Sokan kérdezik mostanában: képviselő maradok-e a következő ciklusban vagy távozom a politika világából? Milyen a kapcsolatom Vona Gáborral és a Jobbikkal? Ezekről valamint Magyarország brüsszeli megítéléséről és a migrációval kapcsolatos fejleményekről beszéltem a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában, 2017. november 12-én. Kérem, hallgassák meg az interjút és osszák meg másokkal is!
Az adás felvétele itt található, az interjú a rögzített hanganyagok közül felülről a nyolcadik (címe: Morvai Krisztina EP-képviselő a bevándorlásról és a Jobbikról. – Juhász Zsolt).
A környezeti felelősségről szóló EU irányelv tapasztalatairól vitatkoztak az Európai Parlamentben 2017. október 26-án. Morvai Krisztina a vélemény egyik előterjesztőjét, Jávor Benedek zöldpárti képviselőt kérdezte arról: felhasználható (volt)-e az irányelv a vörösiszap-katasztrófa felelősségi viszonyainak elbírálásához és a katasztrófával összefüggésben szükséges lépések megtételéhez; ezen túlmenően arra is kíváncsi volt, hogy a vörösiszap-katasztrófa tapasztalatai mennyiben járultak hozzá a környezeti felelősségről szóló irányelv most kezdeményezett továbbfejlesztéséhez? Morvai hivatkozott különösen a jelentés 30. és 31. pontjaira, amelyekből szinte „kiolvasható” a vörösiszap-katasztrófa következményrendszere. Jávor Benedek helyett a fő jelentéstevő, Ferrara asszony kapott lehetőséget az elnöktől a válaszadásra Morvai Krisztinának és a többi megszólalónak. Morvai kérdése és Ferrara asszony válasza található a felvételen, a jelentés 30. és 31. pontja itt olvasható.
"30. felszólít arra, hogy az összes olyan gazdasági szereplő is feleljen az adott tevékenységek végzéséből eredő környezeti károkért vagy szennyezésért, amelyek előnyben részesülnek a tevékenységek végzéséből;
31. úgy véli, hogy tekintettel az ipari tevékenységhez kapcsolódó katasztrófák nagy horderejére és potenciális hatásaira, valamint azokra a kockázatokra, amelyekkel ezek az emberi egészségre, a természeti környezetre és a vagyontárgyakra nézve járnak, további biztosítékokat kell bevezetni annak érdekében, hogy garantálni lehessen az európai polgárok számára egy biztonságos és megbízható katasztrófamegelőzési és -védelmi rendszert, a kockázatmegosztás, az ipari szereplők fokozott felelőssége, valamint a „szennyező fizetˮ elv alapján; felszólít annak értékelésére, hogy szükséges-e belefoglalni a környezeti felelősségről szóló irányelvbe egy polgári jogi felelősségi rendszert az emberi egészségben és a környezetben okozott károkra nézve;"
Az Európai Parlament októberi plenáris ülésén Morvai Krisztina felszólalt a „gyermekházasságok” témakörében. Rámutatott: a jelenség korántsem csak a „fejlődő országokban” létezik, hanem például Magyarországon is. Főként a cigány közösséghez tartozó lányok „kénytelenek” a tanulást abbahagyva, a gyermekkort maguk mögött hagyva gyermeket, gyermekeket szülni és nevelni - igen korai életkorban. Itt az ideje megfelelő módszereket kidolgozni arra, hogy a több évszázados hagyományok, szokások és beidegződések megváltozzanak, mert ez lenne a záloga annak, hogy a mai fiatal roma lányok teljesen más életminőségben éljenek, mint édesanyjuk vagy nagyanyjuk. A XXI. században Európában elengedhetetlenül fontos, hogy 18 éves korig az emberek „gyermekként” éljenek, ideértve a legfontosabbat: tanuljanak és végzettséget, szakmát szerezzenek, amellyel a felnőtt életben majd boldogulhatnak, és jó példával járhatnak elöl később születendő gyermekeiknek.
Kedves Honlap-látogatóim! Az Alfahír hírportálnak nyilatkoztam a „bérunió” témájában. Az interjú itt olvasható.
Munkatársaim segítségével összeszedtük egy részét azoknak a felszólalásaimnak, amelyek témája az Európai Unió „új tagállamai” (közép-és kelet-európai volt kommunista országok) és a „régi tagállamok” (nyugat-európai országok) közötti igen jelentős bér- és jövedelemkülönbségekre, valamint életszínvonalbeli különbségekre, s az ezzel összefüggő igazságtalanságokra hívják fel a figyelmet. Ezek a felszólalásaim alább láthatók. Kérem, amennyiben idejük engedi, osszák meg az Alfahír interjút is, és a régebbi - a témával kapcsolatos felszólalásaimat is. Hasonlóképpen kérem, hogy segítsenek „toborozni” új tagokat, követőket Facebook közösségünkhöz, hiszen csak ily módon tudom megismertetni az érdeklődőket a munkámmal. Előre is köszönöm!
