Mint ismeretes, a tíz ember halálát, közel kétszáz ember súlyos sérülését és hatalmas anyagi, környezeti és természeti károkat okozó vörösiszap katasztrófa ügyében első fokon felmentő ítélet született. A másodfokú tárgyalásra a jövő héten kerül sor. Dr. Morvai Krisztina egyetemi docens, büntetőjogász, európai parlamenti képviselő a HírTV-nek adott interjújában magyarázatot adott arra, hogy miért elfogadhatatlan a cégvezetők „tisztára mosására” irányuló folyamatos próbálkozás, egyebek mellett neves büntetőjogászok részéről. Az esetleges felmentő ítélet - mint rámutatott - jogerőre emelkedése esetén hosszútávon járhat olyan hatással, hogy az egészségre és környezetre veszélyes üzemek vezetőivel szemben szinte semmiféle elvárhatóság nem támasztható, a katasztrófák megelőzése érdekében rájuk semmiféle feladat nem telepíthető, személyes felelősséggel a továbbiakban sem fognak tartozni. Ennek legnagyobb veszélye, hogy a mindenkori veszélyes üzemi cégvezetők személyes „felelősségmentességük” teljes tudatában végezhetik tevékenységüket.
Felkért hozzászóló: Kepli Lajos környezetmérnök, országgyűlési képviselő, a vörösiszap katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság elnöke
Szokatlan módon számos jogász - egyebek mellett nyugalmazott fellebbviteli bíró, volt ügyész és jogtudós - szólalt meg a nyilvánosság előtt a vörösiszap katasztrófa ügyében született elsőfokú felmentő ítélet helyességét bizonyítva. Ezidáig csak az ő álláspontjuk jelent meg a sajtóban és a médiában. A nem jogász foglalkozású érdeklődők közül sokan úgy gondolják, hogy ez „szakmai kérdés”, a jog nyilván egyféle választ ad a felmerült dilemmákra, s bármilyen igazságtalannak is tűnik az elsőfokú döntés, ha a „jogtudomány képviselői” ezt látják helyesnek, akkor a nem szakmabeli nyilvánosságnak ezt el kell fogadnia. Ez azonban nincs így! Dr. Morvai Krisztina egyetemi docens, büntetőjogász eltérő állásponton van, és az ezzel kapcsolatos szakmai meggyőződését a nyilvánossággal éppúgy meg szeretné osztani, mint ahogy azt az „ellenoldal” tette. A széles nyilvánosságnak joga van ahhoz, hogy megismerje az eddig elhangzottakkal szembenálló szakmai érveket is. A nyilvános előadás során - közérthető nyelven - ilyen kérdésekre igyekszik választ adni az előadó:
- Milyen normák vonatkoznak egy különösen veszélyes tevékenységet végző nagyüzem felsővezetőire, illetve más munkavállalóira?
- Mit jelent a büntetőjogi felelősség, a polgári jogi és a közigazgatási természetű felelősség? Mik a különbségek és mik a hasonlóságok e felelősségi formák között?
- Lehet-e több oka is egy adott káros eredménynek (pl. katasztrófának), és ha többen okoznak egy káros eredményt, akkor igaz-e, hogy csak egyikük, illetve egyetlen kiváltó okért felelősök büntethetőek?
- Mit jelent az „okozati összefüggés” a büntetőjogban, különös tekintettel az „együttható okokra”, az ún. „concausára”?
- Mit jelent a büntetőjogban a „gondatlanság” fogalma? Mit értünk „gondossági mérce”, „tőle elvárható figyelem és körültekintés” alatt a büntetőjogban?
- Mi a büntetőjog célja, feladata, társadalmi rendeltetése? Ez mennyiben különbözik a polgári jog és más jogágak céljától és rendeltetésétől?
- Miért veszélyes az az új jogi szemlélet, amelynek lényege, hogy a döntéseket nem az igazságosság, hanem a „gazdaságosság” kell, hogy meghatározza?
- Milyen hosszútávú következményei, „precedens-értéke” lehet egy esetleges jogerős felmentésnek?
Szeretettel hívom és várom az érdeklődőket és a sajtó (média) képviselőit a nyilvános előadásra, amelynek
időpontja: 2017. január 20. péntek 13.00-tól 16.00 óráig
helyszíne: Aranytíz Kultúrház, Budapest, Arany János u. 10, 1051
A program első részében kerül sor Morvai Krisztina előadására és Kepli Lajos felszólalására, majd a szünet után lesz lehetőség kérdések feltételére, konzultációra. A szünetben a résztvevőket kávéval, frissítővel kínáljuk.
