Albert Deβ ismertette a jelentéstervezetet.
Alapgondolata az volt, hogy a KAP-nak a jövÅ‘ben egyszerűbbé és igazságosabbá kell válnia. Miért van szükség KAP -ra? A gazdálkodók szempontjából és a biztonságos élelmiszerellátás vonatkozásában is, hiszen félmilliárd embert kell ellátni megfelelÅ‘ mennyiségű és minÅ‘ségű élelmiszerrel. Emellett fenntartható mezÅ‘gazdaságra van szükség, amely hozzájárul a természetes erÅ‘források fenntartásához. A mezÅ‘gazdaság és a vidéki régió fejlesztése szintén fontos része a jelentésnek, és a célok megvalósÃtása érdekében 2 pilléres, világos struktúrában kell gondolkodni. Nem szabad összekeverni az egyes feladatokat, mert az a bürokráciát tovább erÅ‘sÃtheti. Nagyon fontos, hogy az elsÅ‘ pillér erÅ‘s legyen annak érdekében, hogy az EU-ban magas standardok valósulhassanak meg olyan szolgáltatások vonatkozásában, amelyet a piac nem megfelelÅ‘en honorál. Az egyes tagállamok közötti különbségeket csökkenteni kell, a jelenlegi különbségek nem maradhatnak fenn. A rendszer nem finanszÃrozhatja a bürokráciát, célirányosnak és egyszerűnek kell lennie, és a környezetvédelmi célokat szintén igazságosabban és célirányosabban kell megvalósÃtani a második pillérben. Deβ elmondta, teljesen nyitott a javaslatokra, hogy hogyan lehet ezeket kevésbé bürokratikus módon az elsÅ‘ pillérben is megvalósÃtani. 2013 után mind a két pillér nyújtotta finanszÃrozási eszköznek azonos értékűnek kell lennie. A kisgazdák kérdése sok tagállamban súlyos problémát jelent, de egyelÅ‘re nem talált megoldást arra, hogy a kisgazdákat hogyan lehetne Európa szinten egy jelentésben, közösen definiálni. Ezért arra tett javaslatot, hogy a tagállamok egy bizonyos összeget kötelezÅ‘en az elsÅ‘ pillérbÅ‘l használjanak fel a kisgazdák érdekében, ami akár kötelezÅ‘ százalék is lehet. Ami a fiatal gazdálkodókat illeti, közismert, hogy sok európai tagállamban nehézséget okoz a hitelekhez való hozzáférésük, ezért Deβ szerint a második pillérben egy speciális programot kellene létrehozni a fiatal gazdálkodók támogatására. Javaslata szerint a hátrányos helyzetű régiók az eddigiekhez hasonlóan maradjanak meg a második pillérben. Megfontolandó egy olyan javaslat, miszerint a második pillér eddigi tengelyei helyett blokkokat hoznánk létre a második pillérben. Az elsÅ‘ blokk a pénzügyi eszközöket biztosÃtaná, amelyek mindenféle társfinanszÃrozás nélkül állnának a gazdák rendelkezésére. Ahol környezetvédelmi intézkedésekre van szükség, amiben a gazdálkodók önkéntesen részt vesznek, egy 75 százalékos EU- és 25 százalékos tagállami finanszÃrozásban lehetne gondolkodni, és az új tagállamok esetében speciális megoldások kerülnének kidolgozásra. Ami a vidékfejlesztést illeti, Deβ itt is arra a véleményre jutott, hogy bizonyos kivételektÅ‘l eltekintve 50-50 százalékos társfinanszÃrozást kellene megtartani a jövÅ‘ben is, azzal, hogy ezeket a társfinanszÃrozási eszközöket más célokra is fel lehessen használni. Ami a piaci eszközöket illeti, szükségesnek tartja, hogy az eddigi eszközök megmaradjanak, és válság esetén rendelkezésre álljanak. Deβ felvetette azt is, hogy adott esetben nem kellene- e visszatérni a minimális raktározási rendszerhez a spekuláció megfékezése érdekében. A spekulációnak csak akkor lehet gátat szabni, ha bizonyos idÅ‘szakra bizonyos mennyiségek raktározásra kerülnek.
