Tizenkét perces mellébeszéléssel „foglalta össze” Mogherini főbiztos, hogyan kíván reagálni az Európai Unió arra, hogy Merkel asszony és maga az Unió biztatására milliónyi migráns érkezik kontinensünkre. „Magyarország gyalázása, amit Önök csinálnak, nem fog megoldást hozni” - mutatott rá Morvai Krisztina EP képviselő, közölve Mogherinivel és a képviselőkkel, hogy a magyarság egységes abban, hogy hazánkat meg kell védeni a migrációtól, s ezt nem fogjuk feladni.
Itt lenne az ideje, hogy az Európai Unió a gyökérokokkal (például a fegyveres konfliktusok finanszírozásával és kirobbantásával) foglalkozzon a migrációs válság kapcsán, nem pedig folyamatosan Magyarországot gyalázza és fenyegesse! - Morvai Krisztina felszólalása az Európai Parlament első őszi strasbourgi plenáris ülésén 2017. szeptember 12-én, kedden.
Mind „csonka-Magyarországon”, mind az elszakított területeinken olyan emberek hozhatnak változást, akiknek a szívük és az eszük egyaránt a helyén van... Ez lehetne a mottója a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina EP képviselő közös felvidéki jogvédő-monitorozó útjáról (2016 ősze) szóló újabb tudósításának. Mint a bátor és nemes lelkű tanárember, Fehér István is elmondja: a magyarok - legalábbis számbelileg - egyáltalán nem „kisebbségben”, hanem abszolút többségben élnek még ma is, elszakított területeink számos pontján, így Észak-Komáromban (Révkomáromban). Annak érdekében, hogy létszámuk és számarányuk ne csökkenjen tovább, és hogy méltóságban és teljes jogúan éljenek szülőföldjükön, egyfelől a bátor és szókimondó emberek nyilvános szerepvállalására lenne szükség, másfelől pedig arra, hogy az Európai Unió és más nemzetközi szervek határozottan megköveteljék az őshonos nemzeti közösségek jogaira vonatkozó normák és nemzetközi szerződések, ajánlások betartását. Ebből következne, hogy Felvidéknek, Délvidéknek, az erdélyi magyarságnak és Kárpátaljának ugyanúgy járna a teljes körű és tényleges autonómia, mint ahogy az teljesen természetes például Dél-Tirolban, Baszkföldön, vagy más európai területeken. Ennek kivívása az anyaországi állami vezetők és állami szervek, a nemzetközi szervezetek, a magyar és európai parlamenti képviselők, a civil szervezetek és általában a bátor, nemes lelkű magyar emberek közös feladata. S egy jó hír: Erdély, Felvidék és Délvidék után készülünk az újabb jogvédő-monitorozó utunkra, ezúttal Kárpátaljára. Természetesen ismét beszámolunk tapasztalatainkról.
Ellentmondó hírek és vizsgálatok léteznek arról, hogy igaz-e, amit egyre többen tapasztalnak: más, pontosabban gyengébb minőségű számos (élelmiszer) termék a közép- és kelet-európai boltok polcain, mint az ugyanazon márkanév alatt megjelenő termék a nyugat-európai polcokon. Végre az Európai Bizottság illetékesét is szembesítették ezzel a fontos kérdéssel - Morvai Krisztina EP képviselő, továbbá két másik volt szocialista ország EP képviselője. Ugyanezen „kérdés-felelet” során volt téma: hogyan lehetséges, hogy egyáltalán felmerül: brazil hústermékek károsították európai uniós fogyasztók egészségét? Morvai Krisztina szerint kifejezetten bizarr dolog, hogy kiváló mezőgazdasági adottságú országokban nem a helyi piacon, az ismert termelőtől vagy helyi hentestől vásárolunk húst, hanem a világ másik végéről, teljesen ismeretlen eredettel és tartalommal. Morvai Krisztina kérdése és az illetékes európai uniós biztos teljes válasza látható a felvételen.
Bizonyára erős érvek is vannak az európai uniós közös katonai védelem - a sokak által „Európai Uniós Hadseregnek” nevezett megoldás mellett. Ugyanakkor válaszra vár a kérdés: pontosan miben tudna többet vagy mást ez a katonai csoportosulás, mint a NATO? Az Európai Parlamentben leginkább Von Storch asszony friss interpellációja kapcsán felmerült: nem az Oroszországgal szembeni háborús feszültségkeltés ennek az elképzelésnek a valódi célja? Morvai Krisztina nem kívánt kifejezetten állást foglalni, azonban arra kérte az illetékes EU biztost, hogy válaszoljon ezekre a kérdésekre: miben lenne más az „Európai Uniós Hadsereg”, mint a NATO, ki is e katonai szövetség számára az „ellenség”? Morvai Krisztina felszólalása és az illetékes európai uniós biztos teljes válasza látható a felvételen.
Ismételten köszönöm azt a sok hasznos és fontos beszámolót, amiket felhívásomra kisvállalkozóktól kaptam a velük szembeni hatósági, állami hozzáállással kapcsolatban. Ígéretemhez híven a tapasztalatokat továbbítottam az illetékes állami vezetőknek. Ezúttal Tállai András, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal vezetőjének válaszlevelét osztom meg az érdeklődőkkel.
Köszönöm szépen a velem megosztott kisvállalkozói tapasztalatokat az európai uniós támogatásokkal és a vállalkozókkal szembeni hatósági hozzáállással kapcsolatosan.
