egyéb emberi jogi témák




Bozótharcosként küzdve az alapvető emberi jogok védelmében

E-mail Nyomtatás PDF

2011. december 9-én, szombaton a Jobbik Magyarországért Mozgalom helyi szervezetének meghívására Hegyeshalomba és Bécsbe látogatott Dr. Morvai Krisztina, a párt Európa parlamenti képviselője.

Hegyeshalom nagyközség vezetősége – politikai függetlenségre hivatkozva – korábban elzárkózott attól, hogy hasonló rendezvények esetén helyiséget biztosítson számunkra. Ezúttal azonban sikerült meggyőzni őket arról, hogy az előadás témája, „Magyarország és az EU viszonya” túlmutat a pártpolitikai dimenziókon, így a képviselőtestület megszavazta, hogy helyiséget kaphassunk. A bécsi magyar szervezetektől ezúttal sem számíthattunk segítségre, szégyenszemre ismételten germán testvéreinkhez kellett segítségért fordulnunk, ezúttal a szudétanémet bajtársak bocsátották rendelkezésünkre előadótermüket.) A meghitt légkörben zajló beszélgetések során a buzgó jogászasszony beszámolt brüsszeli és magyarországi munkájáról, melynek súlypontja a mezőgazdaság és élelmiszeripari nemzeti önrendelkezés elérésére irányuló küzdelem, valamint a magyar cigány együttélés problémáinak feltárása és megoldása.

Krisztina asszony először mezőgazdasági önrendelkezésünk újra kivívásának fontosságáról és feltételeiről beszélt. Kifejtette, hogy az ENSZ-okmányokban rég benne foglaltatnak az egészséges táplálkozáshoz való alapvető emberi jogok. Mivel az egészséges táplálék alatt nyilvánvalóan a helyi kis gazdaságok által megtermelt friss élelmet kell értenünk, biztosítani kell a nemzetek számára a termőföldjeik feletti önrendelkezést. Mivel az élelmiszerkereskedelem is a WTO hatáskörébe tartozik, a multinacionális vállalatok az élelmiszerek költséges és környezetszennyező kontinentális importját és exportját erőltetik a piacra, melynek során a hosszú ideig tartó szállítás miatt, a terményeket tartósítás céljából agyonvegyszerezik. (A génmanipulált, vagy hormonkezelt termékek egészségünkre káros hatásának elemzésére ezúttal sajnos nem volt idő bővebben kitérni.)

Már az elsikkasztott rendszerváltás során kezdődött meg, de Uniós tagságunk után különösen felgyorsuló ütemben folytatódott a magyar termőföldek zsebszerződésekkel történő idegen kézre juttatása, és az élelmiszeripari létesítmények elkótyavetyélése (cukor- és konzervgyáraink). Az új, külföldi tulajdonosok az üzemeket sorra bezárták, hiszen céljuk csupán az új piacok birtoklása volt. A termelő tevékenységet mégis folytató csekélyszámú külföldi tulajdonos, a magyarok helyett inkább az olcsóbb ukrán vagy román vendégmunkásokat alkalmazza. Az esetleges profitot természetesen kiviszik az országból. Egyre gyakrabban előforduló jelenség, hogy idegen nagytőkések hatalmas termőföldeket vásárolnak fel hazánkban, melyek után felveszik a termőterület után járó Uniós támogatást, miközben a földet hagyják parlagon heverni. A képviselőasszonynak sikerült kiharcolnia, hogy a jövőben legalább a kisgazdaságok is kaphassanak hasonló Uniós támogatást. A mezőgazdasági-élelmiszeripari önrendelkezés feltétele a kistérségek önellátó helyi piacának biztosítása, valamint a – valuta-árfolyamingadozásoktól mentes – helyi pénz nyomása (Kékfrankos).

Dr. Morvai Krisztina ezután beszámolt a magyar-cigány együttélés elősegítése érdekében íródó helyzetfeltáró könyvének előkészületeiről, melynek során felkeresi a leginkább érintett településeket, és dokumentációt gyűjt a kényes, de egyre égetőbb probléma vizsgálatához. Megosztotta az érdeklődőkkel eddig szerzett tapasztalatait, melynek során elemezte az „érpataki modell” hatékonyságát is. Az ottani polgármester magát „bozótharcosnak” nevezi, aki más „bozótharcosokkal” (elszánt rendőrkapitány, valamint hasonszőrű gyámügyi előadó és jegyző) együtt rövid idő alatt mintatelepüléssé tette Érpatakot. Orosz Mihály Zoltán életveszélyes fenyegetések után sem rettenve vissza, kényszeríti a helyi cigányságot a jogkövető magatartásra. Akik nem hajlandók betartani a társadalmi együttélés legalapvetőbb normáit, azoktól elveszik gyermekeiket, s megvonják tőlük a segélyeket. A nem „építő”, hanem „romboló” életformát folytató polgárok egyszerűen ultimátumot kapnak a polgármestertől: amennyiben egy hónapon belül nem takarítják el a szemetet, nem meszelik ki az épületet, nem telepítenek veteményeskertet, nem járatják iskolába naponta gyermekeiket, nem tartják folyamatosan az iskolával a kapcsolatot; a gyámhatóság nevelőszülőknek adja porontyaikat. A polgármestert először megfenyegették, hogy megölik, de ő így válaszolt: ha megöltök, utána azt csinálhattok, amit akartok. Ha azonban életben hagytok, akkor rá foglak kényszeríteni benneteket az együttélés szabályainak betartására. És az érpataki modell mesébe illő módon életképesnek bizonyult, a cigányság elkezdett alkalmazkodni, mivel kénytelen volt elfogadni a magyar őslakosság által diktált játékszabályokat.

