Kedves Oettinger Biztos Úr! Ön tett feltáró jellegű, őszinte beismerő vallomást arról, hogy a Magyarországnak és más volt kommunista/szocialista országoknak járó kohéziós, azaz felzárkóztatási uniós pénzek legnagyobb része visszakerül a nyugat-európai cégtulajdonosokhoz, illetve multikhoz. Önt kérdezem: készül-e hatásvizsgálat arról, hogy milyen hatással van az éves EU költségvetés (esetünkben a 2018-as) a „nyugati” és „keleti” tagállamok közötti hatalmas jövedelem-és életszínvonal különbségek csökkentésére? Morvai Krisztina felszólalása az EU 2018. évi költségvetésének vitájában és Günther H. Oettinger, a költségvetés és emberi erőforrások biztosának válasza.
Nagy port vert fel, hogy egy parlamenti képviselő sommásan „komcsiknak” nevezte az „összes magyar bírót”. Jogászként az a tapasztalatom, hogy ez a sommás vélemény nem helytálló, hiszen például a 2006-os koncepciós büntetőeljárások idején is találkoztunk olyan tisztességes bírókkal, akik - adott esetben, nyilvánvaló felsőbb utasítás ellenére is - megszüntették ezeket az eljárásokat, szabadon bocsátották a vádlottakat, és aktívak voltak a jogállamiság helyreállításában. Ugyanakkor nagyon kedvezőtlen tapasztalatokat is szereztünk nemzeti jogvédőkként, akár a 2006 őszi, akár a 2002 és 2010 közötti eljárásokban, akár a Budaházy-ügyben, a Gaudi-Nagy Tamás elleni büntetőügyekben, a Szima Judit elleni eljárásokban - nem is beszélve a devizahitelesek ügyeiről. (S persze a bíróságok bűneinek emlegetése mellett ne felejtkezzünk el az ügyészség szerepéről sem a kirívó jogsértésekben, felháborító döntésekben!) Ezen a videófelvételen négy jogász és egy jogvédő a Gaudi-Nagy Tamás elleni büntetőeljárásról tudósít a tárgyalóteremből, illetve osztja meg gondolatait a címben szereplő kérdésről is, a tárgyalást követően.
Az „emberi jogok és az európai normák” megsértése miatt van folyamatban eljárás Magyarország ellen az Európai Parlamentben. A Judith Sargentini holland, Zöldpárti képviselő nevével fémjelzett LIBE bizottsági jelentés hátteréről és mozgatórugóiról, a Magyarország elleni „értékrend-háborúról” nyilatkozott Morvai Krisztina EP képviselő a Lánchíd rádiónak 2017. november első hetében. Morvai gondolatai a következő felvételen 8 perc 15 mp-től 15 perc 20mp-ig hallhatóak.
November 25-e a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés világnapja. Ebből az alkalomból tesszük közzé a párkapcsolati erőszakról tartott 2017. őszi előadásomat (elhangzott Visegrádon, a „Nők és az egészség” című orvoskonferencián) és a témával kapcsolatos egyik őszi európai parlamenti felszólalásomat.
A két videofelvétel rövid ismertetése a következő:
1. A „feleségbántalmazás” jellegzetességei és folyamata (Morvai előadása a Visegrádi Orvoskongresszuson)
A családon belüli erőszak/partnerbántalmazás jellegzetességeiről, az áldozatokra gyakorolt rettenetes hatásairól, a női egészségben játszott sajnálatos szerepéről beszélt Morvai Krisztina „A nők és az egészség” című orvoskongresszuson 2017 szeptemberében Visegrádon. Fontos, hogy a jelenség jellegzetességeit mind az orvosok, egészségügyi dolgozók, rendőrök, jogászok és a társadalom minél szélesebb körei ismerjék meg, hogy segítséget tudjanak adni az áldozatoknak a talpraállásban, megrendített önbizalmuk, önbecsülésük helyreállításában. Mint Morvai Krisztina kifejtette: a legfrissebb kutatások tapasztalatai alapján különbséget kell tenni az ún. „szituációs jellegű erőszak” azaz az alkalmi jellegű, indulatból fakadó partnerbántalmazások és az „intim terror”, azaz a folyamat jellegű, egyre súlyosbodó és külső beavatkozás nélkül meg nem állítható erőszakos folyamat között. Az előbbi elkövetői között férfiak és nők egyaránt vannak, és gyakori a kölcsönösség, míg az utóbbi elkövetői között kb. 95%-ban férfiak szerepelnek elkövetőként és nők áldozatként. Megbecsülni sem tudjuk azoknak a nőknek, gyermekeknek és kiszolgáltatott hozzátartozóknak a számát, akiknek mindennapjait mételyezi meg a jelenség, amely ellen sokkal határozottabb fellépésre lenne szükség. Morvai Krisztina az Európai Parlament független képviselője, az EP női jogi bizottságának tagja, büntetőjogász, akinek egyik szakterülete a családon belüli erőszak és partnerbántalmazás.