A hozzám eljuttatott leveleket és beszámolókat összefoglalva megküldtem több állami vezetőnek, akik közül most Csepreghy Nándor miniszterhelyettes úr válaszát osztom meg az érdeklődőkkel, tájékoztatásként.
„Mindig mélyen megrendít, amikor szakértők a televízióban, rádióban azt magyarázzák, hogy kedves magyarok, értsétek meg, hogy a mi gazdaságunknak és versenyképességünknek az alapja az alacsony munkabér. Ezt tudomásul kell venni, ezen nincs mit változtatni. Szociológusok ezt a jelenséget valószínűleg interiorizált öngyűlöletnek vagy interiorizált alacsonyabb rendűségnek neveznék” - kezdte beszédét az európai kohéziós politikáról és az európai béruniós kezdeményezésről Morvai Krisztina az EP-ben. A teljes felszólalás a videón látható.
Mostanában alaposan lejáratódott a nők méltóságának, esélyegyenlőségének témája a „gender-megközelítés” szélsőségei miatt. Ugyanakkor igenis léteznek olyan speciális megközelítések, amelyek a mindennapok női élethelyzeteinek, problémáinak megoldásában előrevivőek, segítőek, szükségesek lehetnek. Néhány ezek közül: a falvakban/vidéken élő nők munkanélkülisége, illetve „dolgozói szegénysége”, a magyar vidéken élő családok nehézségei. A nők helyzete és lehetőségei a mezőgazdaságban és élelmiszer-feldolgozásban. Női gazdák, nők és a „földkérdés”, a nők lehetőségei kisvállalkozások létrehozására – a megalázó közmunka vagy szalag melletti kiszolgáltatott munkavégzés helyett. Az idős-gondozás felelőssége, s ennek könnyítése. Kisgyermekes nők, kismamák nehézségei a közlekedés, a mindennapi ügyintézés során. A nők fizikai és mentális egészsége. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszéltem, bemutatva az Európai Parlament Női Jogi és Esélyegyenlőségi (FEMM) szakbizottságának munkáját, pontosabban az utóbbi azon elemeit, amelyek a magyar nők, anyák, családok, s az értük felelősséget érző magyar férfiak s általában a magyar társadalom számára különös jelentőséggel bírnak. Nagy örömömre szolgált, hogy létezhet e fontos kérdések pártpolitikai érdekek feletti megközelítése. Ennek jeleként értékeltem, hogy meghívást kaptam az Igazságügyi Minisztérium Emberi Jogi Munkacsoportjának Nők Jogaiért Felelős Tematikus Munkacsoportja ülésére 2017. június 7-én. Az ülést Dr. Beneda Attila államtitkár vezette, jelen voltak a legfontosabb állami intézmények nők esélyegyenlőségért és jogaiért felelős szakemberei, valamint női szakmai és civil szervezetek képviselői. Az előadás hanganyagon meghallgatható. Mivel az időmből sajnos kifutottam, a szóban ismertetésre nem került témák a mellékelt - és a résztvevők számára is kiosztott - 14 oldalas írásos anyagban szerepelnek. Bízom benne, hogy segíteni tudok a döntéshozóknak, női témákat kutató szakembereknek, a nők és családok élethelyzeteinek könnyítéséért dolgozó civil szervezeteknek néhány „inspiráló” ötlettel, javaslattal.
Dr. Morvai Krisztina jogász, EP képviselő Női Jogi és Esélyegyenlőségi (FEMM) szakbizottság tagja
Az előadás itt hallgatható meg:
Inspiráló gondolatok az Európai Parlament Női Jogi és Esélyegyenlőségi (FEMM) szakbizottságának legfrissebb jelentéseiből.
Sokan úgy fogják fel, hogy van egyfelől a “munkahelyteremtés”, másfelől a “családi vállalkozások” - s ez két teljesen különböző téma a gazdaságpolitikában. Ez óriási tévedés! A családi vállalkozások (és általában a mikrovállalkozások, kisvállalkozások) munkahelyet teremtenek. Legyen az egy egyszemélyes vegyesbolt, vagy apa és fia kétszemélyes vízszerelő vállalkozása, vagy egy házaspár és felnőtt gyermekei kis fogadója, étterme - ezek az emberek munkahelyet teremtenek, még ha másnak nem is, de saját maguknak. Morvai Krisztina az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kifejtette: a családi vállalkozóknak, kisvállalkozóknak ugyanúgy járna a munkahelyteremtés utáni támogatás és kedvezmény, mint a multinacionális illetve külföldi cégeknek. Hogy van az, hogy egy külföldi (multinacionális) cég Magyarországra települ, és 5-6 millió forintot kap egy munkahely megteremtéséért – miközben a fentebb említett családi vállalkozások egy fillért sem kapnak ugyanilyen címen? Alighanem jól jönne a családi vállalkozásnak a létszámtól függő 6, 12, esetleg 30 millió forint, s ezzel számos magyar embernek lehetne méltóságteljes alkotómunkát, színvonalas életlehetőséget biztosítani. Mint Morvai rámutatott: súlyos diszkriminációnak kellene tekinteni, ha a kisvállalkozók nem kapják meg ugyanazt a támogatást, amit a multinacionális illetve külföldi cégek megkapnak. Az illetékes európai uniós biztosnak az ezen kérdésre vonatkozó semmitmondó válaszát is láthatják – Morvai Krisztina felszólalását követően
A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.