Címlap


Kedves Honlap-látogatóim és Facebook Közösségem!

E-mail Nyomtatás PDF

Szeretettel kérem Önöket, hogy idén a személyi jövedelemadójuk 1%-át a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) számára ajánlják fel. Ez az a szakmai (és honfitársi) közösség, amely - egyebek mellett - mind a mai napig „viszi” a 2002 és ’10 közötti gyalázatos emberi jogi jogsértések miatti ügyeket, ideértve a 2006. október 23-án történt jogtiprásokkal összefüggő polgári kártérítési, gyülekezési jogi és büntetőügyeket. Hasonlóképpen határozottan kiállnak az elszakított területeken élő magyarok jogaiért. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a sok - magát liberálisnak valló - jogvédő szervezet mellett legyen olyan szakmai és emberi jogászközösség, amely nyíltan a nemzeti érdekeket védi. Kérem, hogy a sürgető határidőre is figyelemmel minél többen osszák meg ezt a kérésemet, és kérem a könyvelőket, és hasonló területen dolgozókat, hogy ügyfeleiknek tanácsolják az 1%-nak az NJSZ számára történő felajánlását.

Előre is hálásan köszönöm! 

Szeretettel:

Morvai Krisztina

 

A tömeges migráció támogatását és a „melegházasság” engedélyezését követeli Magyarországtól Brüsszel (Morvai a 7. cikkely szerinti eljárás újabb fejleményeiről) - Morvai Krisztina EP képviselő közleménye videóval

E-mail Nyomtatás PDF

Morvai Krisztina EP képviselő közleménye

Május 15-én kedden Brüsszelben ismét olyan határozatot fogadtak el, amely jelzi: Magyarországot az Unió mindaddig gyakorlatilag gyámság alatt és büntetésben kívánja tartani, amíg meg nem adjuk magunkat, és be nem fogadjuk a migránsok tömegeit. Ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy végre abbahagyják a hazánk elleni támadásokat és fenyegetéseket: immár az azonos nemű párok házasságkötésének legalizálását is követelik tőlünk, mert - sajátos módon - ezt is éppúgy a „jogállamiság és a demokrácia” feltételének tekintik, mint a bevándorlók tömeges betelepítését és eltartását. Ezúttal a Női Jogi és Esélyegyenlőségi (FEMM) szakbizottság fogadott el határozatot a 7. cikkely szerinti eljárás keretében arról, hogy Magyarország büntetést érdemel. S hogy milyen bűneink miatt is jár a büntetés, az kiderül az elfogadott szöveg legjelentősebb részeiből, amelyekből alább idézni fogok a magyar emberek tájékoztatása érdekében. Mivel jogászként meggyőződésem, hogy az Európai Parlamentnek nincsen hatásköre, jogköre, szerződési illetve jogszabályi felhatalmazása arra, hogy a 28 tagállam közül kizárólag Magyarországgal szemben folytasson az életünk minden területére kiterjedő - módszertanában és tartalmában is teljes mértékben önkényes - vizsgálatot, még azokban a kérdésekben is nemmel szavaztam, amelyek vonatkozásában egyetértenék a bírálattal akkor, ha az arra jogosult személytől vagy szervezettől érkezne. (Például annak bírálata, hogy túl kevés a nő a politikában; a nők elleni erőszakkal szembeni hatékonyabb fellépés szükségessége stb.). Úgy gondolom, hogy Magyarországnak a velünk szemben folyó önkényes és megalázó eljárásokban nem védekeznie és magyarázkodnia kellene, hanem haladéktalanul meg kellene kezdeni a 2019. évi EP választásokra a patrióta értékrendű, az Európai Egyesült Államok-tervvel szembeszálló, migrációellenes európai erők megszervezését és az Európai Néppárt megreformálásával vagy új frakció alakításával Brüsszel politikai erőviszonyainak a polgárok valóságos akaratához történő igazítását. Magyarországnak történelemformáló, sorsfordító küldetése van ma Európában, s minden egyes támadás, minden egyes 7. cikkelyes vagy egyéb önkényes gyalázkodás erre kell, hogy emlékeztessen minket és a többi patrióta európai polgárt is!

A női jogi témához és a Magyarországot bíráló jelentések elképesztő primitívségéhez, szakmaiatlanságához kapcsolódik a mellékelt felszólalásom. Az alábbiakban pedig részleteket mutatok be a ma elfogadott jelentésből, amely egyelőre nem áll rendelkezésre egységes szerkezetben, így csak az elfogadott indítványokat tudom idézni.

Részletek a Magyarországi helyzetről szóló jelentés című dokumentum elfogadott elemeiből (EP FEMM Bizottság, 2018. május 15., előadó: Maria Noichl):

- „...aggódik a külföldi forrásokban részesülő szervezetek átláthatóságáról szóló jogszabály miatt (...) és az ún. Stop Soros törvénycsomag miatt, hangsúlyozza, hogy ezek a fejlemények negatív hatást gyakorolnak a nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) működésére, ideértve számos olyan szervezetet, amelyek a nők, az LGBTI (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális) emberek jogaival, (...) valamint a migránsok, menekültek, menedékkérők jogaival és más kiszolgáltatott személyek jogaival foglalkoznak s amelyek kulcsfontosságúak az emberi jogok védelme és a társadalom haladása szempontjából (...)”

- „...elítéli a különösen káros korlátozásokat a személyes okmányokkal nem rendelkező (undocumented) migráns nőkkel szemben, akik a sürgősségi ellátáson kívül nem vehetnek igénybe egészségügyi ellátást...”

- „...mivel Magyarország alkotmányában elavult a család fogalmának konzervatív meggyőződésen alapuló meghatározása („házasság, illetve a szülő-gyermek viszony”); mivel az azonos neműek házassága tiltott; mivel az Alapjogi Ügynökség 2014. évi LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű)-felmérésének keretében a válaszadók csaknem 70% nyilatkozott úgy, hogy elkerül bizonyos helyeket attól félve, hogy LMBTI (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális) személyként zaklatás vagy támadás éri...”

- „sajnálatosnak tartja a család fogalmának szűk meghatározását, ami megkülönböztetést jelent az élettársakkal és az azonos nemű párokkal szemben; emlékezteti Magyarországot, hogy tilos a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés;”

- „sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a magyarországi fejlemények következtében az elmúlt pár év során súlyosan hanyatlott a jogállamiság, amelynek hiányában nem garantálhatók kellőképpen és megkülönböztetéstől mentes módon a nők és a kisebbséghez tartozó nők, például a roma, a migráns és az LBT (leszbikus, biszexuális, transznemű) nők jogai”

-„aggodalommal tölti el a migránsokkal és a menekültekkel szembeni ellenséges hangulat Magyarországon; elítéli az állami/kormányzati tisztviselőktől származó gyűlöletkeltő megnyilatkozásokat; felszólítja a magyar kormányt, hogy gondoskodjon a migránsok és a menekültek emberi jogainak megerősítéséről"

 

Úttörő magyar szerep az európai reformokban (rádióinterjú a Karc FM Hangoló című műsorában - 2018. 05. 09.) - hanganyaggal

E-mail Nyomtatás PDF

Történelemformáló szerepe van Magyarországnak az Európai Unióban – jelentette ki Morvai Krisztina a Karc FM-en május 9-én, Európa Napján. A független EP-képviselő szerint a látszattal ellentétben Magyarország rendkívül népszerű most a közösségben: a tagországokban élő gondolkodók többsége ugyanis felismerte, hogy valójában Orbán Viktor az, aki az ő érdekeiket képviseli. Morvai Krisztina úgy látja: Magyarországnak úttörő szerepe lehet abban, hogy a 2019-es európai választáson meghatározó többsége legyen az Európai Parlamentben az Európai Egyesült Államok tervét elvető, a nemzetek Európájában gondolkodó, a tömeges migrációt elutasító erőknek. Szerinte azt, hogy a tagországok közül sokan felnéznek Magyarországra, amiért kiáll bizonyos értékek mellett, arra kellene használni, hogy belülről reformálják meg az Európai Néppártot, ami hathat az unió egészére. A képviselő szerint a mostani, látványos brüsszeli támadások épp az ellenkezőjét érik el annak, amit akarnak. Úgy fogalmazott: a „kommunizmus edzőtáborán” megerősödött országunk erősödik a teher alatt, Európa más részei számára pedig egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az igazság melyik oldalon van. Simon-Palov Judit interjúja.


 

Ne tőlem féltse az emberi jogokat, a szabadságjogokat, DRÁGA BOLGÁR ÚR! - Morvai Krisztina nyílt levele

E-mail Nyomtatás PDF

Drága Bolgár Úr, arra kérem, ne tőlem féltse az emberi jogokat Magyarországon, hanem attól az „értelmiségtől”, amelyik...

No, nem is folytatom, inkább elmesélem mi történt a minap, Anyák napján. Dél körül a családi ünnepi ebédre tartva az autómban az Ön műsorára kapcsoltam, és arra lettem figyelmes, hogy két kedves kartársával éppen rajtam gúnyolódnak. „Morvai Krisztina persze nem szavazta meg a médiaszabadságról szóló jelentést a héten Brüsszelben...” - mondta egyikük. „Nem csodálkozom...”- reagált a másik gúnyosan nevetgélve, majd hármasban kacarásztak jólesően. Késésben voltam a fontos eseményről, nem tudtam tovább hallgatni Önöket. Parkolás, slusszkulcs, vágtázás a budai kisvendéglőbe, közben rövid bosszankodás a hallottak miatt...

És akkor ismét kiderült, hogy az élet milyen különleges tehetségű, furfangos rendező...

Mielőtt megtalálnám a mi asztalunkat, hozzám lép egy csodaszép, fiatal várandós nő, kézen fogva aprócska kislányával: „Szervusz Krisztina! Emlékszel rám? Horváth Zsófi vagyok 1, 2006-ban találkoztunk. Tudod, a páromat és engem is akkor ismertél meg...” Meghatódva emlékeztem vissza a történetre, amely nem volt akkor egyedülálló, de mégis különleges. „Persze, hogy emlékszem. Egy időben vertek benneteket véresre a rendőrök, a szintén egyetemista fiatalemberrel, akit ezen a különleges alkalmon ismertél meg, majd pedig együtt vittek benneteket a fogdára, és a büntetőeljárás is együtt folyt ellenetek. Akkor szerettetek egymásba, de aztán elvesztettük a fonalat, nem tudom, mi történt a koncepciós eljárás befejezését követően...” - mondtam kérdően a pocakjára és a kislányra nézve. Elmosolyodott: „Igen, jól sejted, összeházasodtunk. Vértesaljai Laci Atya adott össze bennünket...” - mondta szintén jelentőségteljesen, tekintettel arra, hogy - amint arra Drága Bolgár Úr és a stúdióban beszélgető kartársai is bizonyára emlékeznek - ő volt az a katolikus pap, akit papi egyenruhájában vertek össze 2006. október 23-án a rendőrök. „Többekkel tartjuk a kapcsolatot, például szegény Teri nénivel, tudod Krisztina, a tanárnővel, akivel együtt ültünk összeverve a rabomobilban és együtt vittek bennünket a fogdára... Ő sajnos nincs jól. Hiába telt el olyan hosszú idő, pszichésen nem tudta kiheverni azóta sem a történteket...”

Ezen a ponton kezdett el már integetni a családom az asztaltól, így abba kellett hagynunk a beszélgetést. Jó lett volna hallani a többiekről is, bár annak a több ezer összevert, bebörtönzött, megalázott embernek a történetét, akik 2002 és ’10 között - azaz az Önök idejében, Drága Bolgár Úr - tapasztalták meg a magyar balliberális oldal sajátos felfogását a szabadságjogokról, nos, azt a sok történetet aligha tudnánk maradéktalanul összegyűjteni. (Emlékeztetőként küldök Drága Bolgár Úrnak két olyan linket, amin a túlélők beszélnek a 2006 őszi eseményekről, de küldök olyat is, amin Budaházyt verik véresre a 2002-es Erzsébet hídi blokádon, no meg olyat is, amikor engem már hivatalos európai parlamenti képviselő-jelöltként fújnak közvetlen közelről arcon a könnygázzal 2009-ben...) Volt szerencsém tehát megismerni a balliberális oldal felfogását a szabadságjogokról, és úgy érzem, emberi jogokkal foglalkozó jogászként és az egykori Civil Jogász Bizottság valamint a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagjaként nem szorulok rá arra, hogy Önök leckéztessenek arról, hogy mi is a szabadság, mik azok a szabadságjogok. Az Önök felfogását már megismertük akkor, amikor folyamatosan bagatellizálták, minimalizálták a 2002 és ’10 közötti kormányok embertelen és brutális jogtiprásait. Értse meg Drága Bolgár Úr, hogy ez nem az Önök pályája... A szabadságjogokról való eszmefuttatás és gúnyolódás nem az a terület, ahol Önök egyetlen percig is hitelesek lehetnének. A szólásszabadsággal és a véleménynyilvánítási szabadsággal összefüggő emberi jogokat ne tekintse szakterületének az a balliberális értelmiség, amelyik 2002 és ’10 között azt tette, amit tett...

De persze szívesen elárulom Önnek, hogy miért is nyomtam a „tartózkodás” gombot a médiaszabadságról szóló múlt heti brüsszeli jelentés esetében. Nem azért, mintha nem tartanám fontosnak a médiaszabadságot és általában a szabadságjogokat. (Bár ismételten szeretném hangsúlyozni: a szabadságjogok szeretetéről és védelméről kissé más fogalmam van, mint Önnek és pajtásainak...) Azért tartózkodtam, és nem szavaztam „igen”-nel, mert a jelentés - ahogy az mostanában az Európai Unióban megszokott - több ízben hangsúlyozza a „gyűlöletbeszéddel” szembeni fellépés szükségességét, továbbá olyan megfogalmazásokat alkalmaz, amelyek értelmezhetőek úgy, hogy újfajta cenzúra - cenzor szakemberek illetve cenzor testület - kialakítására készül az Európai Unió. Ami a gyűlöletbeszédet illeti: a migrációs válság 2015. évi kezdete óta a következőt tapasztalom az Európai Unióban: azokat a személyeket (polgárokat), csoportokat illetve tagállamokat, amelyek a tömeges migrációt elutasító bevándorlás-politikát vallanak magukénak, „idegengyűlölőnek” minősítik. Logikusan következik ebből a megközelítésből, hogy a tömeges bevándorlás ellenzői a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozásoknak „hála” folyamatosan korlátozva vannak szólásszabadságukban, véleménynyilvánítási szabadságukban, és szinte tökéletesen elnyomásra kerül a bevándorlás-politikákkal kapcsolatos vita lehetősége is. 1963-ban születtem, így volt szerencsém megtapasztalni, mit jelent a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának elfojtása valamilyen „magasabb nemes célra” hivatkozással. Nem vagyok hajlandó ezt támogatni, ez volt tehát az egyik oka annak, hogy tartózkodással szavaztam. A másik pedig: szintén születési évemből következik, hogy megéltem azt, amikor Lendvai Ildikó elvtársnő és mások cenzúrázták, hogy mi az, ami megjelenhet és mi az, ami nem. A rendszerváltozás után csodálkozva tapasztaltam, hogy most ugyanazok a személyek, „szakemberek” szónokolnak nekünk arról, hogy mi is a demokrácia, a szólásszabadság és a médiaszabadság. Az a helyzet, Drága Bolgár Úr, hogy nem szeretném megélni, és saját szavazatommal támogatni, hogy újfent - immáron az Európai Unió által kinevezve - Lendvai Ildikó és más főcenzorok határozzák meg, hogy miről lehet, és miről nem lehet beszélni a saját hazámban. Nos, ezek tehát az indokai annak, hogy nem szavaztam meg a médiaszabadságról szóló jelentést.

