Morvai Krisztina

Jean-Claude Juncker és az Európai Parlament egy része alaposan "félreértette" a magyarországi népszavazást. Morvai Krisztina jogászként világosan elmagyarázta a közjogi helyzetet. Egyebek mellett rámutatott: az érvényességi küszöbnek jogilag akkor lett volna jelentősége, ha a magyar nép a kormánnyal szemben azt kívánta volna, hogy az EU az Országgyűlés hozzájárulása nélkül migránsokat telepíthessen hazánkba. Ahhoz kellett volna - jogilag - több, mint ötven százalékos részvétel és többségben 'igen' szavazat, hogy a kormány akadályozva legyen elképzelésének jogalkotás általi keresztülvitelében. Morvai hangsúlyozta: nem ez történt, hanem olyan erős politikai felhatalmazás keletkezett, amely erősebb, mint annak idején az Unióba való belépésünk támogatottsága. Morvai rámutatott: Magyarország olyan fontos folyamatot indított el, amely nemcsak Magyarország jövőjére meghatározó, hanem végül Európa szabadságának, függetlenségének alapja is lehet.

Megvolt a népszavazás...Tengernyi az érzelem, sok a düh és indulat, akár még családokon belül is, egymással szemben. Ezekkel a kérdésekkel ébredtem: hogyan válhatnánk összetartó Nemzetté? Hogyan tovább, Magyarország, most, innen, erről a pontról? Őszinte érdeklődéssel kérem és várom válaszaikat, gondolataikat. Ma elutazom Strasbourgba, az Európai Parlament plenáris ülésére. A hét végén részletesen beszámolok róla, hogy "Brüsszel" miként reagált az itthon történtekre. Addig is szívből kívánok minden jó szándékú, tisztességes magyar embernek minden jót. Isten óvja és vezesse Magyarországot!

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”- erre a kérdésre kell válaszolnunk október másodikán, a népszavazáson. A kérdés tartalmát lehet csűrni, csavarni, a lényeg azonban mégis a következő. Tény, hogy az Európai Unió a "menekültkérdés" kezelését saját hatáskörébe kívánja vonni, s arra akarja kényszeríteni a tagállamokat, hogy saját lakosságuk tiltakozása ellenére is fogadjanak be, telepítsenek le és tartsanak el távoli országokból, idegen kultúrákból érkezőket, egyre növekvő, beláthatatlan számban. Ezt akarják, be is vallják, le is írják, s aki mást állít, az hazudik! Más megfogalmazásban: az EU jelenleg jogot formál arra, hogy a nemzetállamokat menekültek egyre növekvő tömegeinek befogadására kényszerítse. Ha nem tiltakozunk, ha nem mondunk határozott nemet, akkor Magyarország sem lesz kivétel. Tény az is, hogy a háborúk és a nyomorúság miatt százmilliók kelnek útra és szeretnének új otthonra lelni Európában. Minél többeket fogad be az Unió, annál többen érzik úgy, hogy érdemes felkerekedniük. Bármekkora áldozatokat is hoznak az európai emberek, az nem lesz elegendő még a rászorulók csekély hányadának megmentésére sem, hiszen a jobb és biztonságosabb életre vágyók sok száz millióan vannak. Következésképpen akármennyire is szeretnénk segíteni a nálunk nehezebb helyzetben lévőkön, nem az a megoldás, hogy saját földrészünket és saját hazánkat feláldozzuk, "átengedve a terepet" tőlünk idegen szokásoknak, vallásoknak, kultúráknak. Így annyit érhetünk el, hogy se nekik, se nekünk nem lesz olyan hazánk, ahol otthon érezhetjük magunkat.

A Magyar Gárdáról sokan sokféleképpen vélekednek. Azt azonban minden civilizált embernek el kell ismernie, hogy békésen tüntető, demonstráló, ülő emberekkel szemben közvetlen közelről való könnygáz-alkalmazás és gumibotozás az európai normákkal összeegyeztethetetlen. Hasonlóképpen összeegyeztethetetlen a jogellenesen feloszlatott demonstrációt és a brutalitást követően a résztvevőket börtönudvaron, majd fogdában előállítani, étlen-szomjan megbilincselve tartani. Megrázó emlék számomra, amikor jogász és európai parlamenti képviselő minőségemben 2009. július 4-én közvetlen tanúja voltam a kegyetlen, embertelen bánásmód egy részének, és fontos állomása volt a hivatásomnak, amikor a hatalmat sikerült jobb belátásra bírnom a bilincselést, éheztetést, szomjaztatást illetően. Gaudi-Nagy Tamás és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat segítségével a 2002 és 2010 közötti jogfosztásokért sorra kapják a kártérítéseket az áldozatok, ezúttal a Bajtársiasság Napján részt vett Gárdisták. Most rám került sor, tanúként mondhattam el tapasztalataimat. Bevallom, hogy már sejtem a kommentek egy részének tartalmát, és értetlenül állok azelőtt, hogy magukat baloldalinak vagy liberálisnak vallók hogyan lehetnek ennyire gyűlölettel teliek és az emberi méltóságot tagadóak, akár ellenfeleikkel szemben is. Azt a töméntelen szennyet, amit kommentként a Facebook-omra árasztanak, igazából tükörképként kellene azok elé tartani, akik magukat emberségesnek vallják.