Kérjük, hogy részvételi szándékát (a várható létszám felmérése érdekében) jelezze e-mailben a következő címen:krisztina.morvai@europarl. europa.eu, legkésőbb 2017. január 19. csütörtök 12.00 óráig.
Kérjük, hogy regisztráció céljából érkezzen a helyszínre 12.30-12.50 között.
Morvai Krisztina EP képviselő nyílt levele Polt Péter Legfőbb Ügyészhez
Tisztelt Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr!
Az egész országot megrázó vörösiszap-katasztrófa ügyében 2017. január 23-án kerül sor a másodfokú büntetőeljárás megkezdésére, pontosabban a másodfokú tárgyalásra. Mint ismeretes, első fokon a bíróság – a közvélemény megrökönyödésére – minden vádlottat minden vádpont vonatkozásában felmentett. Európai parlamenti képviselőként és bírói szakvizsgával, valamint PhD. fokozattal is rendelkező büntetőjogászként meggyőződésem, hogy a majdani jogerős ítélet precedens értékű lesz Magyarországon avonatkozásban, hogy a hatalmas tőkeerejű, óriási profitot realizáló, ám veszélyes tevékenységet folytató üzemek, mint jogi személyek mögött álló természetes személyek (magánszemélyek) büntetőjogi felelőssége hogyan alakul. Ennek igen nagy jelentősége van a mindenkori kiszolgáltatott emberek számára, akik a potenciálisan hatalmas károkat okozó tevékenységek áldozataivá válhatnak, éppúgy, mint hazánk természeti környezete.
Precedens értékű lesz az ítélet abban, hogy az egyes cégvezetők illetőleg a cégeknél dolgozó szakemberek milyen szabályok betartására kötelesek a veszély, illetve a kár megelőzése, elhárítása érdekében. (Mint ismeretes: az elsőfokú „vörösiszap-ítélet” gyakorlatilag azt állapította meg, hogy „semmiféle” ilyen szabály vagy kötelezettség nem terheli az ilyen személyeket – büntetőjogi értelemben.) Hasonlóképpen precedens-teremtő lesz az ítélet avonatkozásban, hogy büntetőjogi értelemben milyen „gondossági mérce” az, amelyet az ilyen személyekkel szemben a büntetőjog támaszt.
Mindezekre tekintettel feltételezem, hogy az ügyészség hatalmas „erőkkel” készül a január 23-i tárgyalásra és az azt követő perbeli cselekményekre.
Hálásan köszönöm a nagyszámú levelet és kommentet, amelyeket magyar kisvállalkozók kiszolgáltatottságával, hatósági vegzálásával, jogfosztottságával kapcsolatban írtak nekem ez évi első közleményemre reagálva. Ahogy ígértem a megosztott tapasztalatokat feldolgozom és nyílt levél formájában megküldöm a NAV elnökének, valamint más illetékes állami vezetőknek. A levelet a 3. részben természetesen közzéteszem. Elöljáróban szeretném megjegyezni, hogy sokan félreértették a felhívásomat és úgy gondolták, hogy „olcsó pártpolitikai módszerként” a jelenlegi kormányt akarom gyalázni valamiféle „lázítással”. Ahogy azt az eredeti közleményemben is hangsúlyoztam, sajnálatos meggyőződésem, hogy a magyar kisvállalkozóknak a multikkal, külföldiekkel, valamint egyes magyar oligarchákkal szembeni hátrányos megkülönböztetése, valamint támogatásuk hiánya s ezzel szemben a rendszeres hatósági vegzálásuk pártokon és kormányokon átívelő jelenség a rendszerváltás óta folyamatosan. Nemzeti jogvédőként és európai parlamenti képviselőként kötelességemnek érzem, hogy ez ellen a jelenség ellen fellépjek és a magam szerény eszközeivel segítsek abban, hogy megerősödjön a magyar kisvállalkozók helyzete és ezáltal végre kialakuljon egy valódi polgári demokrácia, jelentős és öntudatos, jogokkal felruházott középosztállyal. Ez is fontos eleme az úgynevezett „európai normáknak”, amit oly sokan és sokszor emlegetnek.
