KIVONAT
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a tej- és tejtermék-ágazati szerződéses kapcsolatok tekintetében történő módosításáról
A Közös Agrárpolitika (KAP) bevezetése óta az évtizedek során az EU Tanácsa 21+3 ún. alaprendeletet alkotott az egyes mezőgazdasági termékek közös piaci szervezésének (KPSZ) érdekében. A KAP egyszerűsítésére irányuló folyamat részeként ezeket az alaprendeleteket hivatott egységes és átfogó keretbe foglalni a fenti számú rendelet. A most tárgyalt javaslat - e tanácsi rendelet keretében, annak módosításával - a tejágazat szerződéses kapcsolatainak szabályozására irányul. Figyelembe veszi a 2007. évet követően mélyülő tejválság tapasztalatait a piac és a termelők biztonságának egyidejű javításának szándékával.
Részben a KAP félidejű felülvizsgálata nyomán 2008-ban hozott intézkedések (pl. a kvóta évi 1%-os emelése a 2015. évi megszűnéséig), részben a 2007-es magas árak miatt visszaesett kereslet, részben az EU és egyes tagállamok belső piacain tapasztalható kereslet-kínálati aránytalanságok miatt 2009-re a tejválság elérte mélypontját. A Tanács felkérésére a Bizottság ún. magas szintű szakértői csoport létrehozásáról döntött a válságra adandó közösségi válasz kialakítása céljával. A csoport munkája során igyekezett figyelembe venni a termelők feldolgozók és kereskedők érdekvédelmi szervezeteinek ajánlásait is. A Tanács 2010. év szeptemberi ülésén elfogadta a szakértői csoport most tárgyalt jelentését és ajánlásait, majd utasította a Bizottságot azok végrehajtására vonatkozó intézkedési javaslatok meghozatalára.
A javaslat a termelők és a feldolgozók közötti szerződéses viszony javítását és a termelők alkupozíciójának javítását tartja az egyik legsürgősebb intézkedésnek, illetve az ún. vertikális szakmaközi szervezetek létrehozását is lehetőségként említi mindhárom szereplő – termelők, feldolgozók, kereskedők - részvételével a közös kutatás, promóció stb. érdekében.
Az átláthatóság javítása szándékával a javaslat kiemeli az előállítás helye feltüntetésének szükségességét is valamennyi terméken, a tejtermékekkel kezdve. Ez fontos előrelépés lehet a fogyasztók korrekt tájékoztatása érdekében.
Varga Géza
SZAKVÉLEMÉNY
A javaslat a 2015-től megszűnő kvótarendszer utáni időszakra a szerződéses viszonyok meghatározásán keresztül kívánja szabályozni az ágazatot.
Önmagában nem a kvótarendszer eltörlése fog zavarokat okozni (hiszen már 2010-ben is átlagosan 7 százalékkal elmaradt a tej kereslete az Európai Unióban a kvótákban megállapított maximumoktól), sokkal inkább az átlag mögött meghúzódó egyenlőtlenség a probléma forrása. Néhány tagállamban nyomás van a túlteljesítésre (pl. Dánia, Hollandia) másutt alulteljesített a kvóta (pl. Magyarország). A piaci ingadozások kezelése miatt szükség van az ellátás szabályozására, amit egy tovább-liberalizált piacon a szereplők (termelők, feldolgozó, kereskedők) szakmaközi szerveződésein keresztül lehetne megoldani.
A javaslat két okból sem kellően érzékeny a régi és új tagállamok közötti különbségekre.
1. Az új tagállamokra a piaci érdekvédelmi szervezetek hiánya-, egyáltalán a termelők szervezetlensége a jellemző. Még azokban az esetekben is ahol szerződés alapján történik a tejbeszállítás ott is a feldolgozó „tetszik - nem tetszik” egyoldalú diktátumáról van szó. A feltételek rögzítése szinte kizárólag csak a feldolgozó és az egyes termelő között történik piaci érdekvédelmi szervezet közreműködése nélkül.
2. A javaslat nem kezeli megfelelő hangsúllyal az új tagállamokban hatalmas piaci részesedésre szert tett multinacionális kereskedő láncok hazai KKV méretű tejfeldolgozókkal szembeni dominanciáját sem. Az új tagállamokban a kereskedelmi láncok koncentráltsága, piaci részesedésükből adódó alkuereje a régi tagállamokénál sokkal erőteljesebb. Itt az erőfölény a kereskedő láncok javára legalább annyira, vagy még inkább tetten érhető, mint a nagyfeldolgozóké a termelőkkel szemben.
Varga Géza