Morvai Krisztina

A sajtó érdeklődésére figyelemmel tisztelettel tájékoztatom a nyilvánosságot, hogy munkahelyemen (ahol EP képviselői megbízatásom mellett fizetés nélküli szabadságon dolgozom, egyetemi docensi beosztásban), az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán megszületett ellenem az első fokú etikai határozat, a Budaházy (Hunnia csoport) ügyben tartott bírósági tárgyaláson tanúsított "magatartásom" kapcsán. A teljes átláthatóság kedvéért a jogerőssé váló határozatot - s az eljárás során írásban benyújtott beadványomat - teljes egészében nyilvánosságra fogom hozni. Ezidő szerint még gondolkodom azon, hogy fellebbezzek-e, hiszen az a sajátos helyzet állott elő, hogy az alkalmazott szankciónak kifejezetten örülök, s elégedettséggel tölt el az etikai határozat "jogfejlesztő jellege", az indokolás több elvi élű kitétele is. A "büntetés" az, hogy a határozat 15 napig olvasható lesz az ELTE honlapján. Lehet-e fontosabb dolga egy egyetem jogi karán működő etikai bizottságnak, mint hogy megfogalmazza azt az alapvető elvárást, hogy egy jogi egyetemi oktató nem maradhat passzív, ha a jogállamiság durva megsértését tapasztalja? Ezt (amit most ügyemben kimondott) ugyanígy, elvi éllel már réges-régen ki kellett volna mondania, s akkor sok minden másként alakult volna a rendszerváltás óta, különös tekintettel például a 2006 őszi jogtiprásokra, amellyel szemben nyíltan csak kevés jogi kari oktató vállalta a fellépést. A határozat 7. oldalán szó szerint olvasható az az elvi igényű etikai elvárás az oktatókkal szemben, amely értelmében -helyes jogászi értelmezés szerint- mostantól pontosan az számít etikai vétségnek, ha valaki passzívan eltűri a jogállamiság durva megsértését. Az idézet szó szerint:

"Az egyetemi polgároknak kifejezett kötelezettsége a jogállami értékek védelme. Oktatóként, jogászként, közéleti szereplőként, állampolgárként egyaránt akkor jár el az Egyetem tekintélyének védelmében, ha aktívan fellép az alapvető jogállami értékek érvényesüléséért. Oktatók nem lehetnek passzívak a jogállami sérelmekkel szemben, példamutatásuk kiterjed a jogállami értékekért való személyes felelősségvállalásra is."

Ismét hangsúlyozom, hogy a fent megfogalmazottakkal messzemenően egyetértek s hatalmas áttörésnek, a jogászképzés történetében mérföldkőnek tartom, hogy ez a hivatásbeli elvárás végre konkrét megfogalmazást nyert.

A ma kézhezvett határozat - legnagyobb meglepetésemre - nem azért marasztal el, mert eltúlzottan bátor, netán vakmerő lettem volna, hanem ellenkezőleg, azért, mert nem voltam elég bátor...("...a polgári engedetlenség alapvető eleme, annak bátorsága hiányzik...", határozat, 8.oldal) Amennyiben úgy döntök, hogy fellebbezést nyújtok be az első fokú határozat ellen, akkor abban erre az elemre koncentrálok majd. Addig is meg tudom ígérni, hogy legközelebb bátrabb leszek!

Tisztelettel

Dr. Morvai Krisztina egyetemi docens

ELTE Állam és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszék

Európai Parlamenti képviselő (Függetlenek csoportja)

A videó a képre kattintással indul

Tisztelt Képviselőtársam!

Megkönnyebbüléssel vegyes megdöbbenéssel értesültem arról, hogy Budaházy Györgyöt ismételten jogerősen felmentette a bíróság egy 7 évig tartó büntetőeljárás befejezéseként. Ezúttal az volt a vád a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányokkal szembeni ellenállás vezető személyiségével szemben, hogy a 2009. március 15-én a vérengző Gergényi rendőrkapitányt kitüntető Demszky Gábor beszéde alatt demonstrációt szervezve hivatalos személy elleni erőszakot követett el. Az eseményről készült videófelvétel teljesen egyértelművé teszi, hogy Budaházy nem bántalmazott rendőrt - éppen ellenkezőleg: a rendőrség alkalmazott vele szemben önkényes és jogszerűtlen erőszakot. Ezt az eseményeket röviddel követően a Független Rendőrségi Panasztestület is megállapította. Ennek ellenére, immáron sokadik alkalommal (körülbelül tizenöt büntető- és szabálysértési eljárás folyt Budaházyval szemben) egy sokéves és a vádlottat és családját nyilvánvalóan rendkívüli módon igénybe vevő eljárást követően „derült ki” a mindenki számára nyilvánvaló igazság. Ebben az ügyben összesen négy bíróság hozott döntést, mire végre megszületett a felmentés. Ez az eset is igazolja: Budaházy György vonatkozásában nem lehet azzal nyugtatni magunkat, hogy „majd a bíróság igazságot szolgáltat” a jelenleg terrorcselekmény miatt folyó, a bíróság megállapítása szerint is durva jogsértésekkel tűzdelt eljárásban.

Felháborító és elfogadhatatlan, hogy míg Gyurcsány Ferenc, Gergényi, Bene és a többi 2006-os szemkilövető szabadon van, addig a velük szemben emberfeletti ellenállást tanúsító Budaházy György és társai 125 éves fegyházbüntetés terhe alatt előzetes letartóztatásban vannak. Az egyetlen megoldás ennek az elviselhetetlen igazságtalanságnak a feloldására az eljárási közkegyelem alkalmazása, amelyre az Országgyűlés jogosult. Arra kérem fideszes és jobbikos Képviselőtársaimat, hogy még a 60. évforduló során, azaz az idei évben - félretéve a pártpolitikai csatározásokat - orvosolják a minden tisztességesen gondolkodó ember számára elfogadhatatlan jelenlegi helyzetet és részesítsék eljárási kegyelemben Budaházyt és társait.

Minden képviselő vonatkozásában személyes lelkiismereti kérdés, hogy minden tőle telhetőt megtegyen az amnesztia megvalósítása érdekében. Az ezzel kapcsolatos döntés megkönnyítése végett csatolom az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága előtt, az üggyel összefüggésben tartott felszólalásom videófelvételét, továbbá a Hír TV összefoglalóját a legutóbbi felmentésről (7 év után!), valamint a Budaházy című dokumentumfilmet, amely a 2002 és 10 közötti ellenállás vezetőjének tevékenységét mutatja be. Ezen a filmen is látszik az a jelenet, amelynek során a rendőrök 2009. március 15-én önkényesen elfogják és brutálisan bánnak vele.

Kérem, ne felejtsék el: Budaházy és az ellenállásban vele tartó társainak önfeláldozó magatartása nélkül a Fidesz nem nyerhetett volna elsöprő többséggel a 2010-es választáson, és a Jobbik képviselői sem kerültek volna be (legalábbis ilyen arányban) az Országgyűlésbe.

Bízom abban, hogy emberi és képviselői lelkiismeretük nyomására meghozzák a szükséges döntést, és még a 2016-os évben eljárási közkegyelemben részesítik Budaházy Györgyöt és az ún. Hunnia-ügy vádlottjait. A jelenlegi helyzet (Gyurcsányék szabadon - Budaházyék börtönben) elviselhetetlenül igazságtalan, s ennek felszámolására Önöknek van joguk és lehetőségük.

Köszönettel és tisztelettel:
Dr. Morvai Krisztina
jogász, európai parlamenti képviselő

Morvai Krisztina felszólalása az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságában.

Budaházy film.

2006. október 23-án hajnalban a rendőrség ravasz csellel feloszlatta a Kossuth téri folyamatos demonstrációt. Az oszlatás célja Gyurcsányék ördögi tervének megvalósítása volt. Ezen terv lényege nem volt más, mint hogy a magyar emberek ne vehessenek részt a délelőtti állami megemlékezésen a Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. Noha a feloszlatás jogellenességét a magyar bíróság jogerős ítéletével megállapította, a durva emberi jogsértést elszenvedők mind a mai napig nem kaptak kártérítést. Annak ellenére áll fenn ez a mulasztás, hogy az Orbán-kormány vállalta: kártérítésben részesíti a 2006 őszi emberi jogi jogsértések áldozatait. Dr. Grespik László ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja nem adja fel a harcot, jelenleg is küzd a 173 jogsértettnek járó kártérítésért. Ezen túlmenően a strasbourgi emberi jogi bíróság elé vitte a 2006. október 23-ai brutális tömegoszlatások ügyét, kérve annak megállapítását, hogy ezen tömegoszlatások hajnaltól-éjfélig egyazon jogsértő folyamat részei voltak és az Emberi Jogok Európai Egyezményének rendelkezéseibe ütköztek. A strasbourgi emberi jogi bíróság döntése hamarosan várható. Megjegyzendő, hogy a Kossuth téri hajnali oszlatáson kívül a délelőtt 10 óra körül történt tömegoszlatást is jogellenesnek mondta ki a magyar bíróság. Ez volt a szomorú napnak az a szakasza, amikor a gyanútlan magyar emberek szerettek volna a Kossuth tér felé haladni és ott részt venni a régen várt megemlékezésen. Elmaradt azonban a délután három órától éjfélig tartó brutális oszlatás jogtipró jellegének kimondása, amely most a strasbourgi taláros testületre vár. A 2006. október 23-án hajnaltól éjfélig tartó brutális terror a véres tömegoszlatások eseményeinek részletes jogászi elemzése látható a felvételen, amelynek szereplői dr. Morvai Krisztina és dr. Grespik László jogászok, nemzeti jogvédők. A beszélgetésből világossá válik a nézők számára, hogy pontosan mely okokból és milyen emberi jogi normák alapján volt jogsértő a gyurcsányi rendőrség fellépése gyakorlatilag minden elemében. A felvételen számos megdöbbentő korabeli filmfelvétel látható és teszi újra átélhetővé ennek a drámai napnak az eseményeit. (Ezúttal immár szerencsére biztonságban, „karosszékben ülve”). Most, a 60. évfordulón egy percig sem felejthetjük: Gyurcsány, Gergényi, Bene és a többiek szabadon, a terror ellen fellépő Budaházy és társai pedig börtönben 125 éves fegyházbüntetés terhe alatt. Ideje az igazságtételnek!