Vita
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság képviselője (Franco Chiriaco)
A KAP elsÅ‘dleges feladata az, hogy az élelmiszer előállÃtásban kulcsfontosságú szereplÅ‘k, a gazdák szerepét hangsúlyozza. Számukra az egész Európai Unióban megfelelÅ‘ jövedelmet kell biztosÃtani. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményében három alapvetÅ‘ célt is hangsúlyozott: a környezeti kérdéseket, a gazdák és a munka szerepét, utóbbiról esik a legkevesebb szó. 18 millió európai dolgozik a mezÅ‘gazdaságban, további 4 millió nem meghatározható és nincs semminemű munkaviszonyuk, Ãgy Európa néhány államában szinte illegálisan tevékenykednek. Az új KAP-nak garantálnia kell az élelmiszer szektor versenyképességét, amely hozzájárul a szociál-gazdasági feltételek javÃtásához is. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság lehetetlennek tartja a KAP hatékony reformját anélkül, hogy világos útmutatások lennének a költségvetés dimenziójáról és mértékérÅ‘l. Ez egy alapvetÅ‘ kérdés, ezért meg kell határozni a létezÅ‘ kapcsolatot a célok, eszközök és források között. A piacok megnyitása nagyon erÅ‘teljes konkurenciát fog jelenteni az árakban is és az áruimportokban is. Ehhez alkalmazkodnia kell az eszközöknek és a fontos a piac stabilitásának megvalósÃtása is.
Capoulas Santos rámutatott Deβ jelentésének pozitÃvumaira. Deβ a Lyon jelentést követte, és figyelembe vette a Bizottság javaslatait. Nagyon fontos, hogy egy erÅ‘teljes politika valósuljon meg, és sokkal igazságosabb elosztásra van szükség az egyes tagállamokban. A jelentéstevÅ‘ bizonyos területeken nem igazán precÃz. Deβ nem ad meghatározást arról, hogy az aktÃv gazdálkodáson mit is értünk, erre meg kell találni a választ. A támogatás igazságos elosztásával kapcsolatban azt tartalmazza a jelentés, hogy a tagállamoknak kell megkapnia a támogatások 2/3-át, de nem egyértelmű, hogy mit vesz alapul. A jelentéstevÅ‘ egyáltalán nem vette figyelembe a munkával kapcsolatos tényezÅ‘ket. A munkaerÅ‘piacon válság van, és ezen a területen sokkal jobban ki kell dolgozni ezt a jelentést. A 22-es pont a legellentmondásosabb, túlzottan leegyszerűsÃtette a témát. Capoulas Santos számára nem érthetÅ‘, hogy mért javasol 100 százalékos EU támogatást a második pillérbÅ‘l, amikor az egyes pillérbÅ‘l lehetne ezt biztosÃtani. Az elsÅ‘ pillért kell megerÅ‘sÃteni. A szocialista frakció még nem indÃtott vitát a jelentésrÅ‘l, de lesznek módosÃtó indÃtványai.
Lyon üdvözölte Deβ álláspontját. Véleménye szerint Deβ megpróbált egy erÅ‘s költségvetési vonal mellett és méltányos elosztás mellett érvelni. Deβ jelentése szerint minden tagállam számára méltányosan kell a támogatásokat elosztani, de a javasolt kiszámÃtási módszerbÅ‘l csak három tagállam húzna hasznot. Nagyon nehéz megérteni az új intézkedésekkel kapcsolatos finanszÃrozási mechanizmusokat. Sokkal nagyobb tisztázásra van szükség. Ami a vidékfejlesztést illeti: három fÅ‘ kulcsprioritásról beszél, de nem részletesen.
Nicholson szintén üdvözölte a jelentést, Deβ úr teljesen új gondolatokat is felvetett megvitatás céljából. Nicholson rávilágÃtott, hogy az egyszerűsÃtés folyamatosan napirenden van, de eddig megvalósÃtani nem sikerült. Elmondta, hogy meg kell találni azt a rendszert, amely mindenki számára érthetÅ‘ és teljesÃthetÅ‘ is. Bizalmat kell épÃteni, ha megszűnnek a történelmi adatokon alapuló közvetlen kifizetések, akkor az egész európai mezÅ‘gazdaság szerkezete megváltozik. Rugalmasságra is szükség van a helyi megvalósÃtás szintjén, nem lehet egységes megoldást találni, mert a tagállamok nagyon eltérÅ‘ek. A társfinanszÃrozás kapcsán működÅ‘ alapelvekre van szükség. Ha a társfinanszÃrozás nem kötelezÅ‘ jellegű, akkor megkülönböztetjük az egyes tagállamok gazdáit, egyes gazdálkodóknak nem lesz olyan mértékű hozzáférése a vidékfejlesztési eszközökhöz, mit más tagállamban élÅ‘ gazdálkodóknak. Több információra van szükség a kockázatkezeléssel kapcsolatban is. Szükség van a biztonsági hálóra, olyan esetekre, amiket a piac önmagában nem tud megoldani. Felmerült, hogy forrásokat csoportosÃtsunk át az elsÅ‘ pillérbÅ‘l a másodikba. Nicholson feltette a kérdést, hogy hogyan lehet ezt a rendszert működÅ‘képes állapotban tartani, de egyúttal leépÃteni a bürokráciát?