A jogszabályok ugyanis világosan kimondják, hogy minden gyermeknek joga van az egészséges élethez, és a fejlődéséhez szükséges gondoskodáshoz. Dr. Morvai képviselőasszony tanulmánykörútja alkalmával állandóan rendszerint olyan élethelyzetekkel találkozott, amelyek hihetetlennek tűnhetnek azok számára, akik nem személyesen győződnek meg erről. (Ezért készítenek mindig dokumentumfilmet is a cigánycsaládoknál tett látogatásokról.) Megnézésüket kötelezővé kellene tenni a brüsszeli parlament liberális megmondó-emberei számára, akik állandóan rasszizmussal vádolják hazánkat, magyar-cigány konfliktusokkal kapcsolatos felszólalásaikban. De a bal-liberális média, és kisebbségi jogvédő holdudvara számára is tanulságos lehet e dokumentum anyag.

Morvai elmesélt például egy tipikus élethelyzetet, melyben a cigánycsalád nyílászárók nélküli, önmaga által lepusztított, túlzsúfolt romházban lakik, szükségét a házat körbevevő, iszonyatos bűzt árasztó szeméthalmok között végzi, a fagyos hidegben a gyerekek meztelenül rohangásznak fel-alá, s közben a – saját bevallása szerint TBC-s, segélyből élő, munkanélküli – családfő a házi-mozin gondtalanul filmeket nézeget. Közben egész nap bömböl az elviselhetetlen hangerejű zene, s az ürülékszagot időnként csak az égetett kábel maró szaga nyomja el. A cigánycsaládtól alig 15 m-re lakó magyarok már az idegösszeroppanás határán állnak. A helyzet kitűnően példázza, hogy hazugság az a liberális maszlag, mely szerint ezen állapotok a cigánykultúra részei, valamint a mélyszegénység eredője. Van éppen elég segély, jut élelemre, sőt még házi mozira is, azonban hiányzik a jóakarat, illetve a külső rászorító kényszer. Dr. Morvai Krisztina a helyzetfeltárás után természetesen feljelentést tett kiskorúak veszélyeztetése miatt.

A jogászasszony elmondta, hogy nincs könnyű dolga, mikor az Európa Parlamentben érzékeltetni akarja Északkelet-Magyarország cigánybűnözés által sújtott településeinek helyzetét. A Nyugat-európai képviselők ugyanis el sem tudják képzelni, hogy egy Uniós tagállamban történő lopás esetén nem intézkedik azonnal határozottan és hatékonyan a helyi rendőrség. Sajnos a jelenlegi Fidesz-kormányzat roma stratégiája nem hajlandó még a problémák tudomásulvételére sem, nemhogy orvoslására. A magyarság által fizetett adómilliárdokból további zsíros segélyeket töltöget a korrupt cigányképviseleti szervek lyukas fenekű vödreibe, és a sorsát szükségből saját kezébe vevő polgárok láttán azonnal rasszizmusról óbégat.

Emlékezetes adventi estén, sokat tanulhattunk Dr. Morvai Krisztinától, akinek sikerült reményt oltani szívünkbe, hogy van értelme a további „bozótharcos” küzdelemnek, és a radikális nemzeti összefogásnak. Az éjszakába húzódó, meleg baráti beszélgetés során ismét gyümölcsöző kapcsolatok szövődtek a csonka hazai-, az emigráns-, és az elrabolt területekről menekült magyarok között. Jövő év húsvétja táján Szaniszló Ferenc testvérünket várjuk Bécsbe, a szebb jövő, és a magyar feltámadás reményében.

Tarnóczy Szabolcs

 

Miért nem védi meg a magyar állam a polgárait a bűnözőktől? (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF

Felszólalásom a LIBE-Bizottság ülésén:

A bűncselekmények áldozatainak jogairól szóló irányelv tervezet szakbizottsági vitáján a három legfőbb állami kötelezettség fontosságát hangsúlyoztam. Az áldozattá válást az állam hatékony bűnmegelőzési tevékenységével megakadályozhatja. Ha a polgár már bűncselekmény, vagy szabálysértés sértettjévé vált, az állam köteles minden esetben szabálysértési, vagy büntetőeljárást indítani. Továbbá, amennyiben az állam elmulasztja bűnmegelőzési, illetve bűnfelderítési kötelezettségét, éppúgy kártérítésre köteles, mint amikor maga az állam követ el bűncselekményt polgára sérelmére - azaz kártérítés állami mulasztás esetén is jár a károsultaknak. Végezetül rámutattam: Magyarországon az állam sajnos rendszeresen mulasztja el bűnmegelőzési és bűnfelderítési kötelezettségét, kiszolgáltatottá téve ezzel az embereket a bűnözőknek.

