Magyarország 2015-ben már megtapasztalta, mit is jelent az idegenek tömeges bevándorlása hazánkba. A magyar emberek erőteljes tiltakozására a jelenlegi kormány szembe mert szállni az Európai Unió azon követelésével, hogy fogadjuk be a migránsokat. Lezártuk előlük határainkat. De milyen is volt az az időszak, amikor a kiszolgáltatott embereknek folyamatosan rettegniük kellett a saját otthonaikban a betolakodóktól? Hallgassuk meg Juci nénit, egy asszonyt a sok magyar vidéki lakos közül, aki megtapasztalta mit is jelent "bevándorlóországban" élni! Most az ellenzéki pártok azt mondják, "helyre akarják állítani kapcsolatainkat Brüsszellel". Ez lefordítva annyit jelent: behódolnak az EU migrációs politikájának. Újra kezdetét veheti a kiszolgáltatottság és a rettegés. Április 8-án még dönthetünk: csak egy rossz emlék lesz az, ami Juci nénivel és sok más magyar emberrel történt 2015-ben vagy a mindennapjaink része?
Morvai Krisztina és Almási Lajos dokumentumfilmje Dél-Magyarországról, a migráns beáramlás idején:
Reggeltől estig azt halljuk, hogy rettegnünk kell Orbán Viktortól és attól, mi lesz, ha hatalomban marad a FIDESZ. Példa nélküli jogtiprásnak állítja be az ellenzéki sajtó és "értelmiség", hogy a tüntetésekkel összefüggésben ötvenezer forintos pénzbírsággal sújtottak diákokat. Nos, nézzük és hallgassuk meg az érintettektől, hogyan bántak a mostani "rettegtetők" a diákokkal, a fiatalokkal és az idősebbekkel is az ő idejükben. A felvételeken a 2006. szeptember 19 és 21 közötti budapesti embervadászatok illetve az október 23-i tömeges rendőri brutalitások sok száz áldozata közül szólalnak meg néhányan, a Civil Jogász Bizottság (akkori nevén Október 23. Bizottság) által szervezett meghallgatásokon. Mélyen megdöbbent, hogy a Jobbik látványosan közeledik azokhoz a szemkilövető pártokhoz, akik azóta sem kértek bocsánatot gaztetteikért és akik meggyőződésem szerint a jövőben is bármikor képesek lennének hasonlóak levezénylésére, elkövetésére. Kérek minden jóérzésű embert, hogy április 8-án akadályozzuk meg a saját nemzetükre rárontó erők visszatérését a hatalomba!
Íme a beszámolók, összesen tíz percben. Kérem, nézzék meg és osszák meg minél többen.
Mi magyarok ismét üzenetet kaptunk az Európai Uniótól a tömeges bevándoroltatással kapcsolatban. Ahogy szinte napi rendszerességgel, most is megjelent a világos parancs Magyarország számára, ezúttal Frank Engel képviselőnek az alapvető jogok európai uniós helyzetéről szóló jelentésében. Az elfogadott jelentés legfontosabb mondatai a következőek (a jelentés 29. pontja): „hangsúlyozza, hogy az EU-nak teljes területén befogadási és integrációs politikát kell előmozdítania, valamint elfogadhatatlannak tartja, hogy bizonyos tagállamok azt állítsák, hogy nem érzik érintettnek magukat a migráció jelensége által; kiemeli, hogy az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét minden esetben biztosítani kell a migrációs és integrációs politika területén...” (Hogy mindenki számára egyértelmű legyen a fentiek olvasata: Magyarország nem vonhatja ki magát a migránsok tömeges befogadása alól, egyfelől, másfelől pedig a bevándorlóknak ugyanazokat a jogokat kell megadni a lakhatás, egészségügy, oktatás, szociális támogatások és minden egyéb terén, mint a magyar lakosságnak, kiegészítve az „integrálásukhoz” szükséges intézkedések költségeivel. Nagyon fontos, hogy ezt az üzenetet még a magyarországi választások előtt mindenki világosan lássa és értse, annak érdekében, hogy aztán ne megkésve csodálkozzunk, és panaszkodjunk! A normálisan gondolkodó emberek számára „meghökkentő alapjogi jelentés” itt olvasható magyar nyelven, elfogadott és végleges formájában - érdemes rászánni az időt, hiszen így lehet igazán megérteni, miket is tekint „alapvető jognak” az Európai Unió.
Mint látják, bőven van szó a migránsok jogairól, a transzneműek jogairól, az interszexuálisok jogairól, de egyetlen szó sincs a tárgyévben, azaz 2016-ban elkövetett brutális terrorcselekményekről vagy éppen a spanyol rendőrség által közel 800 ember sérelmére elkövetett véres brutalitásokról.
