Az Európai Parlamentben az elmúlt nyolc év során 180 fokos fordulat következett be a mezőgazdaság és a földkérdés megítélésében – mondta Morvai Krisztina a Lánchíd Rádió Zöldgömb című műsorában, Mangel Gyöngyi szerkesztő-műsorvezetőnek. A legutóbbi időkig természetes volt az a „recept”, amelynek legfőbb elemei a következők voltak: hatalmas földterületek összpontosuljanak egy kézben, nagyüzemi, monokultúrás termelés legyen, „nagy hatékonysággal”, azaz méregdrága gépekkel, emberi munka igénybevétele nélkül. Az, hogy ez milyen következményekkel jár a vidék életképességére, a falvak lakosságára, munkalehetőségeire, az élelem (élelmiszer) egészséges voltára, azzal senki nem törődött. A legutóbbi időkben azonban úgy tűnik, végre meghallották azon képviselők és civil szervezetek hangját, akik teljesen más értékrendet követeltek a mezőgazdaságban és vidékfejlesztésben. Csodák csodájára már a földrablások ellen is fellép az Európai Parlament, és a kisgazdaságok megerősödését, a helyben termelt élelem támogatását részesíti előnyben. Mint Morvai Krisztina rámutatott: Magyarországon sajnos kétfelől is rabolják a termőföldet: egyrészt a külföldiek, másrészt a magyar oligarchák. A kiút lehetőségeit most már talán az Európai Unió „jobb” erőinek, azaz emberközpontúan gondolkodó csoportjainak segítségével is lehet keresni.
Létrehozhatnak-e civil szervezetek (NGO-k) menekülttáborokat/migránsközpontokat Magyarországon az érintett helyi lakosság megkérdezése nélkül? Elveszti-e Magyarország a migrációs kvótapert és mi történik, ha így lesz? Meddig erőltetheti Brüsszel a bukott migrációs politikát és mi a 'magyar modell' szerepe a folyamatokban? Egyetértek-e jogászként a választójog iskolai végzettséghez kötésével? EP képviselő leszek-e 2019 után is? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk az Echo tévé csütörtöki adásában
Morvai Krisztina EP képviselőnek többször is ellenőriznie kellett, hogy jól látja-e az ENSZ Közgyűlés 72. ülésszakára összeállított európai parlamenti jelentésben azt a részt, amely szerint a migrációval kapcsolatban “szabadabb véleménynyilvánításra” van szükség, különösen a polgárok részéről... “Nosza, rajta!” - javasolta Morvai Krisztina. Mi magyarok folyamatosan kifejezzük a véleményünket, bár ezért állandó gyalázkodást kapunk az Európai Uniótól és a nyugati sajtótól. Morvai Krisztinának eszébe jutott a véleménynyilvánítási szabadságról és a migrációról az a “martonfai csoda”, amely egyfajta kezdőpontja volt Magyarország migrációval szembeni határozott fellépésének. A Pécs melletti kis ékszerdoboz, Martonfa maroknyi lakója tiltakozó gyűlést tartott, amikor tudomásukra jutott (2 évvel ezelőtt), hogy migráns befogadó központot kívánnak létesíteni településükön. Megelőzve “korukat”, kifejezték véleményüket és kivonultak a tervezett építési területre, közölve, hogy addig nem mennek el, amíg a kormány vissza nem vonja a tervet. Morvai Krisztina meggyőződése szerint a martonfaiak véleménynyilvánításának nagy szerepe volt abban, hogy Magyarország más utat választott, mint Nyugat-Európa: határainkat védjük és nem a kiszolgáltatott lakosságot kényszerítjük rá a tömeges migráció következményeinek elviselésére. Ezt a receptet ajánlotta a nyugat-európaiaknak is Morvai Krisztina is angol nyelvű felszólalásában.
A tavalyi év utolsó munkanapján megdöbbentő NAV ellenőrzésnek voltam szemtanúja egy magyar mikrovállalkozónál. Az esetről sajtóközleményt is adtam ki és fényképet is készítettem. Ezek itt találhatóak.
A közleményhez felhívást fűztem, amelyben kértem a magyar mikrovállalkozókat, családi vállalkozókat, kisvállalkozókat, hogy osszák meg velem tapasztalataikat azzal kapcsolatban, hogy NAV és más hatóságok általi minősíthetetlen fellépés egyedi eset volt-e vagy netalán tipikus. Ezen túlmenően kértem, hogy a magyar vállalkozók osszák meg velem tapasztalataikat arra vonatkozóan, hogy milyen körülmények akadályozzák és nehezítik a vállalkozások alapítását, fennmaradását, virágzását, - avagy összességében a polgárosodást - Magyarországon. A tapasztalatokat (válaszleveleket) csokorba szedtem és elküldtem négy állami vezetőnek, mégpedig Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, Csepreghy Nándor államtitkárnak, Dr. Parragh László Úrnak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének és Tállai András Államtitkár Úrnak, a NAV elnökének. Ezúton is hálásan köszönöm azoknak a fáradozását, akik levelet írtak és megosztották tapasztalataikat. Olyan hatalmas mennyiségű levél érkezett, hogy vannak levelek, amelyeket majd csak későbbi munkám során fogok tudni felhasználni.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2017. tavaszi erdélyi jogvédő, monitorozó útján beszélgettünk Dr. Menyhárt Gabriella ügyvéddel (az NJSZ elnökségi tagja), nemzeti jogvédővel arról, hogy milyen is ma erdélyi magyarként élni, hogyan élik meg a hétköznapokban emberi méltóságuk és más emberi jogaik rendszeres megsértését, mit jelent és miért fontos a nemzeti jogvédelem. A két helyi programunk közötti beszélgetés résztvevői: Dr. Menyhárt Gabriella, Dr. Novozánszky Ilona ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke, Bodnárné Dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja, Dr. Jánossy Mária ügyvéd (Kalifornia, Egyesült Államok), Dr. Morvai Krisztina jogász, európai parlamenti képviselő, Dr. Bene Gábor jogász és Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvivője. Ez a felvétel a 2017. június 4-én, Trianon gyásznapján indított, az elszakított területek magyarságának helyzetét, jogfosztottságát és a jogvédelem szükségességét bemutató sorozatunk utolsó része.
A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.