Az irányelv szövege ide kattintva tekinthető meg.

 

Legyenek-e a bűnözőknek jogaik? (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF

Felszólalásom a LIBE-Bizottság ülésén és az arra adott válasz:


Az EP Szabadságjogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottságának október 12-i ülésén a 2002 és 2010 közötti, Magyarországon elkövetett tömeges és súlyos emberi jogi jogsértésekre hivatkozva emeltem ki a büntetőeljárási garanciák fontosságát. "Az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog a büntetőeljárás során..." című jelentéstervezet kapcsán javasoltam, hogy a védelemhez való jog már a legkorábbi eljárási szakaszban lépjen életbe, s az ügyvédi segítség megfelelő szintű legyen - Amerika példájához hasonlóan, ahol ez alapvető alkotmányos jog. Kiemeltem továbbá, hogy minden esetben a hatóságnak kelljen alaposan indokolnia és alátámasztania a sürgősség, halaszthatatlanság tényét, amennyiben a védelemhez való jog gyakorlásától ezekre hivatkozva eltekintenek. Fontos, hogy már a gyanúsítás közlését megelőzően, például a házkutatások során, ennek megfelelően járjanak el. Hangsúlyoztam, hogy az ártatlanság vélelmének alapelvéből következik, hogy az ártatlan és bűnös embernek a nyomozati szakaszban pontosan ugyanazon jogai vannak, hiszen egészen a jogerős ítéletig nem tudható, hogy ki bűnös és ki ártatlan. Francoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója válaszában utalt a tervezet 13-as cikkére, amely alapján az olyan vallomás, jogi nyilatkozat, amely ügyvéd jelenléte nélkül született az eljárás bármely szakaszában, nem vehető figyelembe bizonyítékként.

A beszédben hivatkozott jogsértésekről szóló film: Magyar Guantanamo?

Az irányelv szövege ide kattintva tekinthető meg.

 

Mi a Külügyminisztérium és a Magyar Kormány álláspontja az önálló palesztin államiságot illetően? (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF

Tisztelt Dr. Martonyi János Külügyminiszter Úr!

Az Európai Parlament és a Palesztin Törvényhozó Tanács közötti bilaterális kapcsolatokért felelős delegáció (DPLC) egyetlen magyar tagjaként érdeklődéssel olvastam a következő hivatalos külügyminisztériumi hírt:  

"Martonyi János szeptember 22-én este részt vett az Egyesült Államok és az Európai Unió közös tanácskozásán, amelynek egyik legfontosabb témája a palesztin státus kérdése volt." 

Emellett öröm volt számomra, hogy az EP tegnapi plenáris ülésén, - amelynek egyik témája az önálló Palesztin Állammal kapcsolatos vita volt - a magyar kormánypárt (FIDESZ) képviselője Schöpflin György képviselőtársunk kifejezetten az önálló Palesztin Állam elismerése, ENSZ tagsága  mellett foglalt állást, s kritikával illette azt ezt ellenző izraeli érveket. (Hasonló állásponton volt számos más neves néppárti képviselő, így Pöttering úr is, az EP volt elnöke). Ezek a felszólalások (s sajátom is) itt tekinthetők meg. (Emellett természetesen az EP hivatalos archívumában is.) 

Kérdésem a következő:

Schöpflin képviselő úr szakszerű és meggyőző érvelése tekinthető-e a hivatalos magyar álláspontnak a palesztin államiság kérdésében? Avagy: milyen álláspontot képvisel a Külügyminisztérium, a Magyar Kormány ezen a fontos és igen aktuális területen?   Figyelemmel arra, hogy a magyar nyilvánosságot, a közvéleményt az Ön válasza nyilvánvalóan érdekli, kérem ne vegye rossznéven, hogy e levelemet nyílt levélként a sajtónak megküldöm, s bízom benne, hogy megtisztelő válaszát a magyar állampolgárok hamarosan szintén megismerhetik.   Engedje meg, hogy utaljak rá: az európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló jogszabály értelmében az állami szervek vezetői kötelesek válaszolni az EP-képviselők által nekik feltett - a képviselői munkájukkal összefüggő - kérdésekre.

Strasbourg, 2011. szeptember 28.

Köszönettel és tisztelettel:

Dr. Morvai Krisztina
EP-képviselő

Martonyi János külügyminiszter nyílt válaszlevél Morvai Krisztina EP-képviselő nyílt levelére

Tisztelt Képviselő Asszony!

Köszönettel vettem levelét. Engedje meg, hogy kérdésére az alábbiakban adjak tájékoztatást: 

Mint Ön előtt is ismeretes, 2011. szeptember 23-án a Kvartett erőfeszítéseinek eredményeképpen nyilatkozat elfogