Morvai Krisztina

Azt, hogy a kilépés helyes döntés volt-e, kizárólag a britek tudják megítélni. A döntés az ő joguk, lehetőségük és felelősségük volt. Van azonban olyan tanulság, amelyet általánosnak gondolok. Európai parlamenti képviselőként egyre tisztábban látom, hogy létezik egy egyre mélyülő szakadék, amelynek egyik oldalán a politikai „elit”, a vele összeforrott gazdasági elit, valamint a média áll, a másik oldalán pedig az emberek többsége, rossz kifejezéssel az „átlagemberek” , azaz a kisvállalkozók, kisgazdák, munkavállalók. Az első csoportba tartozók hajlamosak semmibe venni a másik csoportba tartozók nézeteit, véleményét és érdekeit. Jellemző, hogy lenézik, megvetik őket, és úgy gondolják, hogy pénzükkel és hatalmukkal fogságban és függőségben tarthatják a „nekik alávetetteket”. Az emberek ezt egy ideig tűrik, de van egy pont, amikor elszakad a cérna és fellázadnak. Meggyőződésem, hogy ez történt most Nagy-Britanniában. Bízzunk benne, hogy a megdöbbent „elit”, azaz a szívtelen eurokraták, a globális nagytőke, a világot irányító bankok kénytelenek lesznek felébredni. Bízzunk abban is, hogy a mai nap kedvező irányú változást indít el, amely előbb-utóbb Magyarországot is eléri.

Szeretettel:

Morvai Krisztina

Magyarország-Portugália 3-3, és csoportelsőként jutottunk tovább! Ez csodálatos!!! El sem tudtam volna képzelni ennél szebb születésnapi ajándékot... (De azért hálásan köszönöm a sok szép köszöntést.)

Köszönjük Fiúk, hajrá Magyarország!

A szülői szabadságról szóló vita kapcsán Morvai Krisztina rámutatott, hogy a demográfiai válság mind az Európai Unió, mind Magyarország egyik legkomolyabb, legsúlyosabb problémája. Az okok szerteágazóak, de egy percben kettőt tudott kiemelni: igen nehezen egyeztethető össze a magánélet (családi élet) és a munka világa egyfelől. Másfelől sok családban mintha nem kapcsolódna össze a szeretet és az igazságosság, azaz a gyermekekkel, az otthon fenntartásával, a háztartással kapcsolatos minden gond - sok helyen - még mindig kizárólag a nők vállát nyomja. Fontos lenne, hogy a gyermekek gondozása és nevelése az édesapák és édesanyák közös feladata legyen, tehát az örömöket és nehézségeket egyaránt igazságosan kellene megosztani.

Az élelmiszerek kötelező ország-, illetve eredetmegjelöléséről szóló vita kapcsán Morvai Krisztina rámutatott: szomorú, hogy az Európai Unió illetékesei csak most döbbennek rá, mi lett a következménye a torz gazdaságpolitikának és mezőgazdaság-politikának. Tönkretették a vidéket, a falvakat, tönkretették a helyi gazdaságokat, és most csodálkoznak, hogy "már azt sem lehet tudni, hogy az emberek által fogyasztott élelmiszer, tulajdonképpen honnan származik és vajon egészségesnek mondható-e ." Morvai Krisztina azt kérte: "mentsük, ami még menthető", szerezzük vissza az elrabolt földeket, kapják vissza a helyi gazdálkodók és helyi közösségek, és legyen az élelmiszer előállításának az alapja, a helyben történő termelés és helyi élelmiszer-feldolgozás.

Sokak kívánságára közreadjuk Morvai Krisztina Európai Parlamenti Képviselő (Függetlenek Csoportja) felszólalásait a migráció témakörében, angol feliratozással. Ez a válogatás a Képviselő témábavágó felszólalásainak egy része, folytatás következik.

This is the collection of the speeches of Krisztina Morvai, Member of the European Parliament (Hungary, Non-Attached/Independent) on migration. This is the Part I of the collection to be followed by Part II.

Az Európai Parlament a 2030-as fenntarthatósági célokról vitatkozott, párhuzamosan azzal, hogy gőzerővel folyik a TTIP, a Transzatlanti Kereskedelmi Megállapodás, azaz az USA és az EU szabadkereskedelmi megállapodás előkészítése. Morvai Krisztina kifejti, hogy ez a két "érték", illetve két cél miért teljesen összeférhetetlen egymással.

Az emberkereskedelem kegyetlen és elfogadhatatlan jelenség, melynek során embereket gyakorlatilag rabszolgasorba taszítanak és így adják-veszik őket. Ennek megelőzése, hatékony felderítése és kezelése kiemelkedően fontos feladat. Ugyanakkor ez a kérdéskör is kizsákmányolásra kerül annak érdekében, hogy a tömeges "legális migráció" lehetőségének megteremtését szolgálja. Hogyan? Morvai Krisztina magyarázta el felszólalásában.

Megaláztatás, fájdalom, jogfosztottság... ezekkel a szavakkal jellemezhető az erdélyi magyar nép helyzete az élet szinte minden területén. Ebből a  megrázó dokumentumfilmből azt tudjuk meg, hogyan akadályozzák a magyar anyanyelv használatát a hivatalokban, a bíróságokon, megsértve minden idevonatkozó európai és nemzetközi emberi jogi normát. A felvétel a Nemzeti Jogvédő  Szolgálat 2016 tavaszi emberi jogi monitorozó körútján készült. A hamarosan elkészülő angol nyelvű feliratozás segítségével a film reményeink szerint bemutatásra kerül minden jelentős európai és nemzetközi emberi jogi fórumon, azzal a céllal, hogy a román állam által hirdetett idilli emberi jogi helyzethez képest bemutassa a rideg és kiábrándító valóságot, az őshonos magyar illetve székely közösség jogainak és méltóságának kirívó súlyú, rendszerszerű megsértését.

Az ún. "kohéziós politika" és a "kohéziós alapok" célja az EU gazdaságilag elmaradott országainak, területeinek felzárkóztatása s – elvben – az EU tagállamok közötti hatalmas életszínvonalbeli különbségek csökkentése. E források megfelelő felhasználásának egyik akadályát így fogalmazza meg a felszólalás tárgyát képező jelentés: " a lehetséges kedvezményezettek elégtelen tájékoztatása..." Vajon miért van ez? – tette fel a kérdést Morvai Krisztina, s válaszát is megadta: mert az "elégséges tájékoztatást" többnyire azok a protekciósok, ismerősök, haverok, korrupt hálózatok kapják, akiknek kezében az ország felzárkóztatására szánt pénzek nagy része "landol".

Ugyanaz a Wikström képviselő asszony, aki a magyar jogfosztott devizahitelesek petícióját gyakorlatilag indokolás nélkül elutasította, most jelentésében lelkesen hívja az EU-n kívülről a migránsokat az Unióba. Szerinte: "Az Unión kívülről érkező bevándorlás az egyik forrása a magasan képzett munkaerő utánpótlásának..." Kikérte-e az európai munkanélküliek véleményét ezzel kapcsolatban a képviselő asszony? – kérdezte Morvai Krisztina az EP májusi strasbourgi plenáris ülésén.