A belga elnökség vége - a magyar elnökség kezdete

Nyomtatás
FacebookIWIWTwitterMyspace bookmarkSatartlapvipstart.huBlogter.huDiggLinkter.huUrlGuru.huDel.icio.usGoogle bookmark

Sabine Laruelle, belga mezőgazdasági miniszter számot vetett a decemberben lezáruló fél éves belga elnökség eredményeiről. Elmondta, hogy Belgium különleges időszakban vezette a soros elnökséget, hiszen a Lisszaboni Szerződés életbelépésével az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a Tanács együttdöntési eljárás keretében végzi munkáját.

A belga elnökség egyik legfontosabb prioritása a Közös Agrárpolitika reformja volt. Ahogy Laruelle Asszony elmondta, a tagállamok többsége egybehangzóan megerősítette, hogy a Közös Agrárpolitikát erős, ambiciózus és két pillérre alapuló közösségi politikaként kívánja fenntartani.   Az első pillér száz százalékban közösségi finanszírozású és legfontosabb témái a piaci intézkedések, az élelmiszer-biztonság, a klímaváltozás, és a területfejlesztés.

A második pillér továbbra is társfinanszírozásban valósul meg. Célja, hogy a speciális és kiemelt területek kezelésére rugalmas keretet biztosítson a tagállamok számára. A Közös Agrárpolitika szükségességéről tehát a miniszterek egyetértenek, a költségvetésről és annak -a két pillér közötti-megoszlásról azonban további egyeztetés szükséges.

Az áringadozás és a piac stabilitásának kérdése kapcsán a tagállamok többsége kifejezte, hogy a megreformált Közös Agrárpolitikának lehetővé kell tennie a gazdák jövedelmének stabilizálását és az áringadozás szabályozását, hiszen a gazdálkodók csak így képesek a KAP céljainak hatékony megvalósítására. A tejágazat problémáit illetően a Tanács ülésén nem született egyhangú döntés, ami a tartalom szempontjából fontos üzenetet hordoz. A tagállamok egyetértettek abban, hogy a gazdák tárgyalási erejének és alkupozíciójának növelése kiemelkedő fontosságú, azonban a szerződéses viszonyok részletes megvitatása a magyar elnökség alatt folytatódik majd. A mezőgazdasági termékek minőségi csomagja terén új ágazati szabályokra és iránymutatásokra van szükség, amelyben előrelépés szintén a magyar elnökség ideje alatt várható.

A belga mezőgazdasági miniszter elmondta, hogy néhány területen nem történt előrelépés. Ilyen például a génmódosított szervezetek szabályozása és a hátrányos helyzetűek támogatása. Ez utóbbi, mint a Közös Agrárpolitika szociális aspektusa kiemelt jelentőséggel bírt a leköszönő belga elnökség számára.

Varga Zsófia