Ezen a héten ismét elszakított magyar területre indulok, ezúttal Felvidékre. Ismét a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal rendezünk közös jogvédő, monitorozó utat. (Itt ragadom meg az alkalmat: egyre többen kérdezgetnek levélben vagy Facebook kommentben a Jobbikkal való kapcsolatomról. Engem 2009-ben elsősorban jogvédőként, jogászként jelöltek európai parlamenti képviselőnek, ebben a minőségemben kapcsolódtam be a közéletbe, és most is elsődlegesen jogvédőnek tartom magam. Mindennél fontosabb számomra az emberi méltóságért vívott harc, a jogfosztottság elleni és az igazságért való küzdelem. Egyelőre ennyit. :) Visszatérve: éppúgy, mint a tavaszi nagyon sikeres erdélyi, partiumi jogvédő, monitorozó utunknak, ennek az utazásnak is több célja van. Elsősorban szeretnénk személyesen és közvetlenül meggyőződni a felvidéki magyarok helyzetéről, különös tekintettel az egyéni és kollektív emberi jogaikra. (Ideértve a nyelvhasználat kérdését, utcanévtáblák, helységnévtáblák, intézményekben történő nyelvhasználat, stb.) Hasonlóan, mint ahogyan Erdélyben tettük, itt is el fogunk látogatni bíróságokra, más hatóságokhoz, és ellenőrizzük, hogy vajon vannak-e magyar nyelvű feliratok, magyar nyelvű formanyomtatványok, milyen nyelven folynak a bírósági, illetve hatósági tárgyalások, stb. Konzultálunk jogász kollegákkal és fórumainkon lehetőségünk lesz meghallgatni a felvidéki emberek széles körét. Négyszemközti találkozóink is lesznek, amelyek oka nem valamiféle „titokzatosság”, hanem az, hogy sajnos sok, elszakított területen élő magyar ember nem meri vállalni azt, hogy egy nyilvános fórumon mondja el az őt érő jogfosztásokat. Az így összegyűjtött információt még a Szlovák Elnökség ideje alatt, és persze azt követően is, európai parlamenti képviselői minőségemben felhasználom, az illetékes biztosoknak, illetőleg a Szlovák Elnökségnek írandó írásbeli kérdés, illetőleg felszólalások formájában, és minden más egyéb lehetőséget kihasználva. Azt, hogy mennyire sokféle hatása lehet egy-egy ilyen látogatásnak, azt az erdélyi példából is láthatjuk. Talán emlékeznek a Beke István és Szőcs Zoltán ügyében készült megrázó összeállításunkra, amelynek nyomán több írásbeli kérdést szegeztem az illetékes EU-s biztosnak és több felszólalásom is volt, valamint az interneten történő nyilvánosságra-hozatal is egyértelműen okozati összefüggésben volt azzal, hogy a székely hazafiak elleni állami terror mérséklődött, és immáron szabadlábon védekezhetnek. Sokféle formában próbáljuk tehát az elszakított területeken élő testvéreink jogait védeni. Önmagában a nyilvánosság ereje is nagy. Fontos - és viszonylag újszerű az elszakított területek, nemzeti közösségek helyzetének megközelítésében - az emberi jogi szemlélet. Ennek lényege, hogy nem politikai szívességek megadásáról vagy megvonásáról van szó, hanem alapvető emberi jogokról, mint amilyen a nemzeti önrendelkezés joga. (Ennek egyik megnyilvánulási formája az autonómia, de beszélhetünk önkormányzatiságról, önigazgatásról stb., ezek kollektív emberi jogként értelmezhetőek, és vannak egyéni jogok, mint a politikai szabadságjogok. Ez utóbbiak elengedhetetlenek ahhoz, hogy például az autonómia-törekvéseiket vagy egyéb nemzeti törekvéseiket az őshonos közösséghez tartozó magyarok megfogalmazhassák. Hiszen ha például tüntetőket letartóztatnak, vagy a véleménynyilvánítási szabadságot cenzúrával és más módon korlátozzák ezen a téren, akkor nem csoda, hogy nem akar, és nem mer valódi közösségként, magyarként élni a magyarság szülőföldjén.) Gaudi-Nagy Tamással és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat többi jogászával együtt előadásokat fogunk tartani a három helyszínen, az őshonos nemzeti közösségeket („kisebbségeket”) megillető egyéni és kollektív jogokról, az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió dokumentumai és zsinórmércéi alapján. Célunk tehát egyfelől a jogi helyzetről való tájékozódás, másrészről pedig a jogi normákról való tájékoztatás-adás. Szeretettel hívjuk és várjuk mind a sajtó (média) munkatársait, mind pedig a kedves érdeklődő felvidéki és csonkaországi magyarokat az ittlévő plakáton szereplő fórumok bármelyikére.

Szeretettel:
Krisztina

A káprázatos szépségű baranyai Martonfára - az ott élők megkérdezése nélkül - menekülttábort akart építeni a kormány. Az erről szóló határozatot már kihirdették a hivatalos közlönyben, amikor a helyiek kemény ellenállásba, tiltakozásba kezdtek, példát adva ezzel az egész országnak, sőt egész Európának. Kitartásuk és bátorságuk győzelemre vezetett, megmarad otthonuk s csodás településük háborítatlan nyugalma. További jó hír, hogy az eredetileg menekülttábornak szánt földterületet - régi vágyuknak megfelelően - "megkaphatják az államtól" szövetkezeti jellegű mezőgazdasági termelés céljára, sokan juthatnak így munkalehetőséghez és egészséges, helyben termett élelemhez. (Az idézőjel oka : véleményem szerint minden termőföld - az egész országban - a helyi lakosság megélhetését s az egészséges, helyi élelem megtermelését kellene, hogy szolgálja, nem pedig a "csókosok" meggazdagodását). A martonfaiak győzelmének egyéves évfordulóját együtt ünnepeltem velük - kérem, tekintsék meg a Hír tv erről szóló rövid tudósítását.

A "terrorizmus gyanúja miatt" bebörtönzött kézdivásárhelyi székely hazafiak, Beke István és Szőcs Zoltán történetének tükrében képet kaphatunk az erdélyi magyar nép s a székelység mindennapjairól – megalázottságukról, jogfosztottságukról, ellenállásukról és harcaikról.

Egy európai uniós tagállamban, a XXI. században... Morvai Krisztina (www.morvaikrisztina.hu), Gaudi-Nagy Tamás (www.gaudinagytamas.hu) és Almási Lajos dokumentumfilmje 2016 tavaszán készült Székelyföldön, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) jogvédő monitorozó körútján.

A film előzetese itt látható:

Az elmúlt hónapban Erdélyben járt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogászcsoportja Dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, európai jogi szakjogász vezetésével. Az út célja az elszakított területeken élő magyarok egyéni és kollektív emberi jogai helyzetének felmérése volt. A jogvédő monitorozó út tapasztalatait Morvai Krisztina kézdivásárhelyi előadásán foglalta össze, amely itt tekinthető meg.

Az emberi jogok – például anyanyelvhasználat, gyülekezési jog –, illetve kollektív jogok – nemzeti önrendelkezéshez, autonómiához való jog – helyzetéről dokumentumfilmek készülnek, amelyeket folyamatosan adunk közre. E dokumentumfilm-sorozat első része a "Székely hazafiak terrorizmussal gyanúsítva" címmel a Beke István és Szőcs Zoltán ellen folyamatban lévő büntetőeljárást dolgozza fel.

Hálásan köszönöm a sok aggódó üzenetet a brüsszeli terrortámadást követően. Jól vagyok, bár az események természetesen mélyen megráztak. Nem voltam a helyszínen, mivel a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tizenhat jogászból, jogvédőből álló csoportjával megkezdtük az elszakított területeken élő magyarok (emberi) jogi helyzetét vizsgáló helyszíni körútjainkat. Most Erdélyben jártunk. A helyzet megdöbbentő, az elnyomás és a jogfosztottság leírhatatlan. Folyamatosan adjuk közre felvételeinket, dokumentumfilmjeinket, s végül magyar és angol nyelvű "zárójelentésünket", amelyeket számos magyar, román és nemzetközi szervezethez el fogunk juttatni. Megkezdjük továbbá a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tapasztalatainak átadását az erdélyi ügyvéd kollégák számára annak érdekében, hogy a helyi és a nemzetközi bíróságok előtt ugyanazzal a határozottsággal és rendszerességgel lépjenek fel a jogsértésekkel szemben, ahogy mi tettük (például a 2006 őszi események kapcsán) és tesszük. Elsőként kérem, tekintsék meg (hallgassák meg) a tapasztalatainkat összefoglaló kézdivásárhelyi előadásomat. Kissé hosszú, hiszen majdnem egy óra, de azokat is "képbe helyezi", akik keveset tudnak a helyzetről, s talán azoknak is mond újat, akik aktívan érdeklődnek a téma iránt és rendszeresen követik az egyre aggasztóbb eseményeket, fejleményeket.

Nagyon köszönöm!

Szeretettel:

Krisztina

Kézdivásárhely, 2016. március 16.

"Ceausescu rég meghalt, de az erdélyi magyarok elnyomása, jogfosztottsága inkább nőtt, mint csökkent"

Morvai Krisztina összefoglaló előadása a Nemzeti Jogvédő Szolgálat emberi jogi monitorozó körútjának tapasztalatairól.