Häusling kifejezte, hogy a Szakbizottság tagjai szeretnének segÃteni a javaslataikkal, hogy lehetÅ‘leg egy magas minÅ‘ségű jelentés szülessen meg. Häusling kitért azokra a kérdésekre, amelyek nem kerültek elÅ‘térbe, de nagyon fontosak. Felvetette, hogy a jelentéstevÅ‘ önmaga is mért veszélyezteti a kétpilléres struktúrát, amikor pénzek egyik pillérbÅ‘l a másik pillérbe való áthelyezésérÅ‘l beszél? Ez nem logikus. Feltette a kérdést, hogy a zöldÃtéssel kapcsolatban mért lenne nehéz úgy meghozni és megfogalmazni bizonyos intézkedéseket, hogy ez ne jelentsen további ráfordÃtást a monitoring vonatkozásában? A kisgazdálkodóknak sok területen nagyon fontos szerepük van, és ha csak akkor részesülnek támogatásban, ha nem akadályozzák a strukturális változást, akkor Häusling számára ez elfogadhatatlan. További pont, ami nem kapott kellÅ‘ hangsúlyt, az az elosztás igazságossága. A 2/3-os megoldás a tagállamok vonatkozásában nem megvalósÃtható, a határidÅ‘t sem szabja meg a jelentés ehhez az igen ambiciózus célkitűzéshez. A második terület a mezÅ‘gazdaságon belüli elosztási igazságosság, hiszen óriásiak az egyenlÅ‘tlenségek. Häusling hozzátette, hogy szÃvesen vett volna egy ambiciózusabb jelentést, amely érinti azokat a kérdéseket, amelyet sokan megkérdeznek: a kiadások mennyire állnak összhangban az eredményekkel. JelentÅ‘s deficit van, a KAP elég kevés elismertséget tudott eddig felmutatni, ezért fontos, hogy a Parlamentben dolgozó összes képviselÅ‘ egyet tudjon érteni a Közös Agrárpolitikával.
Papastamkos elmondta, hogy a jelentéstervezet objektÃv diagnózisa foglalkozik konvergenciákkal is és különbségekkel is. A KAP-al kapcsolatos problémákkal mindnyájan egyetértünk, mindenki ellenzi például a KAP újra nacionalizálását. Vannak tisztázandó területek, pl. az egyes pillér és kettes pillér, illetve a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatosan is fontos garantálni a méltányos elosztást az EU egész területén. Garantálni kell az igazságos elosztást és megfelelÅ‘ átmeneti idÅ‘szakra van szükség, mert ellenkezÅ‘ esetben a gazdasági kihatások bizonyos régiók számára nagyon erÅ‘teljesek lesznek. A különbözÅ‘ piaci intézkedések terén keveset tettünk, ami a zöldesÃtést illeti, itt is sokkal hatékonyabb módozatokra van szükség, amelyekkel kompenzálni lehet a gazdákat is.
Jeggle köszönetet mondott Deβ-nek, aki jelentÅ‘s munkát végzett a jelentés összeállÃtásánál. A KAP jövÅ‘je kapcsán minden eddig elkészült jelentést figyelembe kell venni, Papastamkos nemzetközi kereskedelemrÅ‘l szóló jelentése, vagy La Via költségvetéssel foglalkozó jelentése is nagyon fontos alapja a jövÅ‘ KAP-jának. A gazdasági átalakÃtások elvégzésére egyeseknek több, másoknak kevesebb lehetÅ‘ségük van, tehát európai forrásokat kell elérhetÅ‘vé tenni az elsÅ‘ pillérben. A zöldÃtéssel kapcsolatos intézkedéseket a második pilléren belül társfinanszÃrozás nélkül megvalósÃthatjuk, de fontos, hogy mennyi forrás áll majd rendelkezésre.
Dorfmann szerint a zöldÃtés természetesen nagyon fontos, de vannak fontosabb kérdések is. 1992-ben bevezették a klasszikus zöldÃtési eszközt, a környezetvédelmi prémiumokat. Vannak olyan tagállamok, ahol a források 20 százalékát, máshol a források 2 százalékát adják ki környezetvédelmi programok támogatására, ami nem helyes. ÃœdvözlendÅ‘, hogy a jelentéstevÅ‘ foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a források ma megfelelÅ‘ helyen vannak-e, tehát a történelmi adatok alapján történÅ‘ kifizetések rendszere valóban megfelelÅ‘ eszköz- e? Hiszen ez azt eredményezte, hogy azok kapták meg a legnagyobb pénzeket, akik kevésbé rászorultak. Ezért ezeket a történelmi alapokat nem feltétlenül kellene a jövÅ‘ben fenntartani. Aki 10 százalékban járul hozzá a hozzáadott értékek megteremtéséhez, az megkapja a pénzek 40 százalékát. Felvetette a kérdést, hogy kik a leginkább kedvezményezettek, és mi a helyzet a fiatal gazdák támogatásával? Ezek olyan központi kérdések, amikkel foglalkozni kell. A fiatal gazdáknál és a kisgazdáknál nem arról van szó, hogy több pénzt kapjanak, mint mások, hanem sokkal inkább a bürokráciától kellene Å‘ket megmenteni.
Bové véleménye szerint kÃvánatos lenne, ha a jelentés strukturáltabb és érthetÅ‘bb lenne, elsÅ‘sorban a gazdálkodás és a fogyasztás témájában, mert a Római SzerzÅ‘dést is Ãgy strukturálták. Meg kell érteni, hogy mi is a célja a KAP-nak és formailag az 1958-as szerzÅ‘dést kell alapul venni. Ami a nagy kihÃvásokat illeti: az egyik a támogatások újraelosztása. Mindenki elismeri, hogy a támogatásokat nem igazságosan osztják el, nagyon sok gazda nem kap támogatást, pl. a sertés és baromfiágazatban dolgozók nem jutnak hozzá a támogatásokhoz. Ezért alapvetÅ‘ a támogatások újraelosztásának kérdése a gazdák között is és a tagállamok között is. Van egy másik probléma, amirÅ‘l nem volt még szó: nevezetesen, hogy a közvetlen támogatások a gazdák jövedelméhez, vagy magának a gazdálkodásnak a fenntartásához járulnak-e hozzá? Vannak olyanok, akik egyáltalán nem aktÃv gazdálkodók, Å‘ket nem kell és nem is szabad támogatni. A KAP-nak fenntartható és támogatható politikának kell lennie, amely lehetÅ‘vé teszi, hogy generációk foglalkozzanak a mezÅ‘gazdasággal. Az a tény, hogy mindezt az elsÅ‘ pillérben valósÃtjuk meg, egy európai szolidaritást jelent, mert a tagállamok eltérÅ‘ helyzetben vannak, ezért koherenciára is nagy szükség van.
Tarabella elmondta, hogy a jelentéssel kapcsolatban aggodalmai, félelmei vannak. A Lisszaboni szerzÅ‘dés lehetÅ‘vé teszi az együttdöntést, de Deβ esetében nem egyértelmű a jelentés irányultsága. Mindenképpen módosÃtókat kell benyújtani a jelentéshez, de megvan annak a veszélye, hogy nem tudjuk közvetÃteni a Parlament üzenetét. Tarabella számára legalább három bekezdés érthetetlen volt
McGuinness véleménye szerint ez a jelentés arra kényszerÃti a Szakbizottság képviselÅ‘it, hogy mélyebben gondolkodjanak el a kihÃvásokról. Egyetértett Bové megjegyzésével, hogy fenntartható és versenyképes mezÅ‘gazdaság szükséges a célok megvalósÃtása érdekében. A zöldÃtést jobban meg kellene vitatni, mert nem mindenki érti ezt teljes egészében. Az aktÃv gazdáknál sokan arra gondoltak, hogy minden kisgazda aktÃv is egyben, de vannak olyanok, akik nem tartoznak ebbe a kategóriába, ezt részletesebben kell vizsgálni. Szükség van egy koherens véleményre. A tagállamok kompetens hatóságai tudják legjobban, hogy mit kell tenni a rugalmasabb megvalósÃtás érdekében.
