Címlap


Morvai már délelőtt „megágyazott” a Sargentini-vitának Strasbourgban

E-mail Nyomtatás PDF

Tsipras görög miniszterelnök, az EU jó tanulója délelőtt, Orbán Viktor a rossz tanuló délután kerül „elbírálói elé” Strasbourgban. Miért dicsérik agyba-főbe Görögországot, és büntetik, gyalázzák Magyarországot? Tsipras miniszterelnök Morvainak adott válaszában kifogásolta, hogy Magyarország nem vesz részt a migrációs válság kezelésében.

 

Morvai Krisztina felszólalása.

Tsipras miniszterelnök Morvainak adott válasza 06:34-08:40 között tekinthető meg.

 

Morvai Krisztina: Sargentini és társai nem okos emberek (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Megcsúfolja a jogállamiságot a Sargentini-jelentés. A dokumentum számos olyan ponttal kapcsolatban fogalmaz meg kritikát Magyarországgal szemben, amelyek soha nem voltak szabályozva az Európai Unió joganyagában. Az eljárást, amelyet a jelentés megszavazása esetén megindítanának az ország ellen, semmilyen jogszabály nem rögzíti. Ennek problematikusságáról Morvai Krisztina, független európai parlamenti képviselő beszélt az ECHO TV Napi aktuális című műsorában.

 

A Sargentini-jelentésről (a Magyarország elleni 7. cikkely szerinti eljárásról) és a migrációellenes, szuverenitás-párti országok/politikai erők elleni „egész pályás letámadásról” az EP-ben (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF

(Morvai Krisztina sajtóközleménye)

A magyarok által már jól ismert ún. Sargentini-jelentés és az ennek kapcsán alkalmazható, a 7. cikk szerinti szankciók lehetőségéről - sajátos szimbólumként - éppen szeptember 11-én tart vitát az Európai Parlament plenáris ülése, Strasbourgban. A szavazásra másnap kerül sor. A jelentést és a hazám elleni kapcsolódó szankciók alkalmazását természetesen nem szavazom meg.

Jogászként, választott politikusként és magyar emberként egyaránt felháborítónak tartom ezt az eljárást. Jogászként azért, mert paradox módon pontosan a „jogállamiság” fogalmát csúfolja meg, ami történik. A jogállamiság (rule of law, a jog uralma) - leegyszerűsítve - két pilléren nyugszik. Az egyik az ún. anyagi jogi jellegű (szubsztantív) pillér: világos, egyértelmű és előre megismerhető szabályokkal kell meghatározni a megengedett illetve a nem megengedett magatartások körét, mind a személyek, mind pedig az állam és annak szervei számára. Hogy egy példát hozzak a saját szakterületemről: senkit nem lehet olyan cselekmény miatt büntetőjogi felelősségre vonni, amely nem került bűncselekményként szabályozásra és tilalmazásra a cselekmény elkövetése előtt. Az Európai Parlament olyan dolgokért kívánja felelősségre vonni Magyarországot, amelyeknek nem történt meg előzetesen a szabályozása uniós szinten illetve amelyek nem is tartoznak az Unió hatáskörébe. A másik pillér az eljárásjogi. Ennek lényege: felelősségre vonásra olyan eljárásban kerülhet sor, amelynek lépései pontosan meghatározottak, garanciákkal körülbástyázottak. A tények megállapítása, az ehhez szükséges bizonyításfelvétel s a további lépések precíz eljárási rendben kell, hogy történjenek. Az ún. 7-es cikkely alkalmazásához – ideértve a Magyarország ellen most folyó eljárást is - hiányzik egy nagyon fontos közbenső lépés, amelyre egyébként már az Európai Parlament maga is többször felhívta a figyelmet: ki kellene alakítani és jogszabályba foglalni a jogállamiság rendszerszintű megsértésének megállapítására irányuló eljárás rendjét. Ez mind ezidáig nem történt meg. Ezért csak szabályozatlan, azaz önkényes eljárásról beszélhetünk. Ebből következően a Magyarországgal szembeni eljárás pontosan annak ékes bizonyítéka, hogy miért is van oly nagy szükség a jog uralmának, a jogállamiságnak az elvére és annak gyakorlatba ültetésére. Leginkább azért, mert ennek hiánya önkényhez vezethet, s mint látjuk, vezet is.