A rendszerváltás óta egyre kiszolgáltatottabb az állampolgár, és egyre központosítottabb, ellenőrizetlenebb és korlátozatlanabb a hatalom Magyarországon. Mi a szerepe a bírónak, a bírói lelkiismeretnek az elnyomás csökkentésében, a hatalom ellenőrzésében, az állampolgár méltóságának és jogainak megvédésében? Mit jelent a hatalommegosztás, a fékek és ellensúlyok rendszere, a bírói függetlenség? Hogyan függ össze Gaudi-Nagy Tamás "Pásztor, avagy köpködés" ügyében történt jogerős felmentése a devizahitelesek jogfosztottságának megszüntetésével, a munkavállalók önkényes kirúgásának orvoslásával, a kisgazdák földtől való megfosztásának "felülbírálatával", az elcsalt, korrupt pályázatok, állami megrendelések által tönkretett vállalkozók "jogi megmentésével", a 2006-os szemkilövetések miatti igazságtétellel? Ezekről a kérdésekről, és a Gaudi elleni bosszúhadjárat jogi vonatkozásairól szól ez a dokumentumfilm, amelynek szereplői dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő, dr. Morvai Krisztina jogász, EP képviselő, dr. Manger Marcell ügyvéd, nemzeti jogvédő, Gaudi védője, valamint ügyészek, bírák.

A Fővárosi Törvényszék ma jogerősen felmentette dr. Gaudi-Nagy Tamást a hatalmas nyilvánosságot kapott „Pásztor-ügyben”, más néven „köpködési ügyben”. Legnagyobb meglepetésemre az a magyar sajtó és média, amelyik reggeltől estig folyamatosan sugározta azt a jelenetet, amelyen egy azóta is ismeretlen, „árpád-házi sávos zászlós fejkendős”, láthatóan elmeháborodott asszony ordenáré, obszcén dolgokat ordít Pásztor István délvidéki képviselőnek, illetve le is köpik őt - nos, akik folyamatosan ezt közvetítették, és tájékoztatást adtak arról, hogy Gaudi-Nagy Tamás volt a felbujtója ezeknek a cselekményeknek, azok a mai tárgyaláson nem vettek részt. Mi több, a teljes magyar nyilvánosság hiányzott a mai tárgyalásról és felmentő ítélethozatalról.

Amikor 1986. március 15-én kimondtam életem legfontosabb mondatát - „A mai nappal magamat az igazság szolgálatába állítom” - nem gondoltam volna, hogy majd lesz egy „rendszerváltás” és azt követően olyan gyalázatos dolgokat fogok megtapasztalni „igazságszolgáltatás” címén, amihez hasonlót a kommunizmus ideje alatt jogászként nem láttam. Amikor Budaházy Györggyel és a többi hazafival és honleánnyal szemben kiszabták a 125 éves fegyházbüntetés ítéletet, már nem tudtam türtőztetni magam, és jogászként, a hallgatóság tagjaként a tárgyalóteremben fakadtam ki a tapasztaltak miatt. Ma - a dübörgő igazságtétel jegyében - Gaudi-Nagy Tamás jogvédő bajtársam ült a vádlottak padján. Mint ismeretes, Gaudi ellen két büntetőeljárás van folyamatban. Az egyikben első fokon felmentették, ennek lényege az volt, hogy a magyar föld megtartása érdekében tüntetést és demonstrációt szervezett, amelynek során az arra sétáló Pásztor István délvidéki politikus vonatkozásában rámutatott, hogy az illetőt - a tüntetésen felsorolt más hazaáruló közéleti személyiségekhez hasonlóan - a magyar nemzet elárulójának tartja és közölte azt is, hogy a jelenlévőknek joguk van elmondani véleményüket Pásztornak. Ezt követően egy láthatóan elmeháborodott hölgy - és szintén erősen zaklatott társa - Pásztor Istvánt leköpte és gyalázkodó szavakkal illette. Az elsőfokú bíróság helyesen megállapította, hogy Gaudi magatartása nem volt bűncselekménynek tekinthető, hiszen ő semmiféle jogellenes magatartásra nem bujtotta fel, nem hívta fel a jelenlévőket.

Kedves Honlap Látogatóim!