Két évvel ezelőtt a „Szíved Joga”országjárásom részeként előadást tartottam a kisvállalkozók jogairól és az ezzel kapcsolatos állami kötelezettségekről, emberi jogi megközelítésben. Úgy gondolom, hogy ez az előadás változatlanul aktuális – bár attól tartok, hogy a címzett kisvállalkozók azóta nagy számban hagyták el az országot…
Addig is tehát, amíg az Önök segítségével összeállított levelet megfogalmazom és elküldöm az illetékeseknek, kérem tekintsék meg és osszák meg másokkal is a mellékelt (rövidebbre vágott és „újratöltött”) videót, amelynek címe: „Az állam kötelezettségei a magyar kisvállalkozók támogatására”.
Az év utolsó munkanapja van, december 30-a. Egy sportcsarnokban vagyok az egyik lányom kézilabdameccsén. Már régóta figyelem – körülbelül egy éve – hogy a büfésnő, aki egyszemélyes vállalkozást vezet, milyen megfeszített munkával keresi meg a kenyerét – nyilván magának és családjának. Klasszikus magyar kisvállalkozás: kemény munkával, viszonylag kis haszonnal, tisztességes megélhetés. Miközben sorban állunk „marcona” alakok tűnnek fel a színen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megkülönböztető mellényét viselve. Megkezdődik az adóellenőrzés. A lehető legmegalázóbb módon vonulnak végig az urak, mintha legalábbis az elmúlt 25 év gazdasági bajainak fő felelősére csaptak volna le, mintha az ellopott nemzeti vagyont találnák meg éles szemükkel kutatva a büfé helyiség bugyraiban és hátsó részlegében. Hogy minél nagyobb legyen a megalázottság, a vendégek előtt vetetik elő a számlákat, elszámolásokat a vállalkozóval, aki szerencsére mindent a legnagyobb precizitással tud prezentálni. Többen összesúgunk és kisebb vita is kialakul a büfé törzsvendégei között. Egyesek sajnálják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársait, akik „kénytelenek” saját honfitársaik egyszemélyes vállalkozásait vegzálni, noha nyilván ők is tudják, hogy sokkal több keresnivalójuk lenne a multicégeknél és még több az elmúlt 25 év politikai és velük összefonódó gazdasági vezetőinél. Nem ezt teszik azonban, hanem a magyar kisvállalkozók, családi vállalkozók életét teszik pokollá. Mások nem annyira együttérzőek velük, hanem kifejezetten felháborodnak azon, hogy valaki ilyen munkát vállal.
Kedves Honlap látogatóim! Kíváncsi vagyok az Önök véleményére és kíváncsi vagyok arra is, mennyire tipikus ez, hogy magyar kisvállalkozókat, családi vállalkozókat rajtaütésszerű ellenőrzésekkel vegzálnak? Hangsúlyozom, tudom, hogy ellenőrzésekre szükség van, de sehol a világon nem tapasztaltam azt, hogy az állam és a hatóságok úgy tekintenék saját polgáraikat, családjukat tisztességes munkából eltartó kisvállalkozóikat, mint potenciális bűnözőket – miközben a valóságos bűnözőket rendszeresen és folyamatosan futni hagyják az elmúlt negyed század során. Még a 2008-as európai parlamenti választási kampányban jártam az országot egy nagy kockás füzettel végigkérdezve a kisvállalkozókat, kisgazdákat és munkavállalókat, hogy melyek a legnagyobb gondjaik, problémáik, miben szeretnének változást? Akkor szinte mindenkitől azt hallottam, hogy az állam bűnözőnek nézte polgárát, folyamatosan hatósági zaklatásoknak vannak kitéve a kisvállalkozók. Kérem, írják meg, azóta hogyan változott a helyzet? Meggyőződésem, hogy a nyugatra történő kivándorlás megszüntetésének az egyik módja is az lenne, hogy haladéktalanul felszámoljuk (felszámolják) azt a szemléletet, amelyben az állam nem támogatója, előmozdítója, segítője a tisztességes munkából megélni akaró polgárnak, hanem megszállója, akadályozója, sarokba szorítója. Nagyon várom egyfelől a tapasztalataikat, másfelől véleményüket, javaslataikat. A magyar kisvállalkozók, családi vállalkozók megalázó hatósági vegzálásáról (terrorizálásáról) szóló anyag második részében közreadom a NAV vezetőjének és a gazdaságért, vállalkozásokért felelős állami vezetőknek írott levelemet. Ennek megírásához, már szeretném felhasználni az Önök leveleit.
Előre is köszönöm!
Ismételten Boldog Újévet kívánok!
Sok szeretettel:
Krisztina
A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.