Morvai Krisztina

A kormányon lévő balliberálisok az 1956-os megtorlásokat követő legsúlyosabb emberi jogi jogtiprássorozatot hajtották végre - rendőri vezetőik segítségével - 2006 őszén. Asszisztáltak számukra azok az értelmiségiek, akik magukat szintén baloldalinak illetve liberálisnak vallják, és akik azóta sem néztek szembe a 2006 és 10 közötti időszak kirívó súlyú jogtiprásaival, a véleménynyilvánítási szabadság, a szólásszabadság, a gyülekezési jog és a személyi szabadság elleni szisztematikus támadásaikkal. Mind a mai napig terjedően hiteltelen az emberi jogokról és az emberi méltóságról történő állásfoglalása azoknak, akik „rendben lévőnek” találták a szemkilövetéseket, a tüntetések szétverését, a könnygázazást, a lovasrohamot és mindazt a borzalmat, ami 2006 őszén az állam részéről a polgárok irányába történt. Aki figyelte az eseményeket és a megnyilvánulásokat, arra a következtetésre juthat: a magyar balliberális oldal helyénvalónak és elfogadhatónak tartja az állam és polgárai azon viszonyrendszerét, amely megnyilvánult az önkényes bántalmazásokban, bebörtönzésekben, hosszú évek után felmentésekkel és kártérítésekkel végződő büntetőeljárásokban. Egyetlen szava nem lehet hiteles az emberi jogokkal kapcsolatban - legyen az CEU-ügy, civil szervezetek vagy bármilyen más téma - annak a „baloldalnak”, amelyik nem néz szembe a 2006 és 10 közötti időszakkal kapcsolatos felelősségével, különös tekintettel a 2006 őszi tömeges brutalitásokra. Morvai Krisztina EP képviselő a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2017. októberi sajtótájékoztatóján arra szólította fel a jelenlegi baloldal illetve liberálisok képviselőit: kérjenek bocsánatot minden érintettől és a magyar nemzettől 2006 őszéért! (Morvai Krisztina felszólalása 13 perc 46 mp-nél kezdődik.)

Láthatjuk, hogy a hatalmas tömegekben Európába áramló migránsok túlnyomó többsége férfi. Mint Női Jogi Bizottság (és Fejlesztési Bizottság) nem kellene-e végre feltennünk a kérdést: mi történik azokkal a lányokkal és asszonyokkal, akiket férjük, apjuk, fiuk, fiútestvérük hátrahagy azok között a nehéz körülmények között, amelyekben élnek, akár háborús vagy fegyveres konfliktusban, akár pedig a szubszaharai szegénységben? Nem lenne-e helyesebb, hogy ha annak támogatása helyett, hogy a férfiak hagyják hátra nők tömegét, mi, mint női jogi bizottság és nőbarát képviselők azt támogatnánk, hogy helyben oldják meg a gyökérokokat? - Morvai Krisztina felszólalása az Európai Parlament Női Jogi Bizottságának októberi ülésén

Kedves meghívást kaptam a Tisza Lajos Közéleti Egyesülettől most csütörtökre október 19-én 18 órára. Szeretettel hívom és várom Önöket is a beszélgetésre.

Krisztina

Az ukrán kormány követelte annak a tüntetésnek a betiltását, amelyen mások mellett Morvai Krisztina is felszólalt autonómiát, szabadságot, emberi jogokat követelve a Kárpátalján élő magyaroknak. Rámutatott: haladéktalanul fel kell bontani az EU és Ukrajna közötti társulási szerződést az őshonos nemzeti közösségek jogainak lábbal tiprása miatt, s a magyar kormánynak meg kell követelnie a teljeskörű, tényleges autonómiát Kárpátalja és a többi elszakított magyar közösség számára.