Hallgassa meg a magyar Erzsébet megrendítő történetét. A fiatal édesanya a brüsszeli repülőtéren történt terrortámadásban sérült meg súlyosan. Mit kíván tenni az Európai Unió a további európai terrorcselekmények megelőzése érdekében? És mit tehet Magyarország? A válasz nyilvánvaló - és április 8-án, a választáson messzemenően szem előtt kell tartanunk. A terrorizmus és a terrorcselekmények elleni legjobb védekezés a tömeges migrációnak az ország és Európa határain kívül tartása. Az Európai Uniónak viszont nem tetszik ez a logika, a terrorcselekményeket az egyébként „szükséges”, „kedvező”, és „kívánatos” tömeges migráció „velejárójának” kezelik, a terrorcselekmények áldozatait pedig „járulékos veszteségnek”. Hallgassa meg Morvai Krisztina felszólalását és elemzését is arról, milyen felháborító módon közelíti meg az Európai Unió az európai terrorizmus kérdését.
Hatalmas az izgalom Brüsszelben: sikerül-e április 8-án megtörni, térdre kényszeríteni Magyarországot, s elárasztani hazánkat afrikai és közel-keleti bevándorlókkal, az Európai Unió és szövetségesei „nyílt társadalom”-tervének megfelelően. Miközben Magyarországon az ellenzéki pártok egymással versengve kicsinyítik, jelentéktelenítik a tömeges migráció, az idegenek betelepítése veszélyét, aközben az Európai Parlamentben nap mint nap győződhetünk meg arról, hogy a migránspártiak elszántsága változatlan, s pezsgőjüket már hűtik az április 8-i magyarországi választásokra. Minden nap vannak előterjesztett jelentések a tömeges migráció „fontosságáról”, „kedvező voltáról”, így akár naponta lehetne közzétenni a mostanihoz hasonló felvételeket. Ezúttal Thomas Mann német képviselő ad számot arról, hogy milyen fontos is lenne számukra, ha Magyarország végre abbahagyná a migránspárti előterjesztések megvétózását, és erre Morvai Krisztina reflektál, válaszol. Az április 8-i választások tétje hatalmas. Döntsünk bölcsen, felelősségteljesen, szem előtt tartva hazánk jövőjét! Isten óvja és vezesse Magyarországot!
Minden ellenkező ígérettel szemben az „egyesült ellenzék” (más néven: a - most alakuló - „horror- koalíció”) igenis be fogja engedni a bevándorlókat, azaz engedni fog az európai uniós és nemzetközi nyomásnak a tömeges migráció ügyében. Morvai Krisztina elemzéséből kiderül, hogy ez miért vehető biztosra.
A Vona Gábor által is osztott „szavazzunk mindenhol a legesélyesebb ellenzéki jelöltre” jelszóval lehet, hogy pontosan a jobbikosok segítik majd vissza a hatalomba Gyurcsány Ferencet a párt EP-képviselője szerint. A Figyelőnek adott interjújában Morvai Krisztina a Békemenet fontosságáról és a közel egy évtizedes brüsszeli tapasztalatairól is beszélt.
„Ugyanazokban a percekben fogadta el az Európai Parlament a 2019-es költségvetés irányelveit és annak öt kiemelt területe között a migrációt, amikor Budapesten elkezdődött a nemzeti függetlenségért szervezett kiállás” - mondtam el egyebek mellett az Echo Tv-nek. Hangsúlyoztam: sem zárt ajtók mögött, sem nyílt felszólítással nem kerülhet sor arra, hogy jobbikosok - akik a nemzetellenes kormányok könnygázfelhőjében erősödtek meg - olyanokra szavazzanak, akik felelősei a szemkilövetéseknek, bevándorláspártiak vagy ezeknek a szövetségesei. A teljes interjú itt látható:
Amikor nemrég egy újságíró nekem szegezte a kérdést: „Támogatja-e a március 15-i Békemenetet?”, ösztönösen igent mondtam. Felidéztem emlékeimből néhány megrendítő képsort, arról a napról, amikor egy másik nemzeti ünnepünkön nem tehettük meg, hogy az ország főterére, a Kossuth térre vonuljunk. Az 1956-os Forradalom 50. évfordulóján kordonokkal és rendőr sorfalakkal akadályozták meg, hogy részt vegyünk saját hazánk hivatalos ünnepi rendezvényén. Azok kordonoztak, azok oszlattak a Nádor utcában és szerte a Kossuth tér körül, s később azok lövettek közénk, akik most egy bizarr koalíció részeként vissza kívánnak térni a hatalomba. Ennélfogva az idei nemzeti ünnepünkön a Kossuth térre történő közös bevonulásnak erős szimbolikus értéke is van. A másik ok, amiért igent mondtam a „Támogatja-e a Békemenetet?” kérdésre, az a következő. Európai parlamenti képviselőként nap mint nap tapasztalom azt az elszántságot, amivel az Unió rá akarja kényszeríteni Magyarországot a migránsok tömeges betelepítésére. Ellenállást, erőt kell mutatnunk. Világossá kell tennünk, hogy a betelepítések megakadályozása nem Orbán Viktor „ügye”, nem a jelenlegi kormány „akciója”, hanem egész Magyarország határozott követelése. A nemzeti függetlenségünk ünnepnapján a nemzeti függetlenségünk melletti közös, demonstratív kiállás látványos üzenet lehet tehát „kifelé”, azaz az Európai Unió és a nagyvilág felé is: Magyarország megőrzi függetlenségét, és magyar ország marad!
