„Ugyanazokban a percekben fogadta el az Európai Parlament a 2019-es költségvetés irányelveit és annak öt kiemelt területe között a migrációt, amikor Budapesten elkezdődött a nemzeti függetlenségért szervezett kiállás” - mondtam el egyebek mellett az Echo Tv-nek. Hangsúlyoztam: sem zárt ajtók mögött, sem nyílt felszólítással nem kerülhet sor arra, hogy jobbikosok - akik a nemzetellenes kormányok könnygázfelhőjében erősödtek meg - olyanokra szavazzanak, akik felelősei a szemkilövetéseknek, bevándorláspártiak vagy ezeknek a szövetségesei. A teljes interjú itt látható:

Folytatjuk sorozatunkat az elszakított területeken élő magyarokkal szembeni jogtiprásokról és a nemzeti jogvédelem szükségességéről (a trianoni diktátum, a Magyar Nemzet gyásznapja évfordulójának kapcsán). Sorozatunk harmadik része a kárpátaljai jogtiprásokról szól.

Jogtiprások Kárpátalján - Morvai és Mogherini levelezése

Az Európai Unióhoz közeledő - és csatlakozásra váró - Ukrajna minden lehetséges eszközzel korlátozni kívánja az őshonos magyar nemzeti közösség jogait. Erre hívta fel Frans Timmermans európai bizottsági alelnök figyelmét Morvai Krisztina EP képviselő, rámutatva, hogy az ukrán nyelvtörvény-tervezet összeegyeztethetetlen az európai emberi jogi normákkal, különösen a „nemzeti kisebbségeket”, azaz őshonos nemzeti közösségeket védő európai normákkal. Timmermans alelnök helyett - hatásköri okokból – Federica Mogherini főbiztos válaszolt Morvai levelére, megnyugtatva a képviselőt, hogy az Európai Unió szoros felügyelet alatt tartja az ukrán törvényhozási folyamatokat az európai normáknak való megfelelőség szempontjából. Levelében rámutatott: az Európai Unió különös figyelmet szentel a „nemzeti kisebbségek” jogai védelmének és arra, hogy az ukrán törvények e normákkal összhangban legyenek. Tájékoztatta a képviselőt, hogy az Európai Unió folyamatos párbeszédet folytat Ukrajnával e törvénytervezetekről és megnyugtatta Morvai Krisztinát avonatkozásban, hogy a nyelvtörvény nem kerül az ukrán törvényhozás elé. Morvai most újabb levéllel fordult Mogherinihez - emlékeztetve a főképviselőt az előző levélben tett ígéretére. Morvai Krisztina rámutatott: az Ukrajna területén élő kárpátaljai magyar közösséget újabb veszély fenyegeti, ezúttal az oktatási törvény tervezete miatt. Tájékoztatta Mogherinit, hogy a tervezett új oktatási jogszabály alapján gyakorlatilag ellehetetlenülne a magyarok anyanyelven történő oktatása. Emlékeztette Mogherinit az előző levélben tett ígéretére és felkérte arra, hogy haladéktalanul akadályozzák meg a jogtipró oktatási törvénytervezet elfogadását és hatályba lépését. Mogherini alelnök asszony válaszáról természetesen tájékoztatni fogjuk az érdeklődőket. Morvai Krisztina a levelezést továbbította az összes magyar európai parlamenti képviselőnek, arra kérve őket, hogy párthovatartozásra tekintet nélkül támogassák a kárpátaljai magyarság nyelvi, oktatási és egyéb emberi jogainak teljes körű védelmét.

Tisztelettel:
Dr. Morvai Krisztina
európai parlamenti képviselő
Függetlenek csoportja

A Timmermans és Mogherini alelnökökkel történt levelezés magyar nyelven itt olvasható.

Az Echo TV műsorában - egyebek mellett - arról beszéltem, hogy meggyőződésem szerint az Európai Parlament Magyarországot elítélő friss határozatát elsősorban az Európát védő migránspolitikánk miatti bosszúvágy vezérelte. Rámutattam: az Európai Uniót a legkevésbé sem érdeklik azok a dolgok, amelyek sok magyar embert bántanak és foglalkoztatnak: nem kíván segítséget nyújtani a devizahitelesekkel szembeni jogsértések orvoslásában - noha az kifejezetten az európai uniós fogyasztóvédelmi normáknak a bankok általi megsértéséből fakad -; nem érdekli a vidék és a mezőgazdaságunk sorsa (amely egyenes következménye az európai uniós agrárpolitika folytán hazánkba áramló külföldi élelmiszernek és a földrablásoknak); nem foglalkoztatja a munkavállalók helyzete. Egyetértek azzal, hogy problémák vannak a magyar igazságszolgáltatással, ideértve a bírói függetlenséget is, azonban a magyarországi helyzetet hamarosan vizsgáló szakbizottság bizonyára nem Szima Judit szakszervezeti vezető ötéves bebörtönzésére, a Budaházy-ügy visszásságaira vagy a 2006-os jogtiprásokat követő igazságtétel elmaradására lesz kíváncsi, hanem a migránsokkal összefüggő kérdésekre. Hangsúlyoztam, hogy a Magyarországot elítélő határozatnak vannak jogos meglátásai, mint például a korrupcióval és a közpénzek kezelésével összefüggő problémák − ezekhez azonban „árukapcsolásszerűen” rendel számos alaptalan vádat, és mindenek fölött követeli az Európai Unió káros bevándorlás-politikájának való alávetésünket.

Szeretettel:
Dr. Morvai Krisztina
jogász, európai parlamenti képviselő
Függetlenek csoportja

Morvai Krisztina közleménye

Szerdán délben kerül sor a Magyarországot elítélő európai parlamenti határozatokról szóló szavazásra. Álláspontom szerint a Magyarországért felelősséget érző, érdeklődő és értelmes emberek helyesen teszik, ha a határozat-tervezeteket szó szerint elolvassák, megismerik. Így nem eshetnek áldozatául „félremagyarázásoknak”, „füllentéseknek”, vagy adott esetben orbitális hazugságoknak. Két határozat-tervezetről fogunk szavazni: a „keményebbet” négy európai párt kezdeményezte: a szocialisták (S&D), a liberálisok (ALDE), a kommunisták (GUE/NGL), valamint a zöldek (Verts/ALE). Az indítványozók között két magyar képviselő is szerepel: Niedermüller Péter és Jávor Benedek. A határozat-tervezet szövege „önmagáért beszél”, ezen nincs mit magyarázni, minden olvasni tudó ember maga vonhatja le a következtetéseit. Fontos megérteni, hogy ez a tervezet indítványozza az Európai Unió ún. „atomfegyverének” bevetését, azaz az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti eljárást. Mivel itt igen sok a félremagyarázás és a hazugság, jogászként szükségesnek tartom egyrészt közzétenni a 7. cikk pontos szövegét, másrészt rámutatni, hogy - noha a határozat-tervezetben a 7. cikk (1) bekezdése szerepel - a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdését egymással együtt és egymásra vonatkoztatva lehet és kell értelmezni. Ebből következően igenis lehetséges, hogy az eljárás végén Magyarországgal szemben súlyos szankciókat vetnek be, ideértve a Magyar Állam szavazati jogának megvonását az Európai Tanácsban.

Az „enyhébb” tartalmú határozat-tervezetet az Európai Néppárt (EPP) terjesztette elő. Ez az a párt, amelynek a Fidesz is tagja. Bár ennek a tervezetnek a tartalma és szövegezése lényegesen szolidabb, mint a másiké - egyebek mellett ez a tervezet nem utal a 7. cikk bevetésére -, már most közlöm, hogy a magam részéről természetesen ezt sem fogom megszavazni. Az alábbiakban három szöveget olvashatnak, a következő sorrendben:

1. A „keményebb” határozat-tervezet szó szerinti szövege itt olvasható.


2. A „puhább/enyhébb” verzió, a másik határozat-tervezet itt olvasható.

Kedves Honlap látogatóim!

Merre tovább,Magyarország? Sokan teszik fel ezt a kérdést, nap mint nap. Szívből ajánlom nekik a Küldetés című filmet. Sokkal többről szól, mint Balczó András olimpiai és világbajnok életéről és a hetvenes évek sportjáról. Benne van szinte minden, ami ma Magyarországon fontos. Nemcsak a diagnózis, de a terápia is. A lelkünket átmozgató, inspiráló, motiváló film. Nagy szükségünk van mostanában az ilyenekre. Kérem, nézzék meg minél többen - az esős novemberi hétvége vagy hétköznap este kiválóan alkalmas időpont. Én körülbelül tízszer láttam - amikor nagyon elkeseredett és reményt vesztett vagyok, újra és újra megnézem, mert erőt ad. Kérem, hogy akinek van hasonló "filmje", regénye, verse vagy más olyan alkotás, amit rendszeresen elővesz, amikor túl súlyosnak érzi a terheket, írja meg nekünk, a "többieknek"- különösen akkor, ha az adott művet itt és most aktuálisnak érzi Magyarországon s ha alkalmasnak látja arra, hogy ne csak lelki támaszként, hanem lelki, erkölcsi, emberi iránytűként is használjuk. Kérem azt is, hogy ki-ki építse ki a maga környezetében az "igazságosság szigetét". Hogy ezt hogyan értem megtudhatják a filmből vett alábbi idézetből, s persze magából a filmből. Ugye megnézik? :)

Köszönöm!
szeretettel
Krisztina

"...A világban széltében-hosszában folyik az alibigyártás. A teljesítmény szerinti igazságos megítélést nem lehet széles körben bevezetni, mert olyan sok embert kellene leváltani meg kirúgni, hogy leállna az egész gépezet. De az öttusában, mint egy kis szigeten ki lehetne próbálni, hogy mire képes az ember, ha biztos abban,.hogy igazságosan ítélik meg azt, amit ő csinál. Pontosan ki lehetne mutatni, hogy milyen összefüggés van az igazságosság és a teljesítmény között. Ez a tapasztalat hasznára lenne mindenkinek. Mert nyilván, hogy a sportoló, de általában a küzdelmet vállaló ember nemcsak fizikailag sérülhet meg, hanem lelkileg is. A ' fordított döntések ' megsebzik az igazságérzetét és a teljesítménye visszaesik. Egy darabig ágál, összeszorítja a fogát, gyerünk, csakazértis, de aztán kezd lankadni, fáradni. A mai magyar öttusában rengeteg energia így sikkad el. S az ilyen sérülések makacsok, Nem lehet prémiumokkal, meg odalökött kedvezményekkel begyógyítani..A légkört kell tisztává tenni, igazságossá. Csak ez hozhat gyógyulást, semmi más. " (Balczó András olimpiai és világbajnok öttusázó szavai a Küldetés című filmben - 1976, Rendezte: Kósa Ferenc)