A magyar kormánynak teljeskörű és valódi autonómiát kell követelnie a kárpátaljai magyaroknak! - mondta Morvai Krisztina az ECHO Tv-n. Az ukrán oktatási törvénynek a magyar anyanyelvű oktatást betiltó rendelkezése csak része a lényegesen nagyobb jogfosztásnak: az autonómia hiányának. Természetesnek kellene lenni, hogy például a 80%-ban máig magyar Beregszász Járásban nem csak, hogy magyar nyelven lehet tanulni az iskolákban, de magyarul lehet ügyet intézni a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, és a magyaroknak, mint őshonos nemzeti közösségnek joguk lenne a saját életüket érintő kérdésekben dönteni. Összességében: itt az ideje kimondani az alaptételt, és megkövetelni annak teljesítését: a magyar embereknek a szülőföldjükön joguk van magyarként élni - egyetlen magyar sem kényszeríthető arra, hogy „ukránná váljon”. Szükséges-e az ukrán nyelv ismerete a magyarok számára? - egyebek mellett erre a riporteri kérdésre is megismerhető Morvai Krisztina válasza a felvétel megtekintésekor.

Kedves Honlap látogatóim!
Szeretettel hívom és várom Önöket október 13-án pénteken este hatra az Ukrán Nagykövetség elé. Tüntetés lesz Kárpátaljáért- legyünk ott minél többen! Hálásan köszönöm ifjabb Hegedűs Lorántnak, hogy megszervezte ezt a fontos eseményt. Kérem, osszák meg minél többen a nemzet lelkészének alábbi felhívását.
Szeretettel
Morvai Krisztina

Magyar Testvéreim!

​Kárpátalja magyarságáért, nemzeti önrendelkezésünkért történő hitvalló kiállásra hívom honfitársaimat 2017. október 13-án, pénteken 18 órára az ukrán nagykövetség elé. (Cím: Budapest XII. kerület, Istenhegyi út 84/B.- Megközelíthető a Széll Kálmán térről induló 21-es és 21/A jelzésű autóbuszokkal, az Istenhegyi lejtő megállónál történő leszállással.)

​Felkérésemre felszólal velem együtt az idén szeptember 1-ejétől az EU társult tag Ukrajnából jogállamiságot megcsúfoló módon hozzám hasonlóan öt évre kitiltott két nemzeti jogvédő: dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő, valamint dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. Fábián Zoltán (Hungarica) pedig lengyel barátaink üzenetét tolmácsolja majd!
​Tiltakozzunk együtt a jogtipró ukrán oktatási törvény és a kárpátaljai magyarok jogfosztottsága ellen, a puccsisták barbarizmusa ellen, akik túszul ejtették Ukrajnát és vele együtt magyar nemzettestvéreinket, megtiltva gyermekeinknek, hogy édes anyanyelvükön tanulva és gondolkodva válhassanak teljes emberré és magyarrá.
​Önrendelkezést Kárpátaljának! Szabadságot a jelenlegi Ukrajna területén élő magyar, ruszin, lengyel, bolgár, román és örmény nemzeti közösségeknek!

Budapest, 2017. október 9.