Politikailag is elhibázottnak tartom akár Magyarország, akár más tagállam ellen a hasonló „vádlottak padjára ültetést”, tekintettel arra, hogy az államok szuverenitását megőrző, ún. „nemzetek Európája” modellben hiszek, nem pedig a nemzeti szuverenitást durván csonkoló, federalista „Európai Egyesült Államok” modellben. Közel tíz éves európai parlamenti képviselői tapasztalatom azt mutatja, hogy a 7-es cikkely alkalmazása a mindenkori politikai bosszúállás és sarokba szorítás eszköze lehet, s estünkben is erről van szó. (Mindazonáltal megjegyzem, hogy tapasztalataim szerint Magyarországnak és az Orbán-kormánynak kifejezetten hasznos volt, és az európai parlamenti választásokon is az lesz az a „reklám”, amelyet a Sargentini-jelentés és az ehhez kapcsolódó eljárás biztosított. Ezen túlmenően a Magyarország elleni eljárás nagyban segíti az európai választópolgárokat a közelgő választásokon: a jelenlegi összetételű Európai Parlament láthatóan szigorúan megbünteti azokat a tagállamokat, amelyek - összhangban a lakosság többségének akaratával - megakadályozzák a tömeges migrációt. Ebből következően olyan pártokra kell szavazni, amelyek nem tesznek ilyet. Ilyen egyszerű...).

A jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok helyzetének vizsgálatára a jövőben - bizonyos feltételek mellett - olyan rendszert tudnék elfogadni, amelyben - hasonlóan a strasbourgi székhelyű Európa Tanács modelljéhez - minden egyes EU tagállamnak időszakosan jelentéseket kellene készítenie előre meghatározott és precízen lefektetett vizsgálódási szempontok mentén az előre kialakított normák alapján és ezt minden egyes országra nézve ugyanazon eljárásrendben értékelnék. Az egységes szempontrendszer és szabályrendszer nélkül, mint tapasztaljuk, elkerülhetetlen a "kettős mérce", az önkény és a politikai bosszúállás alapos gyanúja.

II. Egész pályás agresszív támadás a migráció-ellenes országok és politikai erők ellen Brüsszelben

Az elmúlt hét brüsszeli eseményei is azt bizonyítják, hogy az Európai Unió jelenlegi fősodratú erői - ideértve a Soros szervezeteket is - egész pályás, agresszív támadásba kezdtek a migrációellenes, nemzeti szuverenitás párti tagállamok illetve politikai erők ellen, láthatóan megrémülve a májusi EP választások várható eredményétől. Szeptember első hetéből három eseményt szeretnék kiemelni ennek bizonyítására.

1. Megdöbbentő és számomra először hihetetlen módon az Európai Néppárt (EPP) néhány képviselője rendezett nagyszabású meghallgatást a lengyel Soros alapítvány képviselői számára. Az előadók egyebek mellett „őrültnek” nevezték a lengyel kormány támogatóit, és párhuzamot vontak a weimari köztársaság idején kialakult „társadalmi mazochizmus” , a nácik támogatásának kezdete és a jelenlegi lengyelországi folyamatok között. (A nyitó előadások az alábbi videófelvétel első 40 percében hallhatóak, lengyel illetve angol nyelven). Miután a hallgatóság soraiban helyet foglaló, s a Soros aktivistákkal egyet nem értő lengyel patrióta politikus ellenvéleményének adott hangot, a meghívott aktivisták olyan hangos és kitartó üvöltésbe kezdtek, aminek eredményeként kifejezetten fenyegető légkör uralkodott el a teremben. A „vérbeli demokrata reakció” a felvételen 42 perc 40 mp-nél kezdődik, mindenki számára ajánlom, aki meg akarja érteni, mi is folyik az Európai Unióban s e folyamatokban mi a szerepe a Soros szervezeteknek. Idegen nyelvtudás nem szükséges, a jelenet önmagáért beszél.) Niedermüller Péter magyar képviselő ezt követően együttműködést ajánlott fel a meghívottaknak, hangsúlyozva érdek- és értékközösségüket, rámutatva, hogy „lengyel-magyar szövetségre van szükség a liberális demokráciáért”. (ld. a felvétel 44. percétől) Saját felszólalásomban rámutattam, hogy az együttműködés bizonyára sikeres lesz, hiszen a demokrácia és a szólásszabadság védelmében fellépő balliberálisok a lengyelek esetében fenyegető üvöltözéssel, a magyarok esetében tömegbe lövetéssel, szemkilövetéssel reagálnak az ellenvéleményekre. Az Európai Unióban a migrációellenes, nemzeti érzelmű politikai erőkkel szembeni folyamatokról sokat eláruló esemény felvétele (amelynek forrása Róża Thun lengyel, Európai Néppárti képviselő facebook oldala, itt látható, sajnos nagyon rossz hangminőségben)

Az eseményt a következő (számomra és nyilván mások számára is meglehetősen félrevezető) plakáttal hirdették:

2. Hetes cikkelyes eljárásra - Lengyelország és Magyarország után - felkészül: Olaszország

Az Európai Parlament dinamikáját ismerők számára az e heti FEMM (Női Jogi) bizottsági ülésen világossá vált: Olaszországot is eléri az Európai Parlament bosszúja, ahogy az összes migráció-ellenes tagállamot. A valószínűsíthetően már alakuló 7-es cikkelyes eljárás e heti előjátéka számomra különösen visszataszító volt. A nők elleni erőszak áldozatait támogató büntetőjogászként mélyen megrendített és felháborított, hogy ezen áldozatok szenvedését zsákmányolták ki politikai célokra, amikor az olasz kormány emberi jogokat sértő és demokrácia-ellenes gyakorlatait bizonyító meghallgatást tartottak, feminista olasz jogvédők meghívásával. A meghívó Forenza képviselőnő volt (GUE/kommunisták), aki nyitóbeszédében - egyebek mellett - a következőkre mutatott rá: „Olaszországban rasszista és szexista hangok erősödnek meg az országos politikában... Fontos, hogy...az európai értékekre utaljunk...” Beszédében egy állásfoglalás megfogalmazására biztatta az Európai Parlamentet, amely állásfoglalásban a fentebb említett olasz jogsértéseket ítélnék el. A Magyarország ellen folyamatban lévő eljárás keretei között hazánkba látogató FEMM bizottsági delegáció vezetője, Maria Noichl képviselőasszony - egyebek mellett - a következőket hangsúlyozta: „Ahol a demokrácia sérül, először mindig a nők jogait korlátozzák...Nem véletlen, hogy ez most pont Olaszországban történik...” Rámutatott: hasonló a helyzet Magyarországon, Lengyelországban és Ausztriában is. Érdekes módon kizárólag migráció-ellenes tagállamokat sorolt fel a képviselőnő, mint hogyha csak ezekben lenne probléma a nők elleni erőszak állami kezelésével. Elfelejtette megemlíteni - egyebek mellett- a németországi vagy éppen svédországi tömeges, nők elleni erőszakos cselekményeket és az állami megelőzés és beavatkozás látványos hiányát. Hangsúlyozta viszont: „Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a fasizmus, a rasszizmus és a nők elleni erőszak ellen határozottan fellépjünk.” Ebben erősítette őt meg a magyarok számára szintén jól ismert Malin Björk kommunista képviselőnő, aki utána szólalt meg, és egyebek mellett erre biztatta az Európai Parlamentet: „Szervezkednünk kell!” Egy másik képviselő a következőket mondta: „A nők jogáról szóló beszéd voltaképpen egy átfogó politikai csatában jelenik meg...Demonstratív gesztusokra van szükség...” (Noichl asszony felszólalása az alábbi felvételen 26:30-tól látható, őt követi Malin Björk, majd 34:45-től az előbb említett felszólalás. Forenza asszony beszéde a felvétel legelején látható. Saját felszólalásom 38 perc 58 másodpercnél kezdődik. Rendkívüli nehézséget jelentett - bár már kezdem megszokni -, hogy a jelenlévők folyamatos ordítása közepette kellett beszélnem, amiből a felvételen csak foszlányok hallatszanak, de remélhetőleg érezhető az esemény hangulata, és az is, hogy a meghívottak mit is gondolnak a demokráciáról. Felszólalásomban rámutattam: a nők jogaival foglalkozó büntetőjogászként felháborítónak találom, hogy látványosan aktuálpolitikai célokra, a migrációellenes tagállamok megrendszabályozására használják fel a nők elleni erőszak áldozatainak szenvedéseit. A „kedves” vendégek egy csoportja részéről a hivatalos zárás után volt szerencsém verbális és fizikai fenyegetéseket is kapni, ami különösen annak fényében elgondolkodtató, hogy az illetők a nők elleni erőszak ellen fellépő aktivistákként azonosítják magukat. 50 perc 30 másodperctől Forenza Képviselőasszony végre a lényegre tért, amikor azt rótta fel Olaszországnak, hogy a migránsokat szállító hajók kikötését megakadályozza, illetve az ideérkező migránsok jogait sérti. (Nálam itt sajnos elszakadt a cérna...) Kyenge képviselőnő is (54 perc 10 másodpercnél) a migránsok jogainak sérelmét rója fel Olaszországnak, immáron kevésbé kendőzve el az összejövetel valódi célját.

A vita itt látható:

3. Az Unió nem rejti véka alá: a közelgő EP választásokon pénzével és erőforrásaival kizárólag a migrációpárti politikai erőket fogja támogatni

Szintén a héten került sor az európai uniós nagykövetek éves konferenciájára, az Európai Parlamentben. A program fókuszában a közelgő európai választások álltak. Valcarcel alelnök a következőképpen fogalmazott: „világszerte a populizmus egy új hullámának vagyunk tanúi, amely leegyszerűsítő megoldásokat kínál, gyűlöletet, xenofóbiát és protekcionalizmust, amelyek nem egyeztethetők össze egy erős, globális kormányzással.” „Olyan időben, amikor a multilateralizmus fokozottan veszélyeztetett, fontosabb mint bármikor, hogy az Európai Unió erős és egységes legyen a szabályokon nyugvó multilaterális rend védelmében.”

Emellett az Európai Unió illetékes vezető tisztségviselői beszédeikben (a zárt ülésen) azt hangsúlyozták, hogy az általuk gyűlölködőnek és xenofóbnak tartott (más néven migrációellenes és „Európai Egyesült Államok”-ellenes) politikai erőkkel szemben az EU (anyagi, személyi és egyéb) forrásaival nyíltan a migráció-párti és „Európai Egyesült Államok”-párti politikai erőket fogják támogatni a májusi választásokon. Ez a hozzáállás rendkívül problematikus, hiszen az uniós közpénzek felhasználásakor tilos lenne ilyenfajta megkülönböztetést alkalmazni. Ugyanakkor, nekünk magyaroknak jól ismert ez a „megoldás”, hiszen például az európai uniós csatlakozásunkról szóló népszavazást megelőző kampányban is megtapasztalhattuk, hogy kizárólag a belépéspárti erők kaptak támogatást és finanszírozást.

Összességében megállapítható, hogy a jövő heti „Magyarország-vitára” és a májusi európai parlamenti választásokra készülődve a migrációellenes és nemzeti szuverenitás párti politikai erők egész pályás és rendkívül agresszív támadása folyik Brüsszelben, illetve Strasbourgban. Ennek a hangulatnak és összefüggésrendszernek ismeretében kell szemlélnünk a Sargentini-jelentés vitáját és szavazását.

Tisztelettel
Dr. Morvai Krisztina EP képviselő

(Független)

 

A Sargentini-jelentésről (a Magyarország elleni 7. cikkely szerinti eljárásról) és a migrációellenes, szuverenitás-párti országok/politikai erők elleni „egész pályás letámadásról” az EP-ben (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF

(Morvai Krisztina sajtóközleménye)

A magyarok által már jól ismert ún. Sargentini-jelentés és az ennek kapcsán alkalmazható, a 7. cikk szerinti szankciók lehetőségéről - sajátos szimbólumként - éppen szeptember 11-én tart vitát az Európai Parlament plenáris ülése, Strasbourgban. A szavazásra másnap kerül sor. A jelentést és a hazám elleni kapcsolódó szankciók alkalmazását természetesen nem szavazom meg.

Jogászként, választott politikusként és magyar emberként egyaránt felháborítónak tartom ezt az eljárást. Jogászként azért, mert paradox módon pontosan a „jogállamiság” fogalmát csúfolja meg, ami történik. A jogállamiság (rule of law, a jog uralma) - leegyszerűsítve - két pilléren nyugszik. Az egyik az ún. anyagi jogi jellegű (szubsztantív) pillér: világos, egyértelmű és előre megismerhető szabályokkal kell meghatározni a megengedett illetve a nem megengedett magatartások körét, mind a személyek, mind pedig az állam és annak szervei számára. Hogy egy példát hozzak a saját szakterületemről: senkit nem lehet olyan cselekmény miatt büntetőjogi felelősségre vonni, amely nem került bűncselekményként szabályozásra és tilalmazásra a cselekmény elkövetése előtt. Az Európai Parlament olyan dolgokért kívánja felelősségre vonni Magyarországot, amelyeknek nem történt meg előzetesen a szabályozása uniós szinten illetve amelyek nem is tartoznak az Unió hatáskörébe. A másik pillér az eljárásjogi. Ennek lényege: felelősségre vonásra olyan eljárásban kerülhet sor, amelynek lépései pontosan meghatározottak, garanciákkal körülbástyázottak. A tények megállapítása, az ehhez szükséges bizonyításfelvétel s a további lépések precíz eljárási rendben kell, hogy történjenek. Az ún. 7-es cikkely alkalmazásához – ideértve a Magyarország ellen most folyó eljárást is - hiányzik egy nagyon fontos közbenső lépés, amelyre egyébként már az Európai Parlament maga is többször felhívta a figyelmet: ki kellene alakítani és jogszabályba foglalni a jogállamiság rendszerszintű megsértésének megállapítására irányuló eljárás rendjét. Ez mind ezidáig nem történt meg. Ezért csak szabályozatlan, azaz önkényes eljárásról beszélhetünk. Ebből következően a Magyarországgal szembeni eljárás pontosan annak ékes bizonyítéka, hogy miért is van oly nagy szükség a jog uralmának, a jogállamiságnak az elvére és annak gyakorlatba ültetésére. Leginkább azért, mert ennek hiánya önkényhez vezethet, s mint látjuk, vezet is.

Politikailag is elhibázottnak tartom akár Magyarország, akár más tagállam ellen a hasonló „vádlottak padjára ültetést”, tekintettel arra, hogy az államok szuverenitását megőrző, ún. „nemzetek Európája” modellben hiszek, nem pedig a nemzeti szuverenitást durván csonkoló, federalista „Európai Egyesült Államok” modellben. Közel tíz éves európai parlamenti képviselői tapasztalatom azt mutatja, hogy a 7-es cikkely alkalmazása a mindenkori politikai bosszúállás és sarokba szorítás eszköze lehet, s estünkben is erről van szó. (Mindazonáltal megjegyzem, hogy tapasztalataim szerint Magyarországnak és az Orbán-kormánynak kifejezetten hasznos volt, és az európai parlamenti választásokon is az lesz az a „reklám”, amelyet a Sargentini-jelentés és az ehhez kapcsolódó eljárás biztosított. Ezen túlmenően a Magyarország elleni eljárás nagyban segíti az európai választópolgárokat a közelgő választásokon: a jelenlegi összetételű Európai Parlament láthatóan szigorúan megbünteti azokat a tagállamokat, amelyek - összhangban a lakosság többségének akaratával - megakadályozzák a tömeges migrációt. Ebből következően olyan pártokra kell szavazni, amelyek nem tesznek ilyet. Ilyen egyszerű...).

A jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok helyzetének vizsgálatára a jövőben - bizonyos feltételek mellett - olyan rendszert tudnék elfogadni, amelyben - hasonlóan a strasbourgi székhelyű Európa Tanács modelljéhez - minden egyes EU tagállamnak időszakosan jelentéseket kellene készítenie előre meghatározott és precízen lefektetett vizsgálódási szempontok mentén az előre kialakított normák alapján és ezt minden egyes országra nézve ugyanazon eljárásrendben értékelnék. Az egységes szempontrendszer és szabályrendszer nélkül, mint tapasztaljuk, elkerülhetetlen a "kettős mérce", az önkény és a politikai bosszúállás alapos gyanúja.

II. Egész pályás agresszív támadás a migráció-ellenes országok és politikai erők ellen Brüsszelben

Az elmúlt hét brüsszeli eseményei is azt bizonyítják, hogy az Európai Unió jelenlegi fősodratú erői - ideértve a Soros szervezeteket is - egész pályás, agresszív támadásba kezdtek a migrációellenes, nemzeti szuverenitás párti tagállamok illetve politikai erők ellen, láthatóan megrémülve a májusi EP választások várható eredményétől. Szeptember első hetéből három eseményt szeretnék kiemelni ennek bizonyítására.