Az előadás itt tekinthető meg:
2. Túlreagált „gender-kérdés” - vagy életveszélyes jelenség? Morvai a partnerbántalmazásról/családon belüli erőszakról az Isztambuli Egyezmény kapcsán
Az Európai Unió aláírta az Isztambuli Egyezményt a nők elleni erőszak megelőzéséről és kezeléséről. Morvai Krisztina ezzel kapcsolatosan bejelentette képviselőtársainak, hogy büntetőjogászként és a női jogi bizottság tagjaként egy kutatásba kezdett, amely során jogerős büntetőbírósági ítéletek alapján tekinti át azokat az eseteket, amelyek tragikus végkifejleteként családon belüli erőszak/partnerbántalmazás kapcsán valaki életét vesztette. A kutatás célja annak megállapítása, hogy az esetek hátterének és előzményeinek részletes megismerése alapján milyen hatósági és egyéb beavatkozásokkal lehet hatékonyan megelőzni az ilyen súlyos következményeket. Felszólalásában arra kérte képviselőtársait, hogy „pártszempontokon” és „ideológiai szempontokon” felülemelkedve minél többen jöjjenek majd el a kutatásról szóló szakmai beszámolójára.
Hogyan kerültem a Jobbik közelébe, és hogyan alakult a kapcsolatunk az elmúlt közel kilenc év során? - egyebek mellett erről kérdeztek és erről beszéltem a Budai Polgári Casino meghívására folytatott beszélgetésben 2017 novemberében.
Tudom, sokan azt mondják mostanság: "eltúlozzák már ezt a migráció-kérdést a magyar sajtóban, médiában...." Én Brüsszelből illetve Strasbourgból nem így látom. Bár így láthatnám. :( Indokaimat, illetve azok közül néhányat megismerik az ECHO tv múlt pénteki Napi Aktuális műsorában velem készült interjúból. Kérem tekintsék meg a felvételt és osszák meg minél többekkel. Történelmi küldetésünk van-meg kell védenünk Magyarországot!
Az Európai Parlament 2017. novemberi strasbourgi plenáris ülése alappal nevezhető a „gyalázatos döntések hetének.” A felső határ nélküli letelepítési kvótákat előíró LIBE jelentés támogatása mellett, a Parlament megszavazta Lengyelország elítélését az „európai normák” megsértése miatt, továbbá elfogadta a „migránsok téli védelmét” biztosító tervet. Morvai Krisztina a csatolt felszólalásában rámutat: a bolsevik forradalom és a jelenlegi „populistának” nevezett erők egymással egyenlővé tételéről, azonosságuk sugallásáról szóló vita címét ugyan utolsó pillanatban cselesen megváltoztatták, de a vita tartalma változatlan maradt. „Timmermans Úr, Önök gyalázatos módon össze akarják kapcsolni a fejekben a bolsevizmus és a nemzeti szuverenitás melletti kiállást....” - mutatott rá Morvai Krisztina.
Ez a hét nyugodtan nevezhető a „gyalázatos döntések hetének” az Európai Parlamentben. Ebben a felszólalásában Morvai Krisztina a Lengyelországgal szemben - „az európai értékek és a jogállamiság megsértése miatt” - indított ún. „7-es cikkelyes” eljárás megindítása ellen tiltakozott. Mint rámutatott: „Mi magyarok és lengyelek nem szeretjük, ha Önök oktatnak ki bennünket demokráciából, olyanok, akik a saját nemzetük, saját lakosságuk érdekeit és véleményét hagyják teljes mértékben figyelmen kívül”. Egyértelművé vált: Magyarországot és Lengyelországot tekinti az Európai Unió a fő ellenségeknek, szinte nem is titkoltan amiatt, hogy mi kiállunk a nemzeti szuverenitás, önrendelkezés elve mellett, és kategorikusan, következetesen visszautasítjuk a tömeges bevándorlás és a letelepedési kvóták rendszerét. Ezen a héten szavazott az Európai Parlament arról is, hogy a LIBE (állampolgársági jogok) bizottság Cecilia Wikström nevével fémjelzett megdöbbentő kezdeményezésének tárgyalására zöld utat ad. A LIBE bizottság terve nem más, mint felső határ nélkül, kötelezővé tenni az Európába áramló tömegek elhelyezését a tagállamokban, azok beleegyezése nélkül. Az ún. „új dublini rendszerben” az Európába érkező migránsok menedékkérelmét nem az az ország dolgozza majd fel automatikusan, ahova érkeztek, hanem a kötelező kvótarendszer alapján elosztják őket az egyes tagállamokban, így Magyarországra is. Fontos tudni a következőt: az érkezési helytől eltérő tagállamba való ilyen formájú letelepítésnek nem akadálya az sem, ha az illető bevándorlónak nincsenek papírjai, személyazonosságát nem tudja igazolni. Ezek a személyek - akikről tehát azt sem tudni, hogy honnan érkeztek, és kik ők valójában, akár az ISIS leszerelt harcosai is lehetnek - a vonatkozó jogszabályok értelmében nem tarthatók zárt intézményekben, hanem gyakorlatilag szabadon járkálhatnak az adott tagállam, például Magyarország területén. Ez a lényege tehát annak a döntésnek, amelyet az Európai Parlament szintén ezen a héten fogadott el. Ugyancsak ezen a parlamenti ülésen került sor „A Menedékkérőkkel Kapcsolatos Téli Terv” megtárgyalására és elfogadására. Ezzel kapcsolatban Morvai Krisztina levelet írt Avramopoulos biztosnak, amelyet már közöltünk. A levél itt olvasható
A „gyalázatok hetén” került sor továbbá arra is, hogy az oroszországi bolsevik forradalom 100. évfordulójának ürügyén az Európai Parlament gyakorlatilag „összekapcsolta” a nemzeti szuverenitás mellett kiálló erők (az ő nyelvezetükben: „populisták”) és a bolsevik forradalmárok gondolkodásmódját és értékrendjét. Morvai Krisztinának az erről szóló felszólalását is hamarosan közöljük.
Sajnálatos módon az Európai Parlament ülésein egyre felháborítóbb és hihetetlenebb dolgok történnek a gyalázatos migrációs tervekkel, Európa tudatos tönkretételével összefüggésben. Ma, azaz szerdán délelőtt Avramopoulos biztos előadásában került előterjesztésre „A Menedékkérőkkel Kapcsolatos Téli Terv” című munkaanyag, illetve nyilatkozat. A helyi európai lakossággal szemben súlyosan diszkriminatív és a jogállamiság elveivel összeegyeztethetetlen intézkedéscsomaggal kapcsolatosan levélben fordult Dimitris Avramopouloshoz, a migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős európai uniós biztoshoz Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő.
Kinek a feladata a gyermekek, idősek, betegek ellátása, gondozása?
Sajnos mind a mai napig elsődlegesen a nők feladatának tekinti a társadalom többsége a gyermekek gondozását, a háztartás vezetését, az idős családtagok ellátását, a család beteg, esetleg fogyatékos tagjainak gondozását. Noha ennek „alátámasztására” biológiai különbségekre szoktak hivatkozni - a nők és férfiak között -, e különbségtételnek ebben a vonatkozásban valódi értelme vagy jelentősége nincsen. Ideje lenne, hogy az igazságosság alapján a családi terhekből a férfiak és a nők együtt, társként vegyék ki részüket, éppen úgy, mint az örömökből, s fontos lenne annak felismerése is, hogy a családi élettel kapcsolatos feladatok a társadalmat is szolgálják, így például a családsegítés, idősgondozás olyan szolgáltatások lehetnének, amelyeket szégyenkezés vagy más rossz érzések nélkül vehetnének igénybe a magyar családok is.
A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.