GarcÃa Pérez rámutatott, hogy a legfÅ‘bb pontokban, az általános kérdésekben egyetértés van a képviselÅ‘k között, pl. a 2020-as stratégiával, a költségvetéssel, az egyes és kettes pillér szükségességével, a piaci mechanizmusok fontosságával kapcsolatban.
Dantin szerint ez a jelentés számos fontos kérdésre rámutat, amivel kapcsolatban a Parlamentnek el kell mondania a véleményét, közös szabályokra van szükség. Mindenki egyetért abban, hogy a renacionalizálás nem kÃvánatos, a történelmi adatokkal kapcsolatban is közös az álláspont. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek pragmatikusak, figyelembe veszik az állategészségügyi, környezetvédelmi intézkedéseket, a mezÅ‘gazdasági kérdéseket. Az ökológiai szempontokkal és a zöldÃtéssel kapcsolatban ellentétek vannak, a német környezetvédÅ‘k a második pillérbe helyeznék, Franciaországban pedig úgy gondoljuk, hogy az egyes pilléren kÃvül nem létezik zöldÃtés, tehát mindenképpen az egyes pillérben kell tenni valamit ezen a területen. Hónapok óta hallunk olyan fogalmakról, mint a biztonsági háló és más definÃciókról, de nem ugyanazt értjük ezen megfogalmazások alatt. MielÅ‘tt tehát benyújtanánk a módosÃtókat, tovább kell vinni a vitát, hogy tisztázzuk ezeket a fogalmakat.
Jahr javasolta, hogy megfelelÅ‘en kell hangsúlyozni azt, amiben egyetértés van, foglalkozni kell a zöldÃtésre szánt eszközök felhasználásával. Számára a cél, hogy ez ne jelentsen további bürokratikus terheket. Véleménye szerint ezekkel az eszközökkel nem szabad megakadályozni az évtizedek óta zajló környezetvédelmi programokat, pl. a hegyvidékeken zajló vagy egyéb önkéntességen alapuló programokat. Arra is ki kell térni, hogy hogyan lehet a zöldÃtési programokat a keresztmegfeleltetéssel összhangba hozni. Véleménye szerint ezt a második pillérbe problémamentesen be lehetne integrálni. A közös agrárpolitika nem határozhat meg "ideális" gazdálkodási méretet. Ez a szocializmusban már egyszer kudarcra volt Ãtélve.
Rodust kiemelte, hogy a KAP céljait nem szabad szem elÅ‘l téveszteni, és meggyÅ‘zÅ‘dése, hogy a biodiverzitás, környezetvédelem tartoznak a legfontosabb kérdések közé. A közvetlen kifizetések célja, hogy a gazdálkodók a nehéz körülmények ellenére méltányos jövedelmet realizálhassanak. Az EU-nak és a tagállamoknak részt kell vennie a KAP megvalósÃtásában.
Kalniete tolmácsolta, hogy a lett gazdák számára az lenne a fontos, hogy a támogatások méltányosak legyenek és megfelelÅ‘ módon kerüljenek felosztásra. Ãœdvözölte azt a javaslatot, hogy határozzák meg a hektáronkénti legalacsonyabb összeget. Az elÅ‘zÅ‘ KAP reform keretében 4 év volt az átmeneti idÅ‘szak, és ez elégségesnek bizonyult. Kalniete ugyanakkor hiányolta az objektÃv kritériumokat.
Reimers felhÃvta a figyelmet arra, hogy figyelembe kell venni, hogy pénzügyi- gazdasági válság van Európában, amelynek óriási kihatása van a mezÅ‘gazdaságra. is. JelentÅ‘s politikai változások mennek végbe Európán kÃvül is, ami szintén fontos tényezÅ‘ a mezÅ‘gazdaság számára, hiszen az európai mezÅ‘gazdaság a világgazdaság része. A KAP célja, hogy a gazdálkodást kiszámÃthatóvá tegye, ezért biztosÃtani kell a gazdálkodók részére a megfelelÅ‘ mozgásteret.
Kalinowski kritikát fogalmazott meg, miszerint Deβ jelentése a nem minden kihÃvásosra ad választ. Például fontos a világverseny, a harmadik országokból származó importok, állategészségügyi szabályok. A támogatások méltányos elosztásának is objektÃv kritériumokon kell alapulnia.
Smith elmondta, hogy a vidékfejlesztési intézkedések a kevésbé kedvezményezett eszközök körébe tartoznak. A kötelező feladatoknak meghatározásra kell kerülniük ezen a területen, itt vannak a legjobb projektek és óriási rugalmasságot is tapasztalhattunk. Ez kulcsfontosságú nagyon sok érzékeny terület számára, és ezt meg kell tartani a jövőbeli KAP-ban.
Köstinger rámutatott arra, hogy nagyon fontos, hogy ha zöldÃtésrÅ‘l beszélünk az elsÅ‘ pillérben, akkor ne kerüljenek azok az országok hátrányos helyzetbe, akik ezen a területen már sokat tettek és eredményeket értek el. Az egyes projektek 90 százalékban már meghatározásra kerültek, amit nem szabad ezt figyelmen kÃvül hagyni. A sertéstenyésztÅ‘k számára a magas gabonaárak nagyon nehéz helyzetet teremtenek, és a gabonapiac teret ad a spekuláció számára is. Itt igazságos kiegyenlÃtésre van szükség. A fiatal gazdálkodóknak különös figyelemre van szüksége, még bátrabb lépéseket kell tennünk.
Wlosowicz szerint ez a jelentés jó alapot képez a további vitákhoz és jó irányba mutat. Nincsenek azonban merész javaslatok. Minden országot be kellene venni ebbe a rendszerbe, és a tagállamok között nagy eltérések vannak, a közvetlen kifizetések terén is. Olyan elveket kell megvalósÃtani, ami tiszteletben tartja, hogy minden gazda számára megfelelÅ‘ támogatást kell nyújtani, tagországtól függetlenül. Vannak olyan országok, akik ellen diszkriminatÃv eljárás van érvényben. A közös kritériumokat is ki kell dolgozni, ezek nagyon fontosak.
Agnew támogatta a bürokrácia csökkentésére irányuló törekvést, de a megvalósÃtásra még nincs használható elképzelés. Jelenleg kevés pénz áll rendelkezésre, az Egyesült Királyság adófizetÅ‘i például jelentÅ‘s mértékben finanszÃrozzák az agrárpolitikát.
Siekierski feltette a kérdést, hogy melyik pillérből fogják támogatni a vidékfejlesztést? Az új tagállamoknak mindenképpen szükségük van a mezőgazdaság modernizálására. Mért félünk az intervenciótól a mezőgazdasági piacon? A jelentés úgy szeretne reformot, hogy nem tesz rá javaslatokat.
Klaas megállapÃtotta, hogy a tagállamok tartani akarják a pozÃciójukat és kevéssé akarnak tárgyalni. ElÅ‘ször is biztosÃtani kell a pénzügyi eszközöket és egy erÅ‘s elsÅ‘ pillérre van szükségünk. A KAP esetében a pénzeket mindig meg kell tudni indokolni. Közös szabályozásra van szükség, amelyek regionálisan adaptálhatók, és ez nagyon nehéz feladat. Felvetette, hogy mi a helyzet most a keresztmegfeleltetéssel, az ellenÅ‘rzésekkel?
Wojciechowski szerint kétféle egyenlőség is létezik: az új és régi tagállamok egyenlősége. A közös agrárpolitika kapcsán véget kell vetni a kétegyenlőségű Európának és egy egységes Európát kell létrehozni. Több oka van annak, hogy a közvetlen kifizetések terén nagyok az eltérések, túl kell lépni ezeken az igazságtalanságokon.
A vita egy rendkÃvüli bizottsági ülés keretében folytatódott, március 7-én Strasbourgban. Az ülés magyar nyelvű tolmácsolással nem elérhetÅ‘.
Kapcsolódó anyagok:
- A Bizottság közleménye: A KAP jövÅ‘je 2020-ig: az élelmezési, a természetes erÅ‘forrásokat érintÅ‘ és a területi kihÃvások kezelése
- Közlemény a képviselők részére: A KAP jövője 2020-ig: munkadokumentum a 2010. november 18-i bizottsági közleményről
- Jelentéstervezet: a KAP jövÅ‘je 2020-ig: az élelmezési, a természetes erÅ‘forrásokat érintÅ‘ és a területi kihÃvások kezelése ElÅ‘adó: Albert Deß