Ifj. Hegedűs Loránt
A Hazatérés Temploma lelkésze

ÚJRATÖLTVE-Morvai Krisztina 2014 decemberi beszéde Kárpátaljáért

Miközben én az elképesztően unalmas brüsszeli szakbizottsági ülésen ültem, az otthoni Kúria - állítólag fergeteges, büntetőjog tankönyvbe illő szakmai indokolással -helybenhagyta Dr. Gaudi-Nagy Tamás elsőfokú, valamint másodfokú felmentő ítéletét a koholt „Pásztor-féle, köpködős” ügyben. Végtelenül fáj a szívem, hogy nem lehettem ott, és nem hallhattam Tamás saját védelmében elmondott beszédét, a védői perbeszédet, a nyilvánvalóan politikai megrendelésre legyártott ügyészi beszédet, és nem hallottam a remek bírói indokolást. Egyre jobban vágyok arra, hogy Fideszes, vagy Fidesz-közeli barátaim, ismerőseim elmagyarázzák végre: mi folyik itt a büntetőeljárások területén? Mit művel az ügyészség? Miért maradt el az igazságtétel a Gyurcsány bűnbandával, Gergényiékkel, a 2006-os szemkilövőkkel szemben? És ezzel szemben miért ragaszkodik a Polt Péter vezette ügyészség Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő börtönbejuttatásához? Miért fektet hatalmas energiákat Budaházy és a Hunnia csoporthoz tartozó hazafiak még súlyosabb fegyházbüntetésének elérésébe, miközben már sikerült kiszabatni rájuk 125 évet? Miért tartották annyira fontosnak a szemkilövető rendőrök nevében bocsánatot kérő és őket jogkövető magatartásra felszólító Szima Judit rendőri vezető börtönbejuttatását? Miért ezek a szívügyei a mai magyar, Polt Péter vezette ügyészségnek? Érti ezt valaki? Akkor kérem, magyarázza el nekem! Mindenesetre a tény és a jó hír: Gaudi-Nagy Tamást felmentették, szívből gratulálok neki és nagyon felnézek rá, amiért ilyen erővel és méltósággal csinálta végig ezt az elképesztő, szégyenletes, koholt büntetőeljárást. (Remélem, mindenki számára világos: az ügyészség ezzel az egy koholt eljárással nem elégedett meg, folyamatban van egy másik is: Tamás megnevezett egy olyan ügyésznőt, aki 2006-ban részt vett a tüntetők elleni megtorló eljárásokban, és ezzel összefüggésben szintén a vádlottak padjára ültette a „dicső” ügyészség. Ez az eljárás még folyamatban van.) Boldog vagyok büntetőjogászként, hogy gyönyörű hivatásunk méltóságát, jó hírét és dicső hagyományait megvédte a háromtagú kúriai bírói testület: Dr. Márki Zoltán, Dr. Somogyi Gábor és Dr. Székely Ákos. Nagyon várom, hogy Almási Lajos operatőrünk jóvoltából megismerhessem a perbeszédeket és az ítélet-indokolást, amelyet természetesen a nyilvánossággal is meg fogok osztani.

Szeretettel:
Morvai Krisztina

Ha az ügyészség fele annyi energiát szánt volna a 2006-os brutalitásokat elkövető (illetve elrendelő) állami és rendőri vezetők ügyeinek feltárására és bizonyítására, mint a szemkilövetőkkel szemben fellépő hazafiak üldözésére, már tökéletesen megvalósulhatott volna az ígért igazságtétel! Teljességgel érthetetlen számomra (és hálás lennék, ha valaki megmagyarázná), miért hanyagolta el az ügyészség a 2006-os rendőrterror felelőseinek ügyét, miért maradhatott el ezzel összefüggésben az igazságtétel, s ugyanakkor miért fordítanak hatalmas energiákat a Gyurcsány-rendszer ellen fellépők büntetőjogi úton való üldözésére? Mint ismeretes, Gergényit és társait gyakorlatilag felmentették, Gyurcsány választásokra készül, s eközben az elnyomó rendszer ellen fellépő Budaházy György 13 év fegyházbüntetést kapott - amely ellen az ügyészség súlyosítás céljából fellebbezett -, Szima Judit, a rendőrök magatartásáért bocsánatot kérő rendőr-szakszervezeti vezető börtönben ül, Gaudi-Nagy Tamás ellen pedig két büntetőeljárás is folyik. Ismert: Dr. Gaudi-Nagy Tamás volt az, aki a Civil Jogász Bizottság alapító tagjaként és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjeként a legtöbb „2006-os” ügyben eljárt, a meghurcolt hazafiak védelmében illetve részükre kártérítés elérésében. Úgy tűnik, ő a „poszt-gyurcsányi éra” ügyészségének egyik legnagyobb ellensége: miután ragyogó ítélettel első- és másodfokon is (azaz jogerősen) felmentették a koholt „köpködős-ügyben”, az ügyészség még mindig nem adta fel, hogy elítéltesse. Igen szokatlan módon, rendkívüli perorvoslattal támadták meg a jogerős felmentő ítéletet, mégpedig „cselesen”, a nyitvaálló hathónapos határidő utolsó napjaiban. Milyen jó is lenne a valódi bűnözőkkel szemben ez a keménység! Büntetőjogászként szilárd meggyőződésem, hogy a jogerős felmentő ítélet szakmailag tökéletes volt. Ezért is döbbent meg, hogy a rendkívüli perorvoslat nyomán holnap, azaz október 10-én kedden reggel 9 órakor a Kúrián újabb büntetőtárgyalás lesz Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő társam ellen. Nagyon sajnálom, hogy brüsszeli kötelezettségeim miatt én nem tudok jelen lenni, de kérem, hogy minél többen fejezzék ki szolidaritásukat és vegyenek részt a tárgyaláson. Megosztom Gaudi-Nagy Tamás felhívását.