Ezen a héten ismét elszakított magyar területre indulok, ezúttal Felvidékre. Ismét a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal rendezünk közös jogvédő, monitorozó utat. (Itt ragadom meg az alkalmat: egyre többen kérdezgetnek levélben vagy Facebook kommentben a Jobbikkal való kapcsolatomról. Engem 2009-ben elsősorban jogvédőként, jogászként jelöltek európai parlamenti képviselőnek, ebben a minőségemben kapcsolódtam be a közéletbe, és most is elsődlegesen jogvédőnek tartom magam. Mindennél fontosabb számomra az emberi méltóságért vívott harc, a jogfosztottság elleni és az igazságért való küzdelem. Egyelőre ennyit. :) Visszatérve: éppúgy, mint a tavaszi nagyon sikeres erdélyi, partiumi jogvédő, monitorozó utunknak, ennek az utazásnak is több célja van. Elsősorban szeretnénk személyesen és közvetlenül meggyőződni a felvidéki magyarok helyzetéről, különös tekintettel az egyéni és kollektív emberi jogaikra. (Ideértve a nyelvhasználat kérdését, utcanévtáblák, helységnévtáblák, intézményekben történő nyelvhasználat, stb.) Hasonlóan, mint ahogyan Erdélyben tettük, itt is el fogunk látogatni bíróságokra, más hatóságokhoz, és ellenőrizzük, hogy vajon vannak-e magyar nyelvű feliratok, magyar nyelvű formanyomtatványok, milyen nyelven folynak a bírósági, illetve hatósági tárgyalások, stb. Konzultálunk jogász kollegákkal és fórumainkon lehetőségünk lesz meghallgatni a felvidéki emberek széles körét. Négyszemközti találkozóink is lesznek, amelyek oka nem valamiféle „titokzatosság”, hanem az, hogy sajnos sok, elszakított területen élő magyar ember nem meri vállalni azt, hogy egy nyilvános fórumon mondja el az őt érő jogfosztásokat. Az így összegyűjtött információt még a Szlovák Elnökség ideje alatt, és persze azt követően is, európai parlamenti képviselői minőségemben felhasználom, az illetékes biztosoknak, illetőleg a Szlovák Elnökségnek írandó írásbeli kérdés, illetőleg felszólalások formájában, és minden más egyéb lehetőséget kihasználva. Azt, hogy mennyire sokféle hatása lehet egy-egy ilyen látogatásnak, azt az erdélyi példából is láthatjuk. Talán emlékeznek a Beke István és Szőcs Zoltán ügyében készült megrázó összeállításunkra, amelynek nyomán több írásbeli kérdést szegeztem az illetékes EU-s biztosnak és több felszólalásom is volt, valamint az interneten történő nyilvánosságra-hozatal is egyértelműen okozati összefüggésben volt azzal, hogy a székely hazafiak elleni állami terror mérséklődött, és immáron szabadlábon védekezhetnek. Sokféle formában próbáljuk tehát az elszakított területeken élő testvéreink jogait védeni. Önmagában a nyilvánosság ereje is nagy. Fontos - és viszonylag újszerű az elszakított területek, nemzeti közösségek helyzetének megközelítésében - az emberi jogi szemlélet. Ennek lényege, hogy nem politikai szívességek megadásáról vagy megvonásáról van szó, hanem alapvető emberi jogokról, mint amilyen a nemzeti önrendelkezés joga. (Ennek egyik megnyilvánulási formája az autonómia, de beszélhetünk önkormányzatiságról, önigazgatásról stb., ezek kollektív emberi jogként értelmezhetőek, és vannak egyéni jogok, mint a politikai szabadságjogok. Ez utóbbiak elengedhetetlenek ahhoz, hogy például az autonómia-törekvéseiket vagy egyéb nemzeti törekvéseiket az őshonos közösséghez tartozó magyarok megfogalmazhassák. Hiszen ha például tüntetőket letartóztatnak, vagy a véleménynyilvánítási szabadságot cenzúrával és más módon korlátozzák ezen a téren, akkor nem csoda, hogy nem akar, és nem mer valódi közösségként, magyarként élni a magyarság szülőföldjén.) Gaudi-Nagy Tamással és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat többi jogászával együtt előadásokat fogunk tartani a három helyszínen, az őshonos nemzeti közösségeket („kisebbségeket”) megillető egyéni és kollektív jogokról, az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió dokumentumai és zsinórmércéi alapján. Célunk tehát egyfelől a jogi helyzetről való tájékozódás, másrészről pedig a jogi normákról való tájékoztatás-adás. Szeretettel hívjuk és várjuk mind a sajtó (média) munkatársait, mind pedig a kedves érdeklődő felvidéki és csonkaországi magyarokat az ittlévő plakáton szereplő fórumok bármelyikére.

Szeretettel:
Krisztina

Kedves Honlap látogatóim!

Merre tovább,Magyarország? Sokan teszik fel ezt a kérdést, nap mint nap. Szívből ajánlom nekik a Küldetés című filmet. Sokkal többről szól, mint Balczó András olimpiai és világbajnok életéről és a hetvenes évek sportjáról. Benne van szinte minden, ami ma Magyarországon fontos. Nemcsak a diagnózis, de a terápia is. A lelkünket átmozgató, inspiráló, motiváló film. Nagy szükségünk van mostanában az ilyenekre. Kérem, nézzék meg minél többen - az esős novemberi hétvége vagy hétköznap este kiválóan alkalmas időpont. Én körülbelül tízszer láttam - amikor nagyon elkeseredett és reményt vesztett vagyok, újra és újra megnézem, mert erőt ad. Kérem, hogy akinek van hasonló "filmje", regénye, verse vagy más olyan alkotás, amit rendszeresen elővesz, amikor túl súlyosnak érzi a terheket, írja meg nekünk, a "többieknek"- különösen akkor, ha az adott művet itt és most aktuálisnak érzi Magyarországon s ha alkalmasnak látja arra, hogy ne csak lelki támaszként, hanem lelki, erkölcsi, emberi iránytűként is használjuk. Kérem azt is, hogy ki-ki építse ki a maga környezetében az "igazságosság szigetét". Hogy ezt hogyan értem megtudhatják a filmből vett alábbi idézetből, s persze magából a filmből. Ugye megnézik? :)

Köszönöm!
szeretettel
Krisztina

"...A világban széltében-hosszában folyik az alibigyártás. A teljesítmény szerinti igazságos megítélést nem lehet széles körben bevezetni, mert olyan sok embert kellene leváltani meg kirúgni, hogy leállna az egész gépezet. De az öttusában, mint egy kis szigeten ki lehetne próbálni, hogy mire képes az ember, ha biztos abban,.hogy igazságosan ítélik meg azt, amit ő csinál. Pontosan ki lehetne mutatni, hogy milyen összefüggés van az igazságosság és a teljesítmény között. Ez a tapasztalat hasznára lenne mindenkinek. Mert nyilván, hogy a sportoló, de általában a küzdelmet vállaló ember nemcsak fizikailag sérülhet meg, hanem lelkileg is. A ' fordított döntések ' megsebzik az igazságérzetét és a teljesítménye visszaesik. Egy darabig ágál, összeszorítja a fogát, gyerünk, csakazértis, de aztán kezd lankadni, fáradni. A mai magyar öttusában rengeteg energia így sikkad el. S az ilyen sérülések makacsok, Nem lehet prémiumokkal, meg odalökött kedvezményekkel begyógyítani..A légkört kell tisztává tenni, igazságossá. Csak ez hozhat gyógyulást, semmi más. " (Balczó András olimpiai és világbajnok öttusázó szavai a Küldetés című filmben - 1976, Rendezte: Kósa Ferenc)

Morvai Krisztina azon égbekiáltó ellentmondásra hívta föl a figyelmet az Európai Parlament plenáris ülésén, amely az éghajlatváltozás káros hatásai elleni, elszántnak tűnő harc és aközött van, hogy a környezeti katasztrófákat okozó transznacionális cégekkel szemben - nyilvánvalóan a korrupt összefonódások miatt - továbbra sem kívánnak jogi eszközökkel fellépni.

A Magyarországnak szánt európai uniós pénzeket arra kellett volna felhasználni, hogy kialakuljon egy erős polgárság, magyar vállalkozói réteg. Ezzel szemben az történt, hogy ezeket a jelentős összegeket - kormányokon átívelően - elsősorban a politikai elithez közelálló oligarchák „feltőkésítésére” használták fel, valamint a közismert vesztegetések útján „juttatták célba.” Ezeket a visszaéléseket természetesen fel kell tárni, meg kell büntetni, és a jövőre nézve meg kell akadályozni. Kérdés azonban, hogy erre a tervezett európai uniós ügyészség lenne-e hivatott? Ez ugyanis egy nyilvánvaló beavatkozás lenne a nemzeti szuverenitásba. Morvai Krisztina ezért tartózkodott az ezzel kapcsolatos szavazásnál. Rámutatott: a magyar ügyészségnek kellene végre olyan helyzetbe kerülnie, hogy a jogszabályok következetes végrehajtatásán fáradozzon és ne a politika kiszolgálója legyen.

Mit is jelent a közkegyelem, és miért van erre lehetőség és szükség Budaházy György és a Hunnia csoport esetében? Miért elviselhetetlen az az igazságtalanság, ami abból következik, hogy „Gyurcsányék szabadon, Budaházyék börtönben”? Miért nem igaz az, hogy itt két teljesen különböző bűncselekményről van szó? Miért szükséges, hogy még a 2016-os emlékév során megszülessen az amnesztia-rendelkezés? Ezekről és hasonló igazságossági kérdésekről beszéltem a Hír TV „Magyarország élőben” című műsorában 2016. november 4-én.

(Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának a Budaházy György és a Hunnia csoport tagjai elleni büntetőeljárással összefüggő ülésének teljes, vágatlan anyaga) Belátható közelségbe került Budaházy György és a Hunnia csoport tagjainak szabadsága! Felismerve annak a ténynek az égbekiáltó (elviselhetetlen) igazságtalanságát, hogy Gyurcsány és társai szabadok, miközben Budaházy és a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai rendszerrel szembeni nemzeti ellenállás más tagjai börtönben vannak, az Országgyűlés többségét adó Fidesz és Jobbik képviselői támogatják az eljárási közkegyelmet, amelynek eredményeként a Hunnia csoport tagjai akár azonnal szabadlábra helyezhetők és az ellenük hét éve folyó büntetőeljárás megszüntethető. Tekintettel arra is, hogy a közkegyelmet általában valamilyen kiemelkedő nemzeti eseményhez kapcsolódóan adják, az lenne a legmegfelelőbb döntés, ha még az idei évben, azaz a hatvanadik évforduló tiszteletére kerülne sor a közkegyelem megadására. Fontos, hogy mind a fideszes, mind a jobbikos szavazók megismerjék képviselőik álláspontját az amnesztia kérdéséről, ezért közreadjuk az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának a témában tartott üléséről szóló felvételt vágatlanul. Az ülés időpontja: 2016. november 2-a volt.

Tisztelettel:
Dr. Morvai Krisztina

Szerdán délelőtt az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága tárgyalt a Budaházy György és a Hunnia csoport elleni büntetőeljárással összefüggő amnesztia (eljárási közkegyelem) kérdéséről. Az előterjesztő Hegedűs Lorántné mellett felszólaltam én is, európai parlamenti képviselőként és büntetőjogászként, nemzeti jogvédőként. Felszólalásomban úgy érveltem, hogy a kialakult helyzet - Gyurcsányék szabadok, Budaházyék börtönben - elviselhetetlenül igazságtalan, ezért azt orvosolni kell. Örömömre mind a fideszes, mind a jobbikos országgyűlési képviselőtársaim helyeselve reagáltak arra az elképzelésre, hogy az igazságtétel ez idő szerinti eszköze a közkegyelem, azaz az Országgyűlés által alkalmazható eljárási kegyelem. Bízom abban, hogy mind a Fidesz, mind a Jobbik képviselői felismerik, hogy a választóik akaratát is a már több évet börtönben eltöltött és hét éve büntetőeljárás alatt álló Budaházy György és a Hunnia csoport tagjainak nyújtott amnesztia tükrözné. A mellékelt videón látható az Igazságügyi Bizottságban elmondott beszédem, a következő napok során folyamatosan közöljük a bizottsági ülésen rögzítetteket, a fideszes és jobbikos parlamenti képviselők reakcióját az elviselhetetlen igazságtalanság korrigálására alkalmas amnesztiáról. A mai nap örömmel és lelkesedéssel töltött el, mert úgy érzem, megnyílt a remény a legalább részbeni igazságtételre. Vége lesz annak a tarthatatlan helyzetnek, hogy a saját hazájukat lekurvázók, saját magukat is hazugnak nevezők, szemkilövetők szabadon vannak, míg a velük szemben nemzeti ellenállást gyakorlók börtönben.

Kérem a Fidesz-szavazókat és a Jobbik-szavazókat egyaránt, hogy országgyűlési képviselőiknek levélben vagy személyesen fejezzék ki akaratukat a Budaházy Györgynek és a Hunnia csoport tagjainak adandó amnesztiával kapcsolatosan. Kérem továbbá a sajtót/médiát, hogy a nyilvánosság felé az amnesztia-vitát folyamatosan közvetítsék.

 Szabadságot Budaházynak! Szabadságot a politikai foglyoknak!

Köszönettel és tisztelettel:
Dr. Morvai Krisztina
európai parlamenti képviselő