A migránsoknak nem csak befogadást, hanem munkahelyet, teljes társadalmi integrációt, tanulást, egészségügyi ellátást, szociális támogatást is kell biztosítani - hangsúlyozza az Európai Parlament legfrissebb jelentése a témában. Ugyanakkor nem tagadják el azt, hogy az Európai Unió lakosságának negyede szegénységben él vagy a szegénység által közvetlenül veszélyeztetett. Ebből a két kijelentésből rögtön le is vonják a következtetést: tovább kell bővíteni a migráció körét, egységes menekültügyre van szükség, az EU államok tehát nem dönthetnek e kérdésben szabadon, továbbá: „aggodalommal tekintenek” azokra az országokra, amelyek saját hazájukat megvédik. Morvai rámutatott arra, hogy ő egy ilyen országból érkezett, és történetesen büszke rá.
Az Európai Parlament Brexit utáni első rendes plenáris ülésén nyoma nincs a britek kilépése okozta sokknak. Ugyanúgy kéttucatnyi képviselő lézeng a teremben a vitákon, s ugyanúgy érdektelennek tűnnek a fősodratú döntéshozók az európai polgárok véleményével kapcsolatban. Akinek nem tetszik az Európába irányuló népvándorlás az szemükben rasszista, szélsőséges, populista...
Az erdélyi magyar nép jogfosztottságát bemutató, a „Magyar könnyek a román bíróságon”- című dokumentumfilm - amely a Nemzeti Jogvédő Szolgálat erdélyi jogvédő, monitorozó útján készült, s amely bepillantást enged az erdélyi magyar nép jogfosztottságába, nyelvi jogainak durva sérelmébe - megjelent angol és román nyelven is. A film lehetőséget ad arra, hogy a nemzetközi emberi jogi szervek előtt és számos más fórumon bebizonyítsuk: az őshonos magyarság egyéni és kollektív emberi jogai rendszeresen és durván sérülnek Romániában. Románia, mint európai uniós tagállam köteles lenne változtatni az ezzel kapcsolatos gyakorlatán. Kérjük, hogy ennek elérése érdekében a film idegen nyelvű változatait is minden lehetséges módon terjesszék.
"Úgy tűnik, az Európai Unió számára ez idő szerint a legnagyobb ellenség az európai nép" - összegezte az Európai Parlament 2016. júliusi strasbourgi plenáris ülésének tapasztalatait Gaudi-Nagy Tamás Európa jogi szakjogász, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. Az érintett témák többek között:
- miközben az EU tagállamok polgárainak (például a magyaroknak) az életszínvonalát, lakáshoz, munkához, egészségügyi ellátáshoz való hozzájutását a tagállamok "magánügyének" tekinti az EU, a migránsok esetében ugyanezek biztosítását kötelezővé tenné a 28-ak (27-ek) számára egy most elfogadott európai parlamenti határozattal;
- Brexit: az EU szerint a "populisták" bűne... Következtetés: "védeni kell az EU területi integritását"…;
- Timmermans EU biztos szerint aranyéletük van a felvidéki magyaroknak (lásd beszédrészletét a felvételen) - kérjük, aki nem így tapasztalja, írja meg az Európai Bizottság alelnökének, Frans Timmermansnak, udvarias levélben, minél több konkrét tény és bizonyíték megjelölésével a helyzetet:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
s kérjük, hogy a levél másolatát a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
címre is küldjék el;
- Mit hozhat a most kezdődő szlovák soros EU elnökség Európának? Fico beszédének elemzése;
- Létrehozták az Európai Határvédelmi és Parti őrséget. Taxiszolgáltatás a migránsoknak vagy határvédelem?
Sokáig mi vártuk nyugatról a szabadságot - most a nyugat-európaiak többsége fordul reménnyel a "visegrádi országok" felé, remélve, hogy megállítjuk a saját (torz értékrendű és hazug) vezetőik által rájuk kényszerített tömeges migrációt, kimondjuk, hogy "a király meztelen"... Morvai felhívta a figyelmet a felvidéki magyarság jogfosztottságára is.
Morvai Krisztina felszólalása a szlovák elnökséget megnyitó strasbourgi plenáris EP ülésen
A britek kilépésükkel történelmet írtak. Ezt a történelmi helyzetet, pillanatot a magyar kormánynak arra kell kihasználnia, hogy újratárgyalja EU csatlakozási szerződésünket, különös tekintettel a termőföld magyar kézben maradásának követelésére. (Természetesen nem a magyar oligarchák, hanem a helyi közösségek, helyben lakó gazdák javára és érdekében!)
Beke István és Szőcs Zoltán székelyföldi hazafiak kiszabadultak a bukaresti börtönből. Előzetes letartóztatásukat házi őrizettel váltotta fel a bíróság. Bár visszatérhettek otthonaikba, családtagjaikhoz az őket szinte egy emberként támogató, szabadságukért folyamatosan demonstráló Kézdivásárhelyre, a büntetőeljárás még nem szűnt meg. Az erdélyi/székelyföldi jelenlegi viszonyokat ismerők tudják és látják: a román hatalom mondvacsinált büntetőeljárásokkal, rendőri zaklatásokkal, önkényes bírságolásokkal folyamatos - a diktatúrákra jellemző - „fegyelmezéssel” próbálja megfélemlíteni és igába hajtani az őshonos magyar közösséget és annak tagjait, erőszakosan, fenyegetéssel elvéve kedvüket attól, hogy magyarságukat s önrendelkezési jogukat megéljék, a közügyekben részt vegyenek, jogszerű autonómiájukat kiharcolják. A ceausescu-i módszereknek véget kell vetni, a magyar testvéreink kollektív és egyéni emberi jogait ki kell követelni! Fontos, hogy a jogsértések, illetve a jogérvényesítési követelések minél nagyobb nemzetközi nyilvánosságot kapjanak. Ennek érdekében adjuk közre a Beke István és Szőcs Zoltán elleni büntetőeljárás hátterét bemutató, „Jogfosztottságban – meddig? Erdély ma, Beke István és Szőcs Zoltán bebörtönzésének tükrében” című dokumentumfilmünket román, illetve angol nyelvű feliratozással. Napokon belül elkészül a „Magyar könnyek a román bíróságon” - című, a magyar anyanyelvhasználat jogának sárba tiprásáról szóló dokumentumfilmünk román és angol nyelvű változata is.
Addig terjed-e a véleménynyilvánítás szabadsága, amíg azt mondom: „egyetértek”? Ideális esetben aligha, de a Magyarország belépésével kapcsolatos európai uniós kampányban ez volt a hozzáállás. Budaházy Györgyöt bilincsben vitték el, amiért az EU ellen mert kampányolni. A Brexit, azaz Nagy-Britannia kilépése az Unióból ismét aktuálissá tette, hogy követelésekkel álljunk elő az Európai Unióval szemben. 2004-es belépésünkkor csak a pozitív dolgokkal, az előnyökkel hitegettek bennünket, a kétkedők vagy ellenzők úgy jártak, mint Budaházy és társai. Most a fő feladatunk a magyar föld megvédésének követelése, azaz a csatlakozási szerződés újratárgyalása lenne annak érdekében, hogy külföldiek Magyarországon ne vehessenek termőföldet, azaz a termőföld ne legyen „tőke”, amelynek megvásárlása nyitva áll a külföldi EU-s állampolgárok előtt. Budaházy Györggyel a jelenlegi - húsz év fegyházzal fenyegetett - büntetőeljárásának szünetében beszélgetett Morvai Krisztina. Korabeli felvételek segítségével idézzük föl, hogy mi is történt az „EU – NEM!” kampánya idején, hogy bilincselték meg és állították elő a rendőrök, és visszatekintünk arra is, hogyan verték véresre, mikor 2002-ben az Erzsébet hídon a szavazatok újraszámolását követelte. (Ezek után „érdekesség”, hogy az ügyész hangsúlyozta perbeszédében: Magyarországon mindenki demokratikus úton is kifejezheti közéleti, politikai véleményét.) A felvétel célja kettős: a Brexit kapcsán annak aktualitását bemutatni, hogy igenis most van a történelmi pillanat, hogy követelésekkel álljunk elő az Unióval szemben, és újratárgyaljuk Magyarország és az EU kapcsolatának feltételeit, a másik cél pedig a Budaházy Györggyel szembeni sorozatos büntetőeljárások hajmeresztő jellegének és egyes részleteinek bemutatása.
Komoly jutalmat érdemelnek azok, akik „kapásból” válaszolni tudnak arra a kérdésre, hogy mi lehet a kapocs Budaházy György személye, tevékenysége és büntetőügyei, valamint Nagy-Britanniának az EU-ból való kilépése, azaz a Brexit között. Azoknak is, akik válaszolni tudnak, s azoknak is, akik nem, érdemes megnézniük Morvai Krisztina beszámolóját a Brexittel kapcsolatos európai parlamenti vitáról ̶ amely kitérőt tartalmaz a Budaházy György ellen folyó büntetőeljárásra, amelyben a hazafit húsz év fegyházbüntetéssel fenyegetik. A felvételen tehát Morvai Krisztina EP képviselő (Függetlenek csoportja) összefoglalója látható az Európai Parlament 2016. június 28-i rendkívüli üléséről, amelynek témája az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia) kilépése volt az Európai Unióból.
Az Európai Unió kötelezően be akarja vezetni az „Ismeretek az Európai Unióról” című tantárgyat a tagállamok iskoláiban. Morvai Krisztina kritikus szemmel szólalt fel az ötlettel kapcsolatban. Szembesítve az Európai Parlamentet a polgárok számára legfontosabb kérdések megfelelő eldöntésével kapcsolatos tehetetlenségükkel, példát hozott fel arra, hogy álláspontja szerint miket kellene tanítani „európai uniós ismeretek” alatt. A példa arról szólt, hogy mennyire védtelenek a tagállamokban működő kisvállalkozók a tömeges migrációval járó biztonsági kockázatokkal, kiszolgáltatottsággal, nehézségekkel szemben.
A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.