Véget ért a másodfokú büntetőeljárás fő része a vörösiszap-katasztrófa ügyében, a Győri Ítélőtábla előtt. Dr. Zólyomi Csilla bíró háromtagú tanácsa február 6-án hirdet majd ítéletet, s foglal állást abban, helyes volt-e a MAL Zrt. vezetőinek, dolgozóinak elsőfokú felmentése az összes vádpont alól. Hogyan képviselte az ügyészség a vádat, s egyben az áldozatok érdekeit, ideértve voltaképpen a teljes magyar lakosságot is? Milyenek voltak az erőviszonyok a 15 fős sztárügyvédi és az egy fős ügyészi „csapat” között? Melyek voltak a vád és melyek a védelem főbb érvei? Meddig tűrhető, hogy a környezetre és az emberi életre, valamint a munkavállalók egészségére is kirívóan veszélyes üzemek működnek Magyarországon? Milyen hatással lehet a magyar emberek jövőjére a büntetőítélet? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket elemez Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, közérthető sorozatának újabb részében.

Megkezdődött a vörösiszap-per másodfokú tárgyalása a Győri Ítélőtábla Dr. Zólyomi Csilla vezette büntető tanácsa előtt. Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, egyetemi docens (EP képviselő) közérthetően, de szakszerűen magyarázza el az ügyészi fellebbezés részleteit és mindenki számára fontos összefüggéseit. Dr. Fejes Péter fellebbviteli ügyész sajnálatos módon „egyfős csapattal” állt szemben a betonerős, 15 sztárügyvédből álló védelmi team-mel, amelynek tagjai közül elsőként Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke mondta el védőbeszédét. Ennek büntetőjogi és büntető-eljárásjogi összefüggéseit is bemutatja Morvai. Az anyagot - amely nem rövid, és némi odafigyelést is igényel - egyfelől azért érdemes végignézni, mert Magyarország legnagyobb ipari katasztrófájának alapvető felelősségi kérdéseiről szól, amely - a jövőre nézve is - minden magyar embert érint. Másrészt pedig azért, mert a büntetőjog és büntető-eljárásjog izgalmas és érdekes területére is bepillantást enged, más büntetőügyek megértéséhez is felhasználható ismereteket ad át a nézőknek. E tárgyalási tudósítást megelőzően Dr. Morvai Krisztina nyilvános előadást tartott a vörösiszap-ügy büntetőjogi összefüggéseiről. Az előadás ezen a linken megtalálható: https://youtu.be/LABk01OqU5s

Mi okozta tíz ember halálát, több száz ember súlyos, fájdalmas sérüléseit, életek munkájának megsemmisülését, a hatalmas környezeti katasztrófát? Mit kellett volna vizsgálnia az elsőfokú bíróságnak és mit tett ehelyett? Miért hibásak a büntetőjogi következtetések, miért elfogadhatatlan a MAL vezetőinek felmentése? Hogyan hozhat jogszerű döntést a másodfokú bíróság, amely 2017. január 23-án kezdi meg az ügy tárgyalását? Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, egyetemi docens előadása

Mint ismeretes, a tíz ember halálát, közel kétszáz ember súlyos sérülését és hatalmas anyagi, környezeti és természeti károkat okozó vörösiszap katasztrófa ügyében első fokon felmentő ítélet született. A másodfokú tárgyalásra a jövő héten kerül sor. Dr. Morvai Krisztina egyetemi docens, büntetőjogász, európai parlamenti képviselő a HírTV-nek adott interjújában magyarázatot adott arra, hogy miért elfogadhatatlan a cégvezetők „tisztára mosására” irányuló folyamatos próbálkozás, egyebek mellett neves büntetőjogászok részéről. Az esetleges felmentő ítélet - mint rámutatott - jogerőre emelkedése esetén hosszútávon járhat olyan hatással, hogy az egészségre és környezetre veszélyes üzemek vezetőivel szemben szinte semmiféle elvárhatóság nem támasztható, a katasztrófák megelőzése érdekében rájuk semmiféle feladat nem telepíthető, személyes felelősséggel a továbbiakban sem fognak tartozni. Ennek legnagyobb veszélye, hogy a mindenkori veszélyes üzemi cégvezetők személyes „felelősségmentességük” teljes tudatában végezhetik tevékenységüket.

Felkért hozzászóló: Kepli Lajos környezetmérnök, országgyűlési képviselő, a vörösiszap katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság elnöke

Szokatlan módon számos jogász - egyebek mellett nyugalmazott fellebbviteli bíró, volt ügyész és jogtudós - szólalt meg a nyilvánosság előtt a vörösiszap katasztrófa ügyében született elsőfokú felmentő ítélet helyességét bizonyítva. Ezidáig csak az ő álláspontjuk jelent meg a sajtóban és a médiában. A nem jogász foglalkozású érdeklődők közül sokan úgy gondolják, hogy ez „szakmai kérdés”, a jog nyilván egyféle választ ad a felmerült dilemmákra, s bármilyen igazságtalannak is tűnik az elsőfokú döntés, ha a „jogtudomány képviselői” ezt látják helyesnek, akkor a nem szakmabeli nyilvánosságnak ezt el kell fogadnia. Ez azonban nincs így! Dr. Morvai Krisztina egyetemi docens, büntetőjogász eltérő állásponton van, és az ezzel kapcsolatos szakmai meggyőződését a nyilvánossággal éppúgy meg szeretné osztani, mint ahogy azt az „ellenoldal” tette. A széles nyilvánosságnak joga van ahhoz, hogy megismerje az eddig elhangzottakkal szembenálló szakmai érveket is. A nyilvános előadás során - közérthető nyelven - ilyen kérdésekre igyekszik választ adni az előadó:

- Milyen normák vonatkoznak egy különösen veszélyes tevékenységet végző nagyüzem felsővezetőire, illetve más munkavállalóira?

- Mit jelent a büntetőjogi felelősség, a polgári jogi és a közigazgatási természetű felelősség? Mik a különbségek és mik a hasonlóságok e felelősségi formák között?

- Lehet-e több oka is egy adott káros eredménynek (pl. katasztrófának), és ha többen okoznak egy káros eredményt, akkor igaz-e, hogy csak egyikük, illetve egyetlen kiváltó okért felelősök büntethetőek?

- Mit jelent az „okozati összefüggés” a büntetőjogban, különös tekintettel az „együttható okokra”, az ún. „concausára”?

- Mit jelent a büntetőjogban a „gondatlanság” fogalma? Mit értünk „gondossági mérce”, „tőle elvárható figyelem és körültekintés” alatt a büntetőjogban?

- Mi a büntetőjog célja, feladata, társadalmi rendeltetése? Ez mennyiben különbözik a polgári jog és más jogágak céljától és rendeltetésétől?

- Miért veszélyes az az új jogi szemlélet, amelynek lényege, hogy a döntéseket nem az igazságosság, hanem a „gazdaságosság” kell, hogy meghatározza?

- Milyen hosszútávú következményei, „precedens-értéke” lehet egy esetleges jogerős felmentésnek?

Szeretettel hívom és várom az érdeklődőket és a sajtó (média) képviselőit a nyilvános előadásra, amelynek
időpontja: 2017. január 20. péntek 13.00-tól 16.00 óráig
helyszíne: Aranytíz Kultúrház, Budapest, Arany János u. 10, 1051

A program első részében kerül sor Morvai Krisztina előadására és Kepli Lajos felszólalására, majd a szünet után lesz lehetőség kérdések feltételére, konzultációra. A szünetben a résztvevőket kávéval, frissítővel kínáljuk.

Kérjük, hogy részvételi szándékát (a várható létszám felmérése érdekében) jelezze e-mailben a következő címen:krisztina.morvai@europarl. europa.eu, legkésőbb 2017. január 19. csütörtök 12.00 óráig.

Kérjük, hogy regisztráció céljából érkezzen a helyszínre 12.30-12.50 között.

Szeretettel és tisztelettel:
Dr. Morvai Krisztina