Nyilvános meghallgatás - A KAP jövője 2020-ig

E-mail Nyomtatás PDF
FacebookIWIWTwitterMyspace bookmarkSatartlapvipstart.huBlogter.huDiggLinkter.huUrlGuru.huDel.icio.usGoogle bookmark

Albert Dess, a téma felelőse bevezetőjében felvázolta a mai meghallgatás témáit és ezekhez kapcsolódóan saját álláspontját a Közös Agrárpolitika reformjának főbb pontjairól. Dess képviselő saját kezdeményezésű jelentésének kidolgozása folyamatban van, a végleges dokumentum a mai vitára meghívott szervezetek álláspontját is tükrözi majd.
Dess elmondta, hogy az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok többsége egy erőteljes, továbbra is két pillérre épülő Közös Agrárpolitika mellett kötelezte el magát.  Célzott, határozott KAP -ra törekszünk, amelynek elsődleges célkitűzése a biztonságos, egészséges, jó minőségű élelmiszertermelés fenntartása. Ehhez a mezőgazdaságban aktív, fenntartható erőforrásgazdálkodásnak kell megvalósulnia, összhangban a biodiverzitás megőrzésével, a fenntarthatósággal és olyan közös célokkal, mint az Európa 2020-as stratégia.

A KAP reform fő irányultsága a fenntarthatóság további növelésére, a környezetvédelmi aspektusok bevonása felé mutat, olyan részletek kidolgozásával, mint a közvetlen kifizetések méltányosabbá tétele, a közjavak előállítóinak támogatása, a kisgazdák segítése és az aktív gazdálkodók, mint az élelmiszert és a közjavakat előállító gazdák körének meghatározása.
Dess képviselő véleménye szerint az ökológiai- környezetvédelmi intézkedések a második pillér keretében lennének hatékonyak, hiszen itt van lehetőség arra, hogy az intézkedések hosszú távra, 5 éves periódusra szóljanak.
A piaci struktúrában egyértelműen meg kell különböztetni az első és a második pillért.
Dess elmondta, hogy mivel a kistermelők definíciója tagállamonként igen eltérő, ezért a részükre juttatott támogatás alsó határt a tagállamoknak nemzeti szinten kell meghatározniuk.
Választ kell kapnunk az "aktív gazda" definíciójára is, ami közelebb vihet a közvetlen kifizetések jelenlegi visszásságainak és igazságtalanságainak felszámolásához. Nem megengedhető, hogy a jelenlegi igen komoly különbségek fennmaradjanak az egyes tagállamok között.
A piaci intézkedéseket egyfajta biztonsági hálóként fenn kell tartani az áringadozások kezelésére.
A reform fontos törekvése a bürokrácia és az adminisztratív terhek csökkentése, amelyre évtizedek óta keressük a megoldást. A képviselőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy döntéseik milyen hatással vannak a gazdák mindennapi életére és munkájára. Az adminisztratív terhek mérséklésével csökkenthetők lennének a cross compliance feltételei is.
Annak érdekében, hogy Európában produktív gazdálkodást biztosítsunk, és többfunkciós mezőgazdaságot tudjunk támogatni, szilárd pénzügyi alapot kell biztosítani a KAP számára.
Az Európai Parlament egységes álláspontot képvisel abban, hogy az Unió piacára harmadik országokból bekerülő termékeknek azonos előírásoknak kell megfelelniük az állatjólét, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem terén, mint az európai gazdáknak.

A vitában résztvevő gazda- és érdekképviseleti szervezetek:

◊ COPA/COGECA (Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága/ Mezőgazdasági Szövetkezés Általános Bizottsága)

◊ EUROPEAN COORDINATION VIA CAMPENSINA (Via Campensina Európai Mozgalom)

◊ CONFEDERATION OF FOOD AND DRINK INDUSTRIES (Európai Élelmiszeripari Konföderáció)

◊ EUROPEAN LANDOWNERS ORGANISATION (Európai Földbirtokosok Szervezete)

◊ AGRICULTURAL AND RURAL CONVENTION (Mezőgazdasági és Vidéki Szövetség)

◊ EUROPEAN FEDERATION OF FOOD, AGRICULTURE AND TOURISM TRADE UNIONS (Élelmiszeripari, Mezőgazdasági és Idegenforgalmi Munkavállalók Európai Szövetsége)

A Közös Agrárpolitika reformjának szempontjai három blokkban kerültek megvitatásra.


1. KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK

1. A közvetlen kifizetéseket hogyan lehet méltányosabban elosztani a tagállamok és az európai gazdák között?

A "COPA/COGECA" képviselője elmondta, hogy szervezetük támogatja a méltányosabb elosztást a közvetlen kifizetések terén. Átfogó rendszerre és objektív kritériumok megállapítására van szükség, amelyek figyelembe veszik a tagállamok eltérő feltételeit. Bármilyen új rendszernek elsősorban az egyszerűséget kell szolgálnia.
A "VIA CAMPENSINA" Mozgalom szerint a közvetlen kifizetések rendszerében a legfontosabb szempont, hogy az élelmiszer előállítás biztosítása érdekében minél több gazdálkodót megtartsunk a mezőgazdaságban.
Az "EUROPEAN LANDOWNERS ORGANISATION" képviselője kifejtette, hogy a közvetlen kifizetések elsősorban a fölgazdálkodással függnek össze és hektár alapon kerülnek kifizetésre a tagállamok által meghatározott módon.  Ezek a kifizetések politikai és adminisztratív szempontból is bonyolultak, hiszen az átlaghoz képest az egyes tagállamokban kifizetett támogatások összege nagy szórást mutat. Javaslatuk szerint a külön jogosultságokat meg kell szüntetni, mivel ezek csak tovább növelik a bürokráciát. A közvetlen kifizetések szerepe, hogy a gazdák elhárítsák az árak, az árfolyamok és az éghajlat ingadozásaiból adódó nehézségeket és stabil jövedelmet biztosítson számukra.
Az "AGRICULTURAL AND RURAL CONVENTION" véleménye szerint a pénzügyi támogatásoknak a jövőben az EU céljaihoz, és nem csupán a piaci intézkedésekhez kell kapcsolódniuk. A közvetlen kifizetéseknek - egyértelmű standardokhoz és fenntartható gazdálkodási feltételekhez kötötten- fenn kell maradniuk. Támogatni kell a kisgazdákat és a periférikus területen gazdálkodókat, figyelembe véve a gazdaságok diverzifikációját is.
Az "EUROPEAN FEDERATION OF FOOD, AGRICULTURE AND TOURISM TRADE UNIONS" egyetért abban, hogy a közvetlen kifizetések jövőbeni elosztását kiegyenlítettebbé kell tenni.
A "CONFEDERATION OF FOOD AND DRINK INDUSTRIES" képviselője kiemelte, hogy az élelmiszerbiztonság elválaszthatatlan a fenntarthatóságtól. A közvetlen kifizetéseknek és vidékfejlesztési intézkedéseknek célzottnak kell lenniük. Hosszú távú megoldásokat kell kialakítani és vonzóvá kell tenni a mezőgazdaságot, különösen a fiatalok számára.