1. Megdöbbentő és számomra először hihetetlen módon az Európai Néppárt (EPP) néhány képviselője rendezett nagyszabású meghallgatást a lengyel Soros alapítvány képviselői számára. Az előadók egyebek mellett „őrültnek” nevezték a lengyel kormány támogatóit, és párhuzamot vontak a weimari köztársaság idején kialakult „társadalmi mazochizmus” , a nácik támogatásának kezdete és a jelenlegi lengyelországi folyamatok között. (A nyitó előadások az alábbi videófelvétel első 40 percében hallhatóak, lengyel illetve angol nyelven). Miután a hallgatóság soraiban helyet foglaló, s a Soros aktivistákkal egyet nem értő lengyel patrióta politikus ellenvéleményének adott hangot, a meghívott aktivisták olyan hangos és kitartó üvöltésbe kezdtek, aminek eredményeként kifejezetten fenyegető légkör uralkodott el a teremben. A „vérbeli demokrata reakció” a felvételen 42 perc 40 mp-nél kezdődik, mindenki számára ajánlom, aki meg akarja érteni, mi is folyik az Európai Unióban s e folyamatokban mi a szerepe a Soros szervezeteknek. Idegen nyelvtudás nem szükséges, a jelenet önmagáért beszél.) Niedermüller Péter magyar képviselő ezt követően együttműködést ajánlott fel a meghívottaknak, hangsúlyozva érdek- és értékközösségüket, rámutatva, hogy „lengyel-magyar szövetségre van szükség a liberális demokráciáért”. (ld. a felvétel 44. percétől) Saját felszólalásomban rámutattam, hogy az együttműködés bizonyára sikeres lesz, hiszen a demokrácia és a szólásszabadság védelmében fellépő balliberálisok a lengyelek esetében fenyegető üvöltözéssel, a magyarok esetében tömegbe lövetéssel, szemkilövetéssel reagálnak az ellenvéleményekre. Az Európai Unióban a migrációellenes, nemzeti érzelmű politikai erőkkel szembeni folyamatokról sokat eláruló esemény felvétele (amelynek forrása Róża Thun lengyel, Európai Néppárti képviselő facebook oldala, itt látható, sajnos nagyon rossz hangminőségben)

Az eseményt a következő (számomra és nyilván mások számára is meglehetősen félrevezető) plakáttal hirdették:


2. Hetes cikkelyes eljárásra - Lengyelország és Magyarország után - felkészül: Olaszország

Az Európai Parlament dinamikáját ismerők számára az e heti FEMM (Női Jogi) bizottsági ülésen világossá vált: Olaszországot is eléri az Európai Parlament bosszúja, ahogy az összes migráció-ellenes tagállamot. A valószínűsíthetően már alakuló 7-es cikkelyes eljárás e heti előjátéka számomra különösen visszataszító volt. A nők elleni erőszak áldozatait támogató büntetőjogászként mélyen megrendített és felháborított, hogy ezen áldozatok szenvedését zsákmányolták ki politikai célokra, amikor az olasz kormány emberi jogokat sértő és demokrácia-ellenes gyakorlatait bizonyító meghallgatást tartottak, feminista olasz jogvédők meghívásával. A meghívó Forenza képviselőnő volt (GUE/kommunisták), aki nyitóbeszédében - egyebek mellett - a következőkre mutatott rá: „Olaszországban rasszista és szexista hangok erősödnek meg az országos politikában... Fontos, hogy...az európai értékekre utaljunk...” Beszédében egy állásfoglalás megfogalmazására biztatta az Európai Parlamentet, amely állásfoglalásban a fentebb említett olasz jogsértéseket ítélnék el. A Magyarország ellen folyamatban lévő eljárás keretei között hazánkba látogató FEMM bizottsági delegáció vezetője, Maria Noichl képviselőasszony - egyebek mellett - a következőket hangsúlyozta: „Ahol a demokrácia sérül, először mindig a nők jogait korlátozzák...Nem véletlen, hogy ez most pont Olaszországban történik...” Rámutatott: hasonló a helyzet Magyarországon, Lengyelországban és Ausztriában is. Érdekes módon kizárólag migráció-ellenes tagállamokat sorolt fel a képviselőnő, mint hogyha csak ezekben lenne probléma a nők elleni erőszak állami kezelésével. Elfelejtette megemlíteni - egyebek mellett- a németországi vagy éppen svédországi tömeges, nők elleni erőszakos cselekményeket és az állami megelőzés és beavatkozás látványos hiányát. Hangsúlyozta viszont: „Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a fasizmus, a rasszizmus és a nők elleni erőszak ellen határozottan fellépjünk.” Ebben erősítette őt meg a magyarok számára szintén jól ismert Malin Björk kommunista képviselőnő, aki utána szólalt meg, és egyebek mellett erre biztatta az Európai Parlamentet: „Szervezkednünk kell!” Egy másik képviselő a következőket mondta: „A nők jogáról szóló beszéd voltaképpen egy átfogó politikai csatában jelenik meg...Demonstratív gesztusokra van szükség...” (Noichl asszony felszólalása az alábbi felvételen 26:30-tól látható, őt követi Malin Björk, majd 34:45-től az előbb említett felszólalás. Forenza asszony beszéde a felvétel legelején látható. Saját felszólalásom 38 perc 58 másodpercnél kezdődik. Rendkívüli nehézséget jelentett - bár már kezdem megszokni -, hogy a jelenlévők folyamatos ordítása közepette kellett beszélnem, amiből a felvételen csak foszlányok hallatszanak, de remélhetőleg érezhető az esemény hangulata, és az is, hogy a meghívottak mit is gondolnak a demokráciáról. Felszólalásomban rámutattam: a nők jogaival foglalkozó büntetőjogászként felháborítónak találom, hogy látványosan aktuálpolitikai célokra, a migrációellenes tagállamok megrendszabályozására használják fel a nők elleni erőszak áldozatainak szenvedéseit. A „kedves” vendégek egy csoportja részéről a hivatalos zárás után volt szerencsém verbális és fizikai fenyegetéseket is kapni, ami különösen annak fényében elgondolkodtató, hogy az illetők a nők elleni erőszak ellen fellépő aktivistákként azonosítják magukat. 50 perc 30 másodperctől Forenza Képviselőasszony végre a lényegre tért, amikor azt rótta fel Olaszországnak, hogy a migránsokat szállító hajók kikötését megakadályozza, illetve az ideérkező migránsok jogait sérti. (Nálam itt sajnos elszakadt a cérna...) Kyenge képviselőnő is (54 perc 10 másodpercnél) a migránsok jogainak sérelmét rója fel Olaszországnak, immáron kevésbé kendőzve el az összejövetel valódi célját.