A számos egyébként kiváló indítvány mellett megtalálhatóak (persze jól elrejtve) az általam említett és erősen kifogásolt részletek is a jelentésben. Kérem, ne vegye rossz néven, hogy ha szabadságjogi kérdésekben ezután sem az Önök ízlésének próbálok megfelelni.


Szívélyes üdvözlettel: Dr. Morvai Krisztina
jogász, egyetemi docens
európai parlamenti képviselő

Linkek:


Lovasroham a Károly körúton

Budaházy-film

Könnygáztámadás Dr. Morvai Krisztina ellen a Nádor utcában

Összefoglaló a Civil Jogász Bizottság munkájáról (1-2. rész)

Tank 2006. október 23-án

 1 *a neveket a szereplők védelmében megváltoztattam

 

Magyarország meghatározó lehet a 2019. évi európai parlamenti választáson! (Morvai az M1 Tv-n)

E-mail Nyomtatás PDF

Óriási a szakadék az európai polgárok többségének véleménye és az őket elvben képviselni hivatott politikusok döntései között. Különösen így van ez az európai uniós döntéshozatalban elsősorban a tömeges migráció „befogadásával” valamint az Európai Egyesült Államok tervvel kapcsolatban. Mindenki számára világos: az összes európai uniós tagállamban elutasítja a migrációt a polgárok többsége, és a nemzeti szuverenitást, a „nemzetek Európáját” kívánják az Európai Egyesült Államok terv helyett. Magyarország, Lengyelország és a visegrádi országok azon kevés tagállam közé tartoznak, ahol a „politikai elit” véleménye visszatükrözi a többségét ezekben a kérdésekben. Éppen ezért nagyon meghatározó lesz ezen országok szerepe a 2019. évi európai parlamenti választáson.

„A régi szép kommunista időkben” Moszkvába kellett menni raportra azoknak a politikusoknak, akik nem teljesítették a központi akaratot. Nálunk is sokan leragadtak ennél a gondolkodásmódnál. Ők azok, akik kárörvendően bizonygatják: az Európai Néppárt már nem sokáig tűri el Orbán Viktor és a magyar konzervatív néppárt, azaz a Fidesz-KDNP „külön utas politikáját”. A helyzet azonban, - meggyőződésem szerint - gyakorlatilag fordított. Az Európai Néppárt frakció vezetősége retteg attól, hogy a 2019-es választásokon Magyarország és a visegrádiak már esetleg úgy indulnak, hogy egy új, saját néppárti frakciót hoznak létre. Az embereknek ugyanis elegük van (Európa szerte) abból, hogy az elvben keresztény, konzervatív, nemzeti érzelmű Európai Néppárt gyakorlatilag mindenben hasonult a szocialistákhoz és a liberálisokhoz. Ugyanolyan migrációpártiak, ugyanúgy Európai Egyesült Államok pártiak. A 2019-es választások kapcsán két dolog is megtörténhet az Európai Néppártban: a magyarok a visegrádiakkal belülről megreformálják, változásra kényszerítik a frakciót, vagy az sem kizárt, hogy önálló pártfrakciót hoznak létre. Mivel az európai emberek megtapasztalták, hogy létezik olyan ország, ahol a kormány megvédi az embereket a tömeges migrációtól, nyilvánvaló, hogy ennek a pártfrakciónak hatalmas népszerűsége lenne. A „merjünk kicsik lenni” politikája a múlté. A 2019-es EP választások elé Magyarországnak önbizalommal és igazsága tudatában kellene néznie. Szemben azok elképzelésével, akik szerint „raportra kell mászkálnunk”, nekünk magyaroknak, voltaképpen minden bizonnyal történelemformáló szerepünk van az Európai Unióban. (A felvételen interjú látható Morvai Krisztinával az M1 TV „Ma este” című műsorában május 5-én.)

Az interjú itt látható.

 

Juncker úr, nem hagyjuk zsarolni magunkat! Morvai az EU pénzekről szóló brüsszeli vitában (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF

Morvai Krisztina volt az első magyar, aki reagált azt követően, hogy szerdán Juncker hivatalosan is bejelentette: a „jogállamisághoz" fogják kötni az EU kohéziós/felzárkóztatási pénzeit, nyilvánvalóan Magyarország és Lengyelország migrációellenes politikáját büntetve. Emlékeztetőül: e két ország ellen folyik a hírhedt 7. cikkely szerinti eljárás a "jogállamiság megsértése" miatt. Nincs gond - szerintük - a jogállamisággal például Spanyolországban, ahol százszámra verhette véresre a rendőrség a katalánokat, de Magyarországon sem jelentettek problémát a szemkilövetések az EU számára, hiszen akkor még "mertünk kicsik lenni", ahogy azt elvárták tőlünk... Krisztina Juncker urat s egyúttal az európai választópolgárokat szólította meg egyperces felszólalásában.

 

Legyen vége a magyargyűlöletnek! - Morvai az EP-ben (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF

Szinte nincs olyan napirendi pont az Európai Parlament ülésein, aminek kapcsán - képletesen - „bele ne rúgnának” Magyarországba és/vagy Lengyelországba. „Ön szerint melyik a nagyobb jogsértés? Közel 800 ember véresre verése a rendőrség által (Katalóniában) vagy a külföldről támogatott civil szervezetek szabályozása (Magyarországon)?”- kérdezte Morvai Krisztina Vera Jourova emberi jogokért felelős biztost, aki szokás szerint a magyarországi jogsértéseket tartotta kiemelendőnek beszédében. „A homofóbia, a transzfóbia, a xenofóbia mellett ideje lenne a „hungarofóbiát”, azaz a magyargyűlöletet is betiltani az EU-ban!” - emelte ki a képviselőnő. Az alapjogok helyzetéről szóló EP vita és jelentés megdöbbentő hiányossága volt - egyebek mellett -, hogy az európai polgárok sérelmére elkövetett terrorcselekményekről még csak szó sem esett, holott ezek meglehetősen mélyen és drámaian érintik a polgárok alapjogait. Morvai Krisztina feltett kérdésére Vera Jourova jogérvényesülésért felelős biztos nem válaszolt.


Újdonságként bevezetjük, hogy Morvai Krisztina oldalain olvashatóak - teljes egészükben - azok az európai parlamenti jelentések, amelyekről a bemutatott felszólalások szólnak. A minden normálisan gondolkodó európai polgár számára „sokkoló alapjogi jelentés” (amely elvileg a 2016-os évről szól, de szóbeli vitájában a ’17-es és ’18-as évet is érintették) itt olvasható magyar nyelven, elfogadott és végleges formájában.

 

Újabb „vita volt Magyarországról” Brüsszelben (Sajátos módon oktattak minket a szólásszabadságra) - Morvai közleménye videóval

E-mail Nyomtatás PDF

Ismét Magyarország gyalázása volt a porondon az Európai Parlamentben Brüsszelben, Judith Sargentini jelentése ürügyén.

A jelentéstervezet itt olvasható.

Nyilvánvaló, hogy addig nem fogják békén hagyni Magyarországot és Lengyelországot, amíg nem adjuk fel a tömeges migrációt elutasító politikánkat, és azt, hogy az Európai Egyesült Államok-terv helyett a nemzeti szuverenitás útját járjuk. Ezeket pedig nem kívánjuk megtenni, így más stratégiát kell választani. Mint Morvai Krisztina rámutatott a vita során: óriási szakadék van az európai polgárok többségének migrációellenes és a nemzetek függetlenségét támogató álláspontja és az Európai Parlament politikai összetétele között. A 2019-es európai parlamenti választásokra ennek a helyzetnek meg kell változnia. A kulcs az Európai Néppárt. Ez a pártfrakció elvben konzervatív, nemzeti pártok csoportja. Ugyanakkor azonban szinte mindenben pontosan azokat az elveket vallják, mint a szocialisták és a liberálisok. Felszólalásaikat, jelentéseiket, szavazataikat ugyanúgy a tömeges migráció pártolása és az Európai Egyesült Államok-terv jellemzi, mint a balliberális pártfrakciókét. Ez így tarthatatlan! Az Európai Néppárton belül kisebbségi véleményt és értékrendet képviselő Fidesznek, valamint a lengyel konzervatív politikusoknak és a visegrádi négyek migrációellenes erőinek 2019-re vagy belülről meg kell változtatniuk az Európai Néppártot vagy új frakciót kell létrehozniuk. El kell érni azt, hogy az újabb európai parlamenti ciklusban (2019-től 2024-ig) az európai polgárok többségének valódi akarata nyilvánuljon meg az Európai Unió politikájában. Ehhez vagy az EPP (az Európai Néppárt) radikális reformjára vagy új frakció alakítására van szükség. Így lehet elérni egyebek mellett azt is, hogy az európai polgárok többsége által legtöbbre becsült két országot, Magyarországot és Lengyelországot ne alázhassák tovább, a választóik akaratát teljes mértékben semmibe vevő európai „politikai elitek”. A mai, április 26-i vitán Morvai Krisztina felszólalását követően bemutatjuk hogyan „adott példát” a levezető elnök arról, hogy mit is értenek ők szólásszabadságon és véleménynyilvánítási szabadságon. A magyarok méltóságát és hazánk függetlenségét határozottan védő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólalását durván és megdöbbentő módon félbeszakító „rendreutasítás” jól demonstrálja, hogy a hazánkat fegyelmezni kívánó, és - egyebek mellett - a szólásszabadság és véleménynyilvánítási szabadság tiszteletben tartására felszólító Európai Unió mit is ért ezeken a szabadságjogokon. Világos: addig terjed számukra véleménynyilvánítási és szólásszabadság, amíg az ő migrációpárti, Európai Egyesült Államok-párti bizarr nézeteiket támogató álláspontokat hallanak.

 

Morvai a két Korea történelmi találkozójának megrendítő eleméről - saját emlékekkel (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF

A világ békéjéért aggódók számára kiemelten fontos esemény lesz a két Korea csúcstalálkozója, április 27-én, pénteken.

Morvai Krisztina, aki az Európai Parlamentben a Koreai félszigettel fenntartott kapcsolatokért felelős interparlamentáris csoport tagja, felszólalt a témában, s egyebek mellett rámutatott az egykor a berlini fallal szétszakított Németország (s német nép) és a két "külön világban élő", de egy nemzethez tartozó koreai nép helyzete közötti hasonlóságokra.

 

Védjük meg Európát a Macron-i tervektől! (Morvai felszólalása)

E-mail Nyomtatás PDF

Mit szeretne Macron elnök és mit kíván - szemben vele - az európai emberek többsége? Össze kell fognunk, hogy megvédjük nemzeteink függetlenségét és kontinensünk biztonságát s hagyományait! Morvai Krisztina strasbourgi felszólalására furcsán reagált a német néppárti (EPP) levezető elnök, az Európai Parlament alelnöke, Rainer Wieland.


Kérjük, ossza meg a felszólalás angol nyelvű verzióját minél több külföldi ismerősével:

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
7. oldal / 103

Köszöntöm megújult honlapomon!


 


Küldetésben

A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.

Megtekintés

A Budaházy-film

Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.

Megtekintés


Magyar Guantanamo?

Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.

Megtekintés