Nagy megtiszteltetés ért szeptember 18-án: Gaudi-Nagy Tamással együtt átvehettem „A Haza Őre” kitüntetést Ifj. Hegedűs Loránt Tiszteletes Úrtól, és a Hazatérés Temploma közösségétől. Szeretném megosztani az örömömet Önökkel, ezért engedjék meg, hogy közzétegyem a nagyon megható és szép díjátadó ünnepség egy részletét. Ugyanezen alkalommal beszélgetés és visszaemlékezés volt 2006 őszére. Az eseménynek e részletéről szóló felvételt és az ott elmondott gondolataimat, Gaudi-Nagy Tamás előadását a hét második felében tesszük közzé. Megragadom az alkalmat, hogy felhívjam figyelmüket: szeptember 20-án reggel 8 óra 30-kor a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (Budapest, V. ker., Markó utca 25.) lesz Gaudi újabb tárgyalása a 2006 „igazságtételének” elmaradásával összefüggő közszereplése miatti büntetőügyben, ahol ismét a vádlottak padjára kerül. Mint ismeretes, Tamás országgyűlési képviselői minőségében a 2006 őszén eljárt egyik ügyésznővel kapcsolatosan fogalmazott meg kritikát, ezért „csapott le rá az igazságszolgáltatás.” Megrázó és megdöbbentő, hogy a 2006 őszi tömeges jogsértések, rendőri brutalitások, önkényes büntetőeljárások és fogvatartások, fogdabeli kínzások, bántalmazások, utcai sérülésokozások, valamint a 2008 és 2010 közötti jogfosztás időszaka „igazságtételének” mérlege: Budaházyék 125 év fegyházra ítélve, házi őrizetben, Gaudi-Nagy Tamás a vádlottak padján - Gyurcsány, Gergényi, Bene és a többiek pedig szabadon... Kérem, hogy aki teheti, fejezze ki szolidaritását és jöjjön el a Gaudi-Nagy Tamás elleni büntetőügy tárgyalására.

Köszönöm, szeretettel:
Krisztina

A sokszor emlegetett "európai értékekből", az európai jogelvekből egyenesen következik az elszakított területeken élő magyaroknak az a joga, hogy szülőföldjükön ma is magyarként éljenek. Emberi jog a nemzeti önrendelkezés s ennek egyik formájaként az autonómia is, hiszen ez biztosíthatná a tényleges "magyarként élést". Ezt mostantól nem valamiféle "kínos politikai kérdésként", hanem emberi jogi kérdésként kell megközelíteni és kezelni. Nem fognak azonban az autonómiáért harcolni a magyarok addig, amíg szabadságjogaikat durván megsértik, például tüntetéseiket jogellenesen feloszlatják, az azokon résztvevőket megfenyegetik, vagy a véleménynyilvánítási szabadságukkal élve az autonómia mellett érvelőket megbüntetik. Különösen éles fegyver a magyarok jogaiért és az önrendelkezésért harcolók elleni önkényes büntetőeljárások indítása, "terrorizmus" és egyéb képtelen vádakkal (akár Kézdivásárhelyen, akár Budapesten...). Az ilyen gyakorlat nem egyeztethető össze az európai jogi normákkal, amelyek mind Romániát, mind Szlovákiát EU tagként, Szerbiát EU tagjelöltként, Ukrajnát a csatlakozási folyamat elején állóként, s egyébként az Európa Tanács tagjaként kötelezik. Mi a különbség a jogállamiság és az önkény között? A hatalomkoncentráció és a hatalommegosztás, a hatalom korlátozása és ellenőrzése között? Mi a független bíróság és a bíró alkotmányos szerepe az európai értékrendben? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ dr. Morvai Krisztina jogász, európai parlamenti képviselő húszperces előadása, amely a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szakmai összejövetelén hangzott el az elszakított magyar területekről érkezett jogász/jogvédő résztvevők előtt, 2016. szeptember 9-én. A feltárt összefüggések meghallgatása és megértése a mai magyarországi (csonka-országi) helyzet elemzését is segíti.

A Kárpát-medencében élő magyar ügyvédek és jogvédők kétnapos tapasztalatcserét és közös nemzeti jogvédő önképzést tartottak szeptember 9-én és 10-én Budapesten. Az összejövetelre dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) együttes meghívására és szervezésében került sor.

A szakmai összejövetelen részt vett dr. Szili Katalin autonómiaügyi miniszterelnöki megbízott, Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet vezetője és dr. Pákozdi Csaba, a szomszédos államokban élő magyarokért felelős külügyminiszteri biztos munkatársa is. Különösen fontosnak tartjuk a kormányzati képviselők részvételét az összejövetelen és kifejezték készségüket az együttműködésre, a kölcsönös véleménycserére és tájékoztatásra. Rámutattak, hogy a nemzeti jogvédő munka mennyire fontos szerepet játszik az elcsatolt magyar területeken élő magyarok önrendelkezésének kivívása szempontjából.

A részvevők megosztották egymással egyedi jogeset ismertetéseken keresztül jogi és mozgalmi tapasztalataikat a Kárpát-medencében elszakított sorban élő magyar közösségek egyéni és közösségi jogainak érvényesítésével kapcsolatban, úgymint a nyelvi jogok, a vélemény-nyilvánítási szabadság, gyülekezési jog, egyesülési jog gyakorlói elleni jogsértések, a nemzeti, közösségi szimbólumok használata (pl. székely zászló üldözése) a rehabilitálási és restitúciós ügyek, a magyarok elleni nemzeti alapú büntető és szabálysértési eljárások, a nyilvánosság és árnyékjelentések szerepe a nemzeti jogvédelemben