Biztos sokan hallottak már az „ominózus” Magyar Idők-interjúmról. Facebook közösségem és honlap-látogatóim számára valószínűsíthetően az égvilágon semmi újdonság nem volt mindabban, amit ott elmondtam - hiszen ugyanezeket a dolgokat mondom felszólalásaimban, dokumentumfilmjeinkben, valamint minden képviselői és jogászi tevékenységem során. Valamiért mégis nagy port vert fel a dolog. Az ezzel kapcsolatos meglátásaimat, gondolataimat hétfő reggeli Lánchíd rádiós interjúmban fejtettem ki Hegedűs Szabolcs szerkesztő-riporter kérdéseire. A Magyar Idők interjúval kapcsolatban külön kérem is hűséges Facebook közösségemet és rendszeres honlap-látogatóimat, hogy mutassanak rá: van-e bármi az interjúban, ami meglepetés azok számára, akik ismerik, és rendszeresen követik a munkámat.Az interjú itt olvasható.
A két interjú tanulságaként is arra szeretném kérni Önöket, hogy segítsenek képviselői munkám minél szélesebb körben történő megismertetésében. Nyilván sokaknak feltűnt, hogy az elmúlt években gyakorlatilag semmiféle újságban, rádió- vagy tévéműsorban nem szereplek. A tevékenységem és gondolataim, továbbá az Európai Parlamentben folyó, sokszor döbbenetes ügyek megismertetésére kizárólag az Önök közreműködésével van lehetőségem. Kérem, hogy a posztokat rendszeresen osszák meg, illetve ismerőseik, barátaik körében „reklámozzák” Facebook oldalamat, hogy minél több tagja legyen ennek a közösségnek, követőként. Sokan ódzkodnak a Facebook használatától, de szívesen megnéznek egy-egy felszólalást, vagy más anyagot akkor, ha e-mail formájában küldik el nekik - különösen az idősebb korosztály részesíti ezt olykor előnyben.
Előre is hálásan köszönöm, hogy mostantól még intenzívebben megosztják, terjesztik a munkámat.
Az európai uniós jog érvényesítéséről, annak ellenőrzéséről vitázott az Európai Parlament Strasbourgban, 2017. október 26-án. Morvai Krisztina az illetékes EU biztost kérdezte arról, milyen döntés alapján csapnak le a migrációs EU normák megsértése esetén (például Magyarországra), és maradnak passzívak akkor, ha a normasértő a nemzetközi bankvilág, mint a devizahiteles ügyekben? Hogy tűrheti az EU a folyamatos és brutális végrehajtásokat, miközben mindaz, ami az áldozatokkal történt, élesen szembemegy az EU fogyasztóvédelmi normáival.
„Múlt és jövő csatája" - így jellemezte Morvai Krisztina a migrációval kapcsolatos legújabb vitát az EP-ben. A múltban a magukat baloldalinak és/vagy liberálisnak nevezők észosztói, megmondóemberei egyeduralkodó módon tematizálták, és uralták a közbeszédet migráció-ügyben. Ennek vége. A felvételen elsőként az október 25-i vita indítója, az olasz Salvini (Északi Liga) látható, majd őt kritizálja („a múlt képviselőjeként") a szocialista Valenciano és a liberális Pagazaurtundúa (ALDE), őket követi Krisztina felszólalása.
Fordulópont volt a rendszerváltás és az emberi jogok magyarországi történetében a 2006 őszi tömeges jogtiprásokkal szembeni fellépés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, a Civil Jogász Bizottság és a jogvédő civilek részéről. Sokszor elkeseredünk amiatt, hogy elmaradt Gyurcsányék és a rendőri vezetők valódi felelősségrevonása. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk: megakadályoztuk azt a gyalázatot, hogy az akkori jogtiprásokat az elkövetők „elvtársai” vizsgálják ki, és söpörjék a szőnyeg alá. Jelentős változásokat értünk el az emberi jogok felfogásában, a véleménynyilvánítási szabadság, a szólásszabadság, a gyülekezési jog és a személyes szabadság jelentőségének alakításában. Morvai Krisztina külön kiemelte azoknak a bíróknak a fontos szerepét, akik szembeszálltak az akkori politikai utasításokkal, és megvédték - bírói hivatásukhoz és esküjükhöz hűen - az emberi méltóságot, az emberi szabadságot és az emberi jogokat. A felvétel a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) 2017. októberi sajtótájékoztatóján készült. A sajtótájékoztató legfontosabb bejelentése az volt, hogy az NJSZ kéri a 2006 őszi jogtiprásokkal kapcsolatos büntetőjogi felelősség elévülhetetlenségének kimondását az Alaptörvényben.
A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.