(Pályázati felhívás és gondolatok a nőnapon)

Sok szeretettel köszöntök minden nőt és lányt a nemzetközi nőnapon! Nem tudom, van-e értelme vagy jelentősége manapság ennek az „ünnepnapnak”, de annak bizonyosan van, hogy női politikusként és jogászként sokkal többet megtudjak, írjak, beszéljek és kérdezzek a nőkről. Talán az utóbbi a legfontosabb. Nem tudom megfigyeltétek-e, de a nőket nagyon ritkán kérdezik őszintén és valódi érdeklődéssel arról, hogy vannak, és mi van velük. Ahogy anyák leszünk, a szomszédok, a rokonok, az utcán szembejövő ismerősök általában valahogy így teszik fel a kérdést: „Hogy vagy, hogy vannak a gyerekek?” S mi nők, többnyire a második kérdést vesszük igazán komolyan. Pedig nagyon fontos lenne rákérdezni, s megtudni, hogy hogy vannak a nők.

Kiállítás a női vállalkozókról az EP-ben

Az EU-n belüli emberkereskedelem áldozatai szinte kizárólag közép- és kelet-európaiak, akár külföldön végzett gyári rabszolgamunkáról, akár prostituciós célú nőkereskedelemről, akár a külföldiek szervezett, durva kizsákmányolásának egyéb formáiról van szó. Ez a témája Morvai Krisztina felszólalásának és a brüsszeli illetékes válaszának.

Morvai Krisztina az Európai Parlament Nők jogai és esélyegyenlőségi szakbizottságának ülésére látogató német női parlamenti képviselőket világosította fel arról, hogy élnek a magyar munkásnők, eladónők a magyarországi német cégeknél, illetve milyen sorsa van sok Németországba vándorolt magyar nőnek.