Végezetül: noha teljes szívvel támogatom ezt a kiemelkedően fontos eseményt, sajnos csak lélekben lehetek otthon honfitársaimmal, mivel az Európai Parlament plenáris ülésén kell képviselnem hazánkat, Strasbourgban, s többek között az elszakított magyar testvéreinkért kell kiállnom a Minority SafePack/a kisebbségek jogait és biztonságát szavatoló törvényjavaslat-csomagról szóló ülésen, és a szokásos „migrációs” vitákon és szavazásokon kell képviselnem a magyar álláspontot. Bízom benne, hogy Budapesten sokan lesznek, mi több, elegen ahhoz, hogy erőnkről, eltökéltségünkről és nemzeti büszkeségünkről meggyőzzük a világot.
Ígérhetik az ellenzéki pártok, baloldali, liberális politikusok és a velük tartók, hogy megválasztásuk esetén is megtartanák a határzárat, nehogy egy percig is elhiggyük, hogy majd szembemenve európai pártcsaládjukkal, elkezdik verni az asztalt: „nem nem fogadunk be migránsokat” – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott brüsszeli interjúban Morvai Krisztina. Az annak idején Jobbik által delegált európai parlamenti képviselő szerint csak otthonról, Magyarországról tűnik úgy, hogy a probléma meg van oldva. Brüsszelből nézve egészen más a kép, hiszen minden nap, szinte minden vita, program a migrációról és a kötelező betelepítésről szól. Morvai Krisztina arról is beszélt: a Soros-terv létezik, csak sokkal összetettebb, mint ami egy rövid kormányzati üzenetbe belefér. A Soros-terv, mint mondta, gyakorlatilag az az értékrend, ami megkövetelt az Európai Unióban, de számunkra elfogadhatatlan: a nyílt társadalom eszméje, a nemzetek, értékek összemosása és az egyediségek, különbözőségek eltörlése, az európai tagállamok egyfajta homogén Európai Egyesült Államokba gyúrásának kísérlete. Soros György pedig rendszeresen jár Brüsszelben, államfőnek kijáró tisztelettel fogadják, tárgyalnak vele, de azt senki sem tudja, miről, mert az Európai Parlamentben a képviselők elé még soha nem állt ki. A jogász, európai politikussal az itthoni politikai helyzetről, választásokról, az alakuló ellenzéki szövetségről és a köztörvényes bűncselekményekkel gyanúsított Czeglédy Csaba képviselő-jelöltségéről is beszélgettünk. A képviselőnő kegyetlenül őszinte kritikával illette mindazokat, akik valaha nemzetinek vallották magukat, ma pedig képesek lepaktálni azokkal, akik legszentebb nemzeti eseményünkön, az 56-os forradalom 50. évfordulóján gumibotozták, gumilövedékkel lőtték, könnygázzal árasztották el őket.
„Nehéz helyzetben vagyok, amikor erről kérdeznek, mert hiszen én a Jobbik listájáról kerültem ide az Európai Parlamentbe. De enyhítő körülményként kérem figyelembe venni, hogy én jottányit nem változtam, én ugyanazokat az értékeket képviselem, mint amiért ideküldtek” – mondta.
Morvai Krisztina úgy fogalmazott:
Soha semmilyen körülmények között olyan emberek hatalomra kerülését nem segíthetjük, akik kellő gerinccel, értékrendjükhöz való kitartással és erkölcsiséggel nem rendelkeznek, hanem csak a hatalmat akarják megszerezni. És semmiképpen nem szavazhatunk olyanokra, akik bármilyen formában lepaktálnak a nemzet ellenségeivel.
A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.