A vita itt látható:

3. Az Unió nem rejti véka alá: a közelgő EP választásokon pénzével és erőforrásaival kizárólag a migrációpárti politikai erőket fogja támogatni

Szintén a héten került sor az európai uniós nagykövetek éves konferenciájára, az Európai Parlamentben. A program fókuszában a közelgő európai választások álltak. Valcarcel alelnök a következőképpen fogalmazott: „világszerte a populizmus egy új hullámának vagyunk tanúi, amely leegyszerűsítő megoldásokat kínál, gyűlöletet, xenofóbiát és protekcionalizmust, amelyek nem egyeztethetők össze egy erős, globális kormányzással.” „Olyan időben, amikor a multilateralizmus fokozottan veszélyeztetett, fontosabb mint bármikor, hogy az Európai Unió erős és egységes legyen a szabályokon nyugvó multilaterális rend védelmében.”

Emellett az Európai Unió illetékes vezető tisztségviselői beszédeikben (a zárt ülésen) azt hangsúlyozták, hogy az általuk gyűlölködőnek és xenofóbnak tartott (más néven migrációellenes és „Európai Egyesült Államok”-ellenes) politikai erőkkel szemben az EU (anyagi, személyi és egyéb) forrásaival nyíltan a migráció-párti és „Európai Egyesült Államok”-párti politikai erőket fogják támogatni a májusi választásokon. Ez a hozzáállás rendkívül problematikus, hiszen az uniós közpénzek felhasználásakor tilos lenne ilyenfajta megkülönböztetést alkalmazni. Ugyanakkor, nekünk magyaroknak jól ismert ez a „megoldás”, hiszen például az európai uniós csatlakozásunkról szóló népszavazást megelőző kampányban is megtapasztalhattuk, hogy kizárólag a belépéspárti erők kaptak támogatást és finanszírozást.

Összességében megállapítható, hogy a jövő heti „Magyarország-vitára” és a májusi európai parlamenti választásokra készülődve a migrációellenes és nemzeti szuverenitás párti politikai erők egész pályás és rendkívül agresszív támadása folyik Brüsszelben, illetve Strasbourgban. Ennek a hangulatnak és összefüggésrendszernek ismeretében kell szemlélnünk a Sargentini-jelentés vitáját és szavazását.

Tisztelettel
Dr. Morvai Krisztina EP képviselő

(Független)

 

Diszkriminál-e a büntetőjog a nőkkel szemben? Morvai felszólalása - videóval

E-mail Nyomtatás PDF


Spanyolországban öten berántottak a kapu alá egy fiatal nőt és megerőszakolták. A jogi szabályozás végtelen igazságtalansága miatt a bíróság nem tekintette nemi erőszaknak a bűncselekményt. Miért és hogyan diszkriminálja a nőket ez az elfogadhatatlan büntetőjogi megközelítés? Morvai Krisztina büntetőjogász, az EP Női Jogi szakbizottság tagjának felszólalása.

 

Magyarok munkajogi jogfosztottságáról leveleztem az illetékes EU biztossal -"Jogi mankó" folyami hajókon dolgozóknak

E-mail Nyomtatás PDF

Számos megkeresést kaptam a folyami hajókon dolgozó magyar emberekről, akik olyan súlyos munkajogi jogsértésekről számoltak be, amelyek megdöbbentőek és felháborítóak, de attól tartok, hogy ismerősen hangozhatnak más munkaterületeken dolgozó magyar munkavállalók számára is.

