Morvai Krisztina

Szívet melengető érzés belegondolni, hány ember életét menthetik meg azok a színvonalas tudományos kutatások, amelyek az Európai Unió Horizont programja keretében zajlanak, s amelynek résztvevői kiemelkedő európai tudósok különböző tagállamokból, a támogatója pedig ez a program - mutatott rá Morvai Krisztina az EP-ben. Miért is vagyok én EU-szkeptikus? - tette föl a kérdést Morvai felszólalásában, hiszen csodálatos dolgok ezek, amikor az európai uniós tagállamok összefognak, és közösen végeznek olyan fontos tudományos kutatásokat, mint a rák gyógymódjainak felfedezése, illetőleg más fontos, akár életmentő tudományos eredmények elérése. Nos azért, mert egy ilyen fajta együttműködéshez nem szükséges az egyéb tekintetben viszont gyakran embertelen, kegyetlen döntéseket hozó hatalmas bürokrácia, a nemzetállamokat és az európai polgárokat egyre inkább elnyomó Európai Unió.

Krízishelyzet jött létre az EU költségvetésében - nem elegendő a migránsok kezelésére előirányzott költségvetés. Morvai Krisztina rámutatott felszólalásában: itt nem csak pénzügyi és gazdasági krízisről van szó, hanem legitimációs krízisről is. Ki hatalmazta fel az Európai Unió szerveit arra, hogy csillagászati összegeket költsenek el a migránsok „integrációjára”, miközben Európa tele van szegénységben élő, nyomorúságos helyzetben lévő európai polgárokkal.

Morvai Krisztina rámutatott: támogatja az OLAF Csalás Elleni Hivatal titkárságának függetlenné válását, mint ahogy minden olyan kezdeményezést, amely a csalás elleni fellépés intézményeinek függetlenségét szolgálja. Mindenki, aki elég felnőtt ahhoz, hogy a cipőfűzőjét képes legyen bekötni, tudja: az európai uniós pénzek az egymással összeépült gazdasági elit és politikai elit jogellenes és erkölcstelen döntései, az átláthatatlan pályázatok eredményeként haverok, baráti körök kezére kerülnek. Az ilyen csalásokkal szemben határozottan kell fellépni, ennek intézménye lenne az OLAF, amely ezidáig nem volt képes minőségi változást elérni az EU pénzek erkölcsös és jogszerű felhasználásának ellenőrzése terén.

A migráns-tábor építése ellen ötven napon át bátran, kitartóan tiltakozó baranyai Martonfa nem tűrte, azt, ami a magyar emberek többségének napi tapasztalata: nem alakítói, formálói vagyunk a rólunk szóló döntéseknek, hanem elszenvedői. Ők kezükbe vették a sorsukat és győztek. Lehetnénk-e más területeken is kezdeményezői és megvalósítói az életünket érintő alapvető változásoknak? Felszámolhatnánk-e a csókosok uralmát, a korrupciót, a nemzeti vagyon folyamatos ellopását, az EU támogatások elsikkasztását? Hogyan élnek egy osztrák, német vagy francia falu lakói és hogyan egy magyar falué? Mit lehetne tenni, hogy csökkenjen a különbség?- ezekről a kérdésekről beszélt Morvai Krisztina EP képviselő Martonfán, a győzelem első évfordulóján. "Emeljük fel a fejünket és vegyük vissza a Hazánkat!"- ezzel a mottóval és tanáccsal zárta gondolatait.

A káprázatos szépségű baranyai Martonfára - az ott élők megkérdezése nélkül - menekülttábort akart építeni a kormány. Az erről szóló határozatot már kihirdették a hivatalos közlönyben, amikor a helyiek kemény ellenállásba, tiltakozásba kezdtek, példát adva ezzel az egész országnak, sőt egész Európának. Kitartásuk és bátorságuk győzelemre vezetett, megmarad otthonuk s csodás településük háborítatlan nyugalma. További jó hír, hogy az eredetileg menekülttábornak szánt földterületet - régi vágyuknak megfelelően - "megkaphatják az államtól" szövetkezeti jellegű mezőgazdasági termelés céljára, sokan juthatnak így munkalehetőséghez és egészséges, helyben termett élelemhez. (Az idézőjel oka : véleményem szerint minden termőföld - az egész országban - a helyi lakosság megélhetését s az egészséges, helyi élelem megtermelését kellene, hogy szolgálja, nem pedig a "csókosok" meggazdagodását). A martonfaiak győzelmének egyéves évfordulóját együtt ünnepeltem velük - kérem, tekintsék meg a Hír tv erről szóló rövid tudósítását.

Nincs tisztázva, hogy ki elől is kellene megvédenie az Európai Unió határait az újonnan létrejött európai határőrségnek és parti őrségnek. Az Európai Parlament folyamatosan fogadja el a „migráns-pátyolgató” jelentéseket, amelyek előírják a tagállamoknak, hogy biztosítsanak az Európába érkező „népvándorlóknak” lakást, egészségügyi ellátást, szociális biztonságot, munkahelyet stb. Ugyanakkor a határvédelem szükségességét is hangsúlyozza ez a másik - látszólag az előbbiekkel teljesen ellentmondásba lévő - dokumentum. Morvai Krisztina erre az ellentmondásra hívta fel a figyelmet az EP strasbourgi plenáris ülésén. Rámutatott továbbá: Magyarország már réges-régen lezárta az Európai Unió schengeni határát, és ezzel megvédte az Európai Uniót - már ami Magyarország lehetőséget illeti. Ezzel hazánk „fekete báránnyá vált”az Európai Unió fősodrata számára. Ideje lenne a rehabilitációnknak, ha már az EU újabban a határvédelem szükségességét hangsúlyozza. Vagy esetleg arról van szó, hogy a nemzeti szuverenitást ismételten durván meg kívánják sérteni azzal, hogy a határvédelem hagyományosan nemzeti hatáskörbe tartozó feladatát egy nemzetek fölötti EU-s intézménynek adnák át? Ezen dilemmákról tájékoztat Morvai Krisztina EP képviselő felszólalása.

Hangzatos címmel jelent meg egy újabb dokumentum az Európai Parlament plenáris ülésén: „Jelentés az emberkereskedelem elleni küzdelemről az uniós külkapcsolatok terén”. Morvai Krisztina rámutatott: a küzdelem e gyalázatos jelenség ellen már igen régóta és elvben igen intenzíven tart. Hol vannak azonban azt eredmények? Felhívta arra is a figyelmet, hogy minden ilyen jelentés végső konklúziója az, hogy az áldozatok védelme érdekében meg kell nyitni az Európa felé irányuló legális migráció újabb csatornáit.

elszakított területeken élő magyar ügyvédeknek, jogvédőknek, tapasztalatcserére és közös önképzésre.  (Budapest, 2016. szeptember 9-10.)

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) és dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő (www.morvaikrisztina.hu) Budapesten, 2016. szeptember 9-10. között kétnapos szakmai találkozási lehetőséget, tapasztalatcserét és közös önképzést szervez olyan erdélyi, délvidéki, felvidéki, kárpátaljai ügyvéd, illetve jogvédő kollégák részére, akik már részt vesznek, vagy szeretnének részt venni az elszakított területeink őshonos magyar közösségeinek egyéni és kollektív jogi küzdelmeiben, azaz a jog eszközeivel kívánják jobbá, igazságosabbá tenni a szülőföldjén, elcsatolt sorban élő magyar nép helyzetét.

Mind Európa, mind hazánk, Magyarország valóságos demográfiai válságot él. Aggasztóan kevés gyermek születik. Úgy látszik, ez már az Európai Uniónak sem tetszik, megdöbbentő azonban az az összefüggés, ami miatt a csökkenő lakosságszámot kifogásolják. Erre mutat rá az a bizarr mondat, amelyet Morvai Krisztina idézett a kereskedelem jövőbeli stratégiájáról szóló európai parlamenti jelentésből: „...a demográfiai változások szintén kedvezőtlen hatással lesznek az Unió világkereskedelmi színtéren elfoglalt helyzetére; mivel az Uniónak a világ népességében való részesedése várhatóan a 2013 évi 7,1%-ról 2060-ra 5,3%-ra fog csökkenni.” Erősen úgy tűnik, hogy kizárólag gazdasági okokból, a kereskedelem számára okozott problémák miatt nehezményezik az Európai Unió illetékesei a csökkenő gyermeklétszámot. Morvai arra biztatta őket: gondolkodjanak el, miért torzult el így Európa, miért nem kívánnak gyermekeket a világra hozni az európaiak? Rámutatott arra is: tarthatatlan, hogy az európai népesedési válságot egyre több migráns befogadásával próbálják „ellensúlyozni”.

Szokás szerint a neoliberális gazdaságpolitika és a globális szabadkereskedelem jegyében született egy újabb európai parlamenti jelentés. Morvai Krisztina rámutatott: e jelentésnek egyetlen elfogadható mondata van, amely az ENSZ élelemhez való jogra vonatkozó alapelveinek betartását sürgeti. „Egyetlen probléma van ezzel a mondattal” - mutatott rá Morvai: hogy teljes mértékben összeegyeztethetetlen a jelentés összes többi gondolatával és az anyag egészével. A dokumentum ugyanis, - ahogy az az EU-ban már megszokott - a neoliberális gazdaságpolitika és a globális szabadkereskedelem teljes körű megvalósítását sürgeti. Márpedig az élelmiszer önrendelkezéshez való jog, mint újkeletű emberi jog alapja a földnek a helyi lakosság által történő használata, a termőföld tulajdonnak a helyi lakosság kezében tartása és a helyi lakosság élelmiszer szükségletének az adott országban, az adott közösségben történő megtermelése és feldolgozása. A szabadkereskedelem lényege ezzel szemben: a mezőgazdasági terményeket és termékeket is a világ egyik pontjából a másikba utaztatják, szállítják, tönkretéve ezzel a termelőket, gazdákat mind a küldő, mind a fogadó országban.