a Családját. Nagyon büszke volt Rájuk.

Tengernyi emlék köt Hozzá. Az utolsó az az idei beszélgetésünk, amelynek témája a 2006 őszi jogtiprásokkal kapcsolatos igazságtétel volt. Az egyik olyan nemes és fontos cél, amiért haláláig rendületlenül küzdött. Emlékére ismét közreadom a felvételt, kérem tekintsék meg és gondoljanak Rá!

Utolsó nyilvános közszereplését - néhány héttel ezen interjút követően - olyan "prófétai" üzenettel zárta, amely összegzi életművét s amely útravalót ad az itt maradottaknak:

"Az igazság nem attól függ, hogy hányan mondják, hanem az igazság mibenlététől függ. És igazunk van. És köszönöm."

Köszönjük, Laci! Nagyon szerettelek. A feltámadás és az örök élet hitével így fogalmazok: nagyon szeretlek!

Feleséged, Gyermekeid, Családtagjaid gyászában fájó szívvel osztozom. Isten nyugosztaljon!

Krisztina