Morvai Krisztina

Mi a baj azzal, ha egy választott képviselőt négy éven át lehallgatnak? S azzal, hogy négy évig nem szakítanak meg egy állítólagos bűncselekményt? Gond-e, ha egy liberális hetilapban egyszerre reklámozzák a Snowden-filmet és a politikai ellenfelek titkosszolgálati megfigyelését? Ezekről beszélgetett Morvai Krisztina EP képviselő és Szikinger István ügyvéd Brüsszelben az alábbi felvételen:

Morvai Krisztina kérdése az EP női jogi bizottságában és európai szakértők válaszai. Brüsszel, 2015. március 31.

Az európai gyermekszegénység jelenségéről vitatkozott az Európai Parlament foglalkoztatási és szociális ügyek szakbizottsága. Az egyik előadó kiemelten utalt Magyarországra, ahol adatai szerint a gyermekek 40 százaléka szegénységben él. A felvételen Morvai Krisztina EP képviselő reakciója és kérdései láthatók. 

Az Európai Parlament Nőjogi Bizottsága 2015. március 30-i ülésének témája a női szegénység volt. Morvai Krisztina kérdésére Diane Perrons professzorasszony válaszolt (LSE, London).

A felvételen a "devizahitelesek" 2015 tavaszi brüsszeli tüntetését, jogi panaszbeadványának átadását, majd "közmeghallgatását" követő beszélgetés látható. A szereplők devizahiteles civil szervezetek képviselői és jogi szakértők. A téma: mi történt, hol tartunk, s hogyan tovább?

Az átadott petíció.

Miután a petíciót nyilvántartásba veszik és kikerül a Petíciós Bizottság honlapjára, az elérhetőséget a petíció kezdeményezői tudatni fogják, annak egyértelmű jelzésével, hogy miként lehet a petícióhoz csatlakozni.

Dr. Morvai Krisztina jogász, európai parlamenti képviselő 2015. április 14-én szakmai elemzést tartalmazó levéllel fordult az Európai Parlament Jogi Bizottságának (JURI) tagjaihoz. Írásában részletesen elemezte az európai parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatos joggyakorlatot és jogelméletet. Rámutatott: az irányadó jog alapján nem függeszthető fel a képviselő mentelmi joga akkor, ha az ún." fumus persecutionis" esete forog fenn, azaz alapos a gyanú arra, hogy a képviselő elleni büntetőeljárás indításnak nem az igazságszolgáltatás a valódi célja, hanem a politikus (vagy pártja) politikai tönkretétele. A kialakult joggyakorlatot és szakmai irányelveket Kovács Béla EP képviselő esetére vetítve azt a következtetést vonta le, hogy a Jobbikos politikus esetében egyértelműen a fumus persecutionis, azaz politikai tönkretételi szándék áll fenn. Az angol nyelven írott levél magyar fordítását dr. Morvai Krisztina eljuttatta a magyar sajtó (média) részére.

Morvai a Kovács Béla-ügyről, devizahitelesekről, Kárpátaljáról, 2006-ról a Hír TV-ben 2015. április 10-én, a Magyarország élőben című műsorban.

A "devizahitel" és a "forintosítás" kifejezés éppoly hazug, mint annak hirdetése, hogy "megoldódott a devizahitelesek helyzete a forintosítással" - vált világossá a brüsszeli hallgatóság számára az Európai Parlamentben szervezett meghallgatáson, 2015 tavaszán.