Az Európai Parlament kiemelt témaként kezeli a „Brexit” folyamatot, azaz az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépését. Rendkívül fontosnak tartom, hogy az Európai Unió mint tárgyalópartner a lehető leghatározottabban védje az Egyesült Királyságban élő európai uniós állampolgárok - így a számunkra leginkább fontos, közel félmillió magyar - jogait és érdekeit. Az Európai Parlament strasbourgi októberi plenáris ülésén megtárgyalt jelentéshez fűzött módosító indítványból kitűnik, hogy az Angliában élő más EU országból érkezett munkavállalók már most különböző adminisztratív nehézségekbe és akadályokba ütköznek a „Brexit” folyamattal összefüggésben. Abban kérem az érintett - azaz az Egyesült Királyságban élő, illetve dolgozó - magyarok segítségét, hogy többet tudjak/tudjunk ezeknek a nehézségeknek és akadályoknak a természetéről. Mi történik pontosan az Angliában élő magyarokkal a „Brexit” kapcsán? Nagyon hálás lennék, hogy ha minél többen megosztanák tapasztalataikat, esetleg konkrét történeteiket. (Természetesen személyiségi jogaik messzemenő tiszteletben tartása mellett fogom ezt felhasználni.) Magyar képviselőként kötelességemnek érzem, hogy az illetékes európai uniós vezetőket tájékoztassam arról, hogy a magyar munkavállalók pontosan milyen nehézségekkel és akadályokkal szembesülnek, és felkérjem az Európai Unió illetékeseit, hogy a tárgyalások során ezek elhárítására kérjék, illetve szólítsák fel az Egyesült Királyságot. Szeretettel várom megkereséseiket, történeteiket és beszámolóikat a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. email címemen.

Köszönettel és tisztelettel:
Dr. Morvai Krisztina
jogász
európai parlamenti képviselő

Többféle álláspontot olvashatunk a nemzeti érzelmű nyilatkozóktól is a Katalónia függetlenségével kapcsolatos népszavazással összefüggésben. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő az e heti plenáris ülés kiemelt vitájában Timmermans alelnököt olyan nyilatkozat kiadására kérte, miszerint a tömeges rendőri erőszak - abban az esetben, ha nem állja ki a „szükségesség” és „arányosság” jogi tesztjét -, teljes mértékben elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy az adott kormány, illetve a rendőrség milyen „indokot” használ a brutalitás alátámasztására. Függetlenül tehát attól, hogy ki mit gondol a katalánok függetlenedési törekvéseiről, a rendőri erőszak - Morvai jogászi meggyőződése szerint - semmiképpen nem elfogadható, és azzal szemben az Európai Uniónak ugyanúgy fel kellene lépnie, mint ahogy fel kellett volna lépni 2006 őszén Magyarország vonatkozásában is. Ezekben az esetekben az elkövetők (rendőrség, különösen a rendőri vezetők illetőleg az őket esetlegesen felbujtó állami vezetők) büntetőjogi felelősséggel is tartoznak, az áldozatok pedig kártérítésre és bocsánatkérésre jogosultak. A felvételen Morvai Krisztina felszólalása, Timmermans reakciója és a rendőri brutalitással kapcsolatos jelenetek láthatók.