Az illetékes európai uniós biztosnak írt levelemben többek között ezt írtam:

„Ebben a jelenleg szabályozatlan közegben több tízezer európai uniós polgár rendkívüli mértékben kiszolgáltatott állapotban dolgozik, és szenved el nap mint nap súlyos munkáltatói jogsértéseket. Jellemző, hogy munkáltató önkényesen gyakorta változtatja a munkaszerződés tartalmát és az irányadó jogot, és mivel nincs érdemi alkupozícióban a munkavállaló, hiszen vagy aláír, vagy felmondanak neki, ezért lényegében ezeket kénytelenek tipikusan elfogadni.

A napi munkaidő típusosan messze meghaladja a törvényes mértéket, és ez különösen azért problematikus, mert a navigációért felelős munkavállalók (hajóvezetők, gépészek, matrózok) felelnek a biztonságos működésért, a közlekedésért az utasok és a hotelszemélyzet biztonságáért, ezért egyáltalán nem mindegy milyen mértékű túlterheltségük, és milyen munkaügyi biztonsági környezetben és megbecsültségben munkát végző munkavállalók dolgoznak ezeken a hajókon.

Joggal várható el az EU területén működő munkáltatóktól, hogy nagyobb pénzügyi és erkölcsi megbecsülésben részesítsék és tisztességes, jóhiszemű eljárás keretében biztosítsák a munkavállalók jogait."

Az EU biztos őszintén válaszolt, egyebek mellett rámutatva: „Aggasztónak találom a levelében leírt helyzetet, annál is inkább, mivel számos olyan aspektust említ, amelyek kifejezetten uniós szintű szabályozás tárgyát képezik."

A levelezés teljes szövege - amely reményeim szerint „jogi mankóként” is szolgálhat az érintett munkavállalóknak - itt és itt olvasható.


 

Miért tűri az EU a mézcsempészetet? Morvai kérdése a magyar méz-jelentés vitáján (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Hatalmas mennyiségben áramlik az Európai Unióba a hamisított, az egészségre is ártalmas méz, például Kínából. Miért nem védi jobban az Unió az európai méhészek/méztermelők és a fogyasztók érdekeit? - kérdezte Morvai Krisztina az illetékes EU-biztostól Brüsszelben az Erdős Norbert magyar képviselő nevével fémjelzett „méz-jelentés” vitáján. A megoldásra várva egy dolgot tehetünk fogyasztóként: kizárólag magyar kistermelőtől származó mézet vásárolunk, lehetőleg közvetlenül, például piacról beszerezve.

A „méz-jelentés” elfogadott formájában, magyar nyelven pdf és word formátumban itt megtalálható.

 

Levonta -e az EU a megfelelő következtetéseket a Brexitből?-kérdezte Morvai (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Levonta-e az Európai Unió a Brexitből azt a következtetést, hogy nem lehet a végletekig kényszeríteni a tagállamokat arra, hogy olyan értékrendeket és olyan intézkedéseket vegyenek át, amely az adott népektől, nemzetektől teljesen idegen? - tette fel a kérdést Morvai Krisztina az Európai Parlamentben 2018 tavaszán

 

Augusztus 20.

E-mail Nyomtatás PDF

 

Jogállamiság ügyben jobb, ha magába néz „Brüsszel”! - mutatott rá Morvai Krisztina (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


„Például, hogyha Soros György, vagy más lobbisták zárt ajtó mögött tárgyalnak az Unió vezetésével, az a jogállamiság szabályainak a súlyos megsértése. Szintén az, amit a múltkor tárgyaltunk: ha Barroso úr, aki főbiztos volt, most már a Goldman Sachsnél dolgozik, és visszajár ide lobbizni, az szintén a jog uralmának megsértése"... "az Európai Unió arra vetemedik, hogy a 7. cikkely szerinti eljárást kezdeményezzen hazám, Magyarország és Lengyelország ellen, a jogállamiság megsértése miatt. Nem gondolják, hogy Önöknek azonnal, ezután az ülés után rögtön le kellene állítaniuk a 7. cikkely szerinti eljárást, és inkább saját maguk ellen kellene ilyet kezdeményezniük?" - két felszólalásában tartott tükröt az EU elé Morvai Krisztina „jogállamiság-deficit ügyben 2018 tavaszán.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
2. oldal / 102

Köszöntöm megújult honlapomon!


 


Küldetésben

A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.

Megtekintés

A Budaházy-film

Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.

Megtekintés


Magyar Guantanamo?

Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.

Megtekintés