2. A környezetvédelmi intézkedéseket hogyan lehet bevonni a Közös Agrárpolitikába, és ezen belül a KAP első pillérébe?

A "COPA/COGECA" szakértője elmondta, hogy a kilencvenes években a környezetvédelmi szempontok igen hangsúlyosak voltak, így a "greening" kifejezés nem újdonság a gazdák számára. Az Unió komoly lépéseket tett ebben az irányban, amit az importált termékekre is ki kell terjeszteni.   A további "zöldítés" csak abban az esetben támogatható, ha a bevezetendő intézkedések nem veszélyeztetik az európai mezőgazdaság versenyképességét és termelékenységét.
A "VIA CAMPENSINA" Mozgalom véleménye szerint a környezetvédelmi szempontokat az első pillérbe kell beépíteni. Ösztönözni kell a környezetbarát termelési technológiák használatát, a fehérjenövények termesztését és a biogazdálkodást.
Az "EUROPEAN LANDOWNERS ORGANISATION" képviselője elmondta, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a közjavak előállítására, ennek érdekében további intézkedéseket kell bevezetni. Ha a közjavak kiemelt szerepet kapnak, semmiképp sem szabad az intézkedéseket szétválasztani a két pillér között, hiszen ez csak a bürokratikus terheket növelné.
Az "AGRICULTURAL AND RURAL CONVENTION" véleménye szerint 2014 és 2020 között folyamatos elmozdulásra van szükség az iparosított mezőgazdaság felől a fenntartható mezőgazdaság felé, amelyet a régiók és a gazdaságok diverzifikációjára kell építeni. A nem megújuló energiaforrások felhasználása, az állatjólét és az innováció nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon. Pozitív eredményeket kell elérni környezetvédelmi és szociális szempontból egyaránt, hiszen a vidéki területek nagyon fontosak Európa számára.
Az "EUROPEAN FEDERATION OF FOOD, AGRICULTURE AND TOURISM TRADE UNIONS" képviselője kiemelte, hogy a környezetvédelmi szempontok mellett a szociális aspektusok is fontosak. A KAP keretében támogatni kell a környezetbarát gazdálkodási formákat annak érdekében, hogy megfeleljünk a környezeti kihívásoknak.
A "CONFEDERATION OF FOOD AND DRINK INDUSTRIES" szakértője elmondta, hogy hosszú távon csak akkor biztosítható az élelmiszerellátást, ha környezetvédelmi szempontból is megfelelő intézkedéseket hozunk. Konkrét intézkedésekre van szükség a víz, a talaj minőségének védelme, illetve a biodiverzitás megőrzése érdekében.

3. Milyen elvek és kritériumok alapján lehet megvalósítani a kifizetések egy bizonyos küszöbérték feletti csökkentését?

A "COPA/COGECA" nem támogatja a közvetlen kifizetések küszöbérték feletti csökkentését. A családi gazdaságok fenntartása, az élelmiszerbiztonság, a környezetvédelem, az állatjólét és a nyomon követhetőség, a munkahelyek megtartása nem valósítható meg csupán a piaci mozgatóerők alapján.
A "VIA CAMPENSINA" Mozgalom szerint egyértelmű, hogy a kifizetésekre küszöböt kell meghatározni a nagyobb vállaltok számára, mert így garantálható, hogy minden gazda kapjon támogatást. A küszöbértékre konkrét összeget kell megállapítani. Javaslatuk, hogy a támogatás az átlagjövedelem, illetve minimumjövedelem alapján kerüljön meghatározásra, ami ösztönözné a jövedelmezőség növelését.
Az "EUROPEAN LANDOWNERS ORGANISATION" a kifizetések maximálását szintén nem támogatja. A gyakorlatban ugyanis ez a kereskedelmi szempontból legkiszolgáltatottabb termelőket sújtaná és felaprózná a mezőgazdaság versenyképességét.

4. Milyen lehetőségek vannak a kisgazdák speciális támogatási rendszerének felállítására?

A "COPA/COGECA" képviselője rámutatott, hogy először is tisztázni kell a kisgazdák definícióját. A legtöbb gazdálkodó az EU-ban kisgazda, hiszen 80 százalékuk 10 hektárnál kisebb területen gazdálkodik.  A legfontosabb, hogy a kisgazdaságokat életképessé kell tenni strukturális intézkedések segítségével.
A "VIA CAMPENSINA" véleménye szerint valóban szükséges, hogy a kisgazdák kiemelt támogatást kapjanak, hiszen ők is és hozzájárulnak az élelmiszer biztonsághoz. A legkisebb struktúrákat is figyelembe kell venni.
Az "EUROPEAN LANDOWNERS ORGANISATION" a kistermelők esetében, amikor a termelés mennyisége csekély, az átalány kifizetéseket tartja ésszerűnek.
Az "AGRICULTURAL AND RURAL CONVENTION" véleménye szerint a támogatások alapjának regresszívnek kell lennie, a terület növekedésével arányosan csökkenteni kell a kifizetéseket és plusz prémiumot kell biztosítani minden egyes foglalkoztatottért. A tagállamoknak nemzeti szinten kell meghatározniuk, hogy mit értenek kisgazdaság alatt. A második pillérben, ha nem is közvetlenül, de támogatni kell a kisgazdálkodókat, külön kiemelve a hátrányos helyzetű területeket, a kis- és középvállalkozásokat, a helyi termelőket és a modernizációt szolgáló beruházásokat.
Az "EUROPEAN FEDERATION OF FOOD, AGRICULTURE AND TOURISM TRADE UNIONS" képviselője egyetértett abban, hogy a kistermelők támogatása nagyon fontos, hiszen ők is szerves részét képezik az európai agrármodellnek. A közvetlen kifizetéseknek elsősorban az alapjövedelmek támogatására kell irányulniuk.

5. A közleményben az aktív gazda meghatározás szerepel, és ehhez kapcsolódik a közvetlen kifizetés. Hogyan lehet jogi alapot, jogi definíciót adni az "aktív gazdának"?

A "COPA/COGECA" és a "CONFEDERATION OF FOOD AND DRINK INDUSTRIES" azonos véleményt képviselt: minden aktív gazdának meg kell kapnia a közvetlen kifizetéseket. A támogatásoknak az aktív gazdák felé kell irányulniuk, azonban a definíciók az EU-n belül eltérőek lehetnek. A mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem nagysága nagyon fontos kritérium.
A "VIA CAMPENSINA" meghatározása szerint aktív gazda az, aki saját munkáján keresztül élelmiszert állít elő, ezzel hozzájárul Európa élelmiszer biztonságához. Nagyon fontos, hogy a részmunkaidőben dolgozókat is el kell ismerni aktív gazdaként.
Az "EUROPEAN LANDOWNERS ORGANISATION" úgy véli, hogy a közvetlen kifizetésekre csak az aktív termelők legyenek jogosultak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a mezőgazdasági terültet fogalmát felül kellene vizsgálni, hiszen a jogosultság olyan területekre is kiterjed, ahol nem folytatnak mezőgazdasági tevékenységet (pl. golfpályák, repülőgép leszállópályák). Az aktív gazdáknak bizonyítaniuk kell a hatóságok felé, hogy ténylegesen gazdálkodnak. Ezzel egyidejűleg az adminisztratív terheket csökkenteni kell, mivel ezek nem szolgálják sem a termelők, sem a hatóságok érdekeit.
Az "AGRICULTURAL AND RURAL CONVENTION" definíciója szerint aktív gazda, aki teljes- vagy részmunkaidőben mezőgazdasági tevékenységet végez, vagy mezőgazdasági földterületet kezel.  Képviselője kiemelte, hogy a támogatás ne a földtulajdonost, hanem a mezőgazdasági tevékenységet végzőt illesse, amennyiben ez nem esik egybe.
Az "EUROPEAN FEDERATION OF FOOD, AGRICULTURE AND TOURISM TRADE UNIONS" véleménye szerint aktív gazda, aki a mezőgazdaságban dolgozik és hozzájárul a Közös Agrárpolitika céljaihoz.


2. PIACI INTÉZKEDÉSEK

1. Hogyan kapcsolódnak a piaci intézkedések a nemzetközi kereskedelmi szakpolitikához?

A "COPA/COGECA" véleménye szerint a nemzetközi kereskedelmi engedmények plusz nehézséget okoznak az európai gazdák számára, amit a Mercosur-ral és Marokkóval kapcsolatos megállapodásoknál is tapasztalhatunk. A közösségen belüli standardok nem azonosak a harmadik országok előírásaival, ami igazságtalan helyzetet teremt. Dicséretes és támogatandó az Európai Unió címkézési, minőségbiztosítási és eredetmegjelölési rendszere, ami védelmet jelent az európai gazdák számára. Az Európai Unió intézményeinek szigorúbban kell fellépniük a liberalizáció területén, hiszen a mezőgazdaság már túl nagy árat fizetett az elmúlt évtizedekben.
A "VIA CAMPENSINA" egyetért abban, hogy a piac szabályozása nagyon fontos, amelyre a negyedik opcióban fogalmaznak meg iránymutatásokat.
A "CONFEDERATION OF FOOD AND DRINK INDUSTRIES" képviselője elmondta, hogy olyan kereskedelmi szakpolitikák kidolgozására van szükség, amelyekkel az exporttámogatási rendszereket fokozatosan leépíthetők. A kereskedelempolitikának a Közös Agárpolitikába is be kell épülnie, ugyanakkor a környezetvédelmi, gazdasági, szociális, kutatási és egyéb szakpolitikai kereteknek is koherensnek kell lenniük. A közösségi standardokat a harmadik országok tekintetében is alkalmazni kell.
Az "EUROPEAN FEDERATION OF FOOD, AGRICULTURE AND TOURISM TRADE UNIONS" úgy véli, hogy a nemzetközi kereskedelmi politikát Európában is meg kell valósítani, de ez nem mehet az élelmiszerellátás és az élelmiszerbiztonság autonómiájának rovására. Multilaterális megállapodásokra van szükség, amelyek egyben megfelelnek a fenntarthatóság követelményeinek is.
Az "EUROPEAN LANDOWNERS ORGANISATION" álláspontja szerint figyelembe kell venni, hogy a KAP mennyire kompatibilis a nemzetközi kereskedelemmel. A szervezet képviselője a Mercosur országokkal való tárgyalásokat felelőtlen lépésnek nevezte a KAP reformja szempontjából.  A bilaterális megállapodásokkal szemben a WTO követelményeknek kell megfelelni.
Az "AGRICULTURAL AND RURAL CONVENTION" véleménye szerint az exportok esetében nem szabad szubvenciókat alkalmazni, és szétválasztani a mezőgazdaságot más területektől, pl. a Mercosur tárgyalások során. Az EU felé irányuló élelmiszerimport vonatkozásában fenntartható normákat kell kialakítani.

2. Hogyan lehet biztosítani a jövőben a biztonsági hálót az európai gazdák számára, figyelembe véve a kockázatokat és a derivátumok piacának helyzetét?

A "COPA/COGECA" képviselője kiemelte, hogy a kockázatkezelési eszközök rendkívül fontosak az egyes ágazatokban fellépő extrém áringadozások kezelésére. A gazdák óriási kockázatnak vannak kitéve.
A "VIA CAMPENSINA" véleménye szerint a védőhálónál fontosabb egy olyan eszköztár kialakítása, amely alkalmas az áringadozások kezelésére.  A kockázatkezelés, mint eszköz csak tüneti kezelést nyújt és a kiváltó okokat nem kezeli.  A spekuláció megjelenésekor a piac nem képes a szükséges stabilitást biztosítani. A jól bevált eszközöket nem szabad elvetni, a mennyiség kvótákkal való szabályozása és a stratégiai készletek például hatékonyan működnek.
A piacok liberalizációja terén túl messzire mentünk és a KAP-nak nagyobb teret kell kapnia a piaci szabályozás terén. A gazdaszervezetek aktív részvétele elengedhetetlen, azonban az állami szektor támogatására is szükség van.
A "CONFEDERATION OF FOOD AND DRINK INDUSTRIES" képviselője elmondta, hogy az árvolatilitás elleni küzdelemben nagyon fontosak ezek az intézkedések. A KAP-nak gondoskodnia kell az ellátás biztonságáról és a piaci egyensúlytalanságok ellen is fel kell lépnie.
Az "EUROPEAN FEDERATION OF FOOD, AGRICULTURE AND TOURISM TRADE UNIONS" szerint a kockázatkezelési eszközök nem új eszközök. Amelyeket eddig nem alkalmaztunk, azokat a gyakorlatban is ki kell próbálni.  A szervezet aktívan részt vesz az élelmiszerár- változások tendenciájának figyelésében. A Közös Agárpolitika ugyan hozzájárult az árak csökkenéséhez, azonban az alapanyagok és termelőeszközök ára egyre emelkedik, ezért a mezőgazdasági termelők helyzetét az élelmiszerlánc más szereplőihez képest erősíteni kell.
Az "EUROPEAN LANDOWNERS ORGANISATION" úgy véli, hogy a kockázatkezelési eszközök amellett, hogy lehetőségeket teremtenek, instabilitást is okoznak a mezőgazdasági termelők számára. A fő piaci eszköz egyes ágazatok és termékek esetében az intervenció. Ezt fenn kell tartani, ugyanakkor az intervenció nem kezeli a magas árak problémáját. Az intervenciós eszközöknek illeszkedniük kell a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokhoz.
Az "AGRICULTURAL AND RURAL CONVENTION" úgy véli, hogy a jelenlegi védőháló nem nyújt megfelelő biztonságot, mert az intervenciós árak túl alacsonyak.

3. Milyen intézkedések szükségesek azért, hogy a gazdák számára méltányos jövedelmet biztosítsunk az általuk előállított termékekért és az általuk nyújtott szolgáltatásokért?

A "COPA/COGECA" úgy véli, hogy az élelmiszer- ellátási lánc mentén új egyensúlyt kell kialakítani, megerősítve a termelők pozícióját. Ebben a termelői szervezetek aktív szerepet játszhatnak.
A "CONFEDERATION OF FOOD AND DRINK INDUSTRIES" szerint a második pillérben a piaci intézkedések, biztonsági hálók, a származékos árupiacok is segíthetnek a versenyképesség növelésében. A beruházások és a korszerűsítés támogatása, az ismeretszerzést elősegítő intézkedések, a minőségbiztosítási rendszerek fejlesztése, az erőforrás- hatékonyság növelése illetve a megfelelő mezőgazdasági gyakorlatok adhatnak választ a kihívásokra.
Az "EUROPEAN LANDOWNERS ORGANISATION" úgy véli, hogy a közvetlen kifizetések képezik a jövedelem stabilizáció a legfontosabb elemét. Az élelmiszerellátási lánc visszásságairól Bové jelentése a legalapvetőbb dokumentum, ami a közelmúltban született.
Az "AGRICULTURAL AND RURAL CONVENTION" képviselője kiemelte, hogy nagyon fontos, hogy a gazdák a termékeikért méltányos jövedelemben részesüljenek. Két intézkedésre van szükség ezen a területen. Egyrészt a versenytörvények megváltoztatásával biztosítani kell, hogy a gazdák kereskedelmi csoportosulásokat hozhassanak létre, ezáltal növeljék tárgyalóerejüket és többletértéket kölcsönözhessenek termékeiknek. Másrészt a szervezet javasolja egy közösségi piacmonitorozó ügynökség létrehozását, amelynek feladata, hogy folyamatosan monitorozza a keresletet és a kínálatot, a termelési és eladási árat. Ha túl nagy a többlettermelés és jelentősen leesnek az árak, bizonyos készletek felvásárlásával közbe kell lépni.
A közbeszerzések is kiváló lehetőséget teremthetnek a gazdák számára.  Helyi vagy regionális szinten önkormányzatok bevonásával megvalósítható lenne, hogy a fogyasztók helyben, közvetlenül a termelőtől vásároljanak magas minőségű élelmiszert.


3. VIDÉKFEJLESZTÉS

1. Hogyan értékeljük a jövő vidékfejlesztési programját európai és nemzeti szinten, tiszteletben tartva az elért eredményeket és az adminisztratív egyszerűsítés elvét?

A "COPA/COGECA" véleménye szerint a nehéz, hátrányos helyzetben lévő területek versenyképességének növelését segíteni kell. Az eredmény- orientált megközelítés valóban szükséges, és a termelők által elért eredményeket mérni is tudni kell. A szervezet képviselője hangsúlyozta a kutatás fontosságát is, hiszen ez elengedhetetlen a kihívásoknak való megfelelés szempontjából és a kutatás vívmányait a gyakorlatba is át kell ültetni. A szervezet nem támogatja, hogy túl sok intézkedést csoportosítsunk át az első pillérből a másodikba. Ha fiatalokat szeretnénk toborozni ebbe az ágazatba, akkor mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a fiatalok jövőt lássanak a mezőgazdaságban. Alapvetően fontos, hogy az első pillér erős legyen. A jelenlegi struktúrát alapvetően meg kell őrizni.
A "VIA CAMPENSINA" képviselője elmondta, hogy a minőség fejlesztése miatt az innováció, a környezetbarát termelési módszerek területén végzett kutatások és a továbbképzés nagyon fontos. Az élelmiszerminőséget és az egészségügy kérdését össze kell kapcsolnunk, hiszen itt a kihívásoknak leginkább a területi megközelítésen keresztül tudunk megfelelni. A helyi iskolák egészséges élelmiszerekkel való ellátásával pozitív lépést tehetünk a fiatalok egészségének megőrzése felé, és így a helyi gazdák is jobban alkalmazkodhatnak a helyi piac igényeihez. Fontos a városi és a vidéki területek összekapcsolása is a közöttük lévő szakadék feloldása érdekében. Az élelmiszerlánc szerepét hangsúlyozni kell, tisztában kell lenni azzal, hogy az árakkal mi történik a lánc mentén. A helyi piacokat sok tagállamban meg kell szerezni, nagyon fontos a helyi élelmiszerek helyben történő értékesítése. A Közös Agrárpolitikának a jövőben nemcsak a termelők, hanem a fogyasztók igényeinek is meg kell felelnie.
A "CONFEDERATION OF FOOD AND DRINK INDUSTRIES" képviselője elmondta, hogy az egységes piacot továbbra is fenn kell tartanunk. A második pillér értékes intézkedéseket tartalmaz a versenyképesség növelésére, az új agrártechnológiákba való beruházás támogatására. Üdvözlendő a Bizottság eredmény- orientált megközelítése. A társfinanszírozás újraállamosításhoz vezethet, ami nem támogatandó.
Az "EUROPEAN LANDOWNERS ORGANISATION" szervezete szerint a jelenlegi eljárások és struktúrák túlkomplikáltak, ezeket mindenképpen egyszerűsíteni kell.  Az Unió közös céljai támogatandók, amelyek értelmében a tagállamoknak meg kell határozniuk, hogy saját körülményeiknek megfelelően hogyan tudják ezeket a célokat elérni és gazdáikat segíteni abban, hogy saját ismereteiket a lehető legköltséghatékonyabban használják fel. Az önkéntes vidékfejlesztési intézkedések végrehajtásában a gazdák csak akkor érdekeltek, ha az ebből származó anyagi és egyéb előnyök világosak számukra.  A szabályozó illetve az ösztönző rendszereket ennek érdekében össze kell kapcsolni. A társfinanszírozással kapcsolatban rugalmasan kell eljárni, ellenkező esetben elveszíthetjük Kelet- Európát és a második pillért is.
Az "EUROPEAN FEDERATION OF FOOD, AGRICULTURE AND TOURISM TRADE UNIONS" véleménye szerint a vidéki területeknek mindenképpen egy erős második pillérre van szüksége, akár a mezőgazdaságban, akár a mezőgazdaságon kívüli tevékenységekben, és ezt más szakpolitikákkal is támogatni kell. A foglalkoztatásra és a képzésre nagy hangsúlyt kell fektetni a második pillérben.

2. Mi a szakértők véleménye a Bizottság hátrányos területekhez kapcsolódó kifizetésekkel kapcsolatos megközelítéséről?

A "COPA/COGECA" képviselője elmondta, hogy a hátrányos helyzetű területek esetében a jelenlegi kifizetési szint hektáronként 10 euró. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia a hátrányos helyzetű területek finanszírozási lehetőségeit.
A "VIA CAMPENSINA" képviselője szerint a megfelelő finanszírozásról gondoskodni kell. A hátrányos helyzetű területek definícióját ki kell terjeszteni azokra, amelyek valóban komoly nehézségekkel küzdenek.
Az "EUROPEAN LANDOWNERS ORGANISATION" szerint a hátrányos helyzetű területek esetében a Bizottság javaslata túl bonyolult.
Az "EUROPEAN FEDERATION OF FOOD, AGRICULTURE AND TOURISM TRADE UNIONS" képviselője elmondta, hogy ezen a területen erőteljesebb beruházásokra van szükség, amihez egy kutatási hálózatot kell kialakítani. A kutatás rengeteg területen segítheti elő a fejlődést.  

3. Hogyan lehetne megerősíteni a vidékfejlesztés és az Európai Unió egyéb szakpolitikái közötti kapcsolatot (kohézió, kutatás, regionális politika)?

A "COPA/COGECA" szerint nagyon fontos, hogy koherencia érvényesüljön a vidékfejlesztés és más területeket érintő intézkedések között. Javasolja, hogy a második pillér kapjon fokozottabb szerepet akár a mezőgazdaság, akár az erdészet szempontjából.
A "VIA CAMPENSINA" szervezete úgy véli, hogy nagyon fontos, hogy az egyes célok koherensek legyenek. Ezeket területi szinten kell szabályozni, növelve az alapok felhasználásának hatékonyságát és a szinergiahatásokat. A különböző szereplőknek helyi szinten kell megvitatniuk a fő kihívásokat, a helyi közösségek, gazdák, helyi szakértők bevonásával.
A "CONFEDERATION OF FOOD AND DRINK INDUSTRIES" képviselője elmondta, hogy a kutatáson kívül a kereskedelmi kérdéseket is kapcsolni kell a vidékfejlesztéshez, de az agrárpolitika legfontosabb célja a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer és takarmány előállítása kell, hogy legyen.
Az "AGRICULTURAL AND RURAL CONVENTION" véleménye szerint a vidéki területek szociális és gazdasági szempontból egyaránt fontosak és nagyon sok területen kell gyengeségekkel szembenéznünk. Ez a KAP második pilléréhez tartozik, de ugyanakkor szorosan kapcsolódik más EU alapokhoz is. Hatékonyan össze kell kapcsolni a vidéki, regionális, szociális, kohéziós és halászati alapok kezelését. Támogatandó, hogy európai szinten közös stratégiai keretet alakítsunk ki az öt említett terület számára. Harmonizált szabályokra van szükség, a tagállamoknak, illetve a régióknak saját stratégia keretet kell kialakítaniuk, amely illeszkedik a közösségi stratégiai kerethez is. A vidéki, halászati és régiós politika keretei között - az állami és magán szektor összekapcsolásával- szubregionális partnerségi kapcsolatokat is ki kell alakítani. Az alkalmazott kutatás területén fontos előrelépést kell tenni: a fejlesztés és az innováció szorosan kapcsolódik a vidék reneszánszához.

Az "EUROPEAN FEDERATION OF FOOD, AGRICULTURE AND TOURISM TRADE UNIONS" úgy véli, hogy a második pillérben erőteljesebb vidékfejlesztési politikát kell kialakítani. Komoly infrastrukturális intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a városi és vidéki területek közötti kapcsolat kiegyensúlyozottabbá váljon. A stratégiát az érintett területek bevonásával kell kidolgozni és üdvözlendő lenne, ha ennek érdekében szakértői párbeszéd indulna meg. Átfogó európai struktúrát kell alkalmazni, mert ellenkező esetben csökkenhet a vidékfejlesztés jelentősége.


Kép: dan / FreeDigitalPhotos.net

 

Küldetésben

A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.

Megtekintés

A Budaházy-film

Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.

Megtekintés


Magyar Guantanamo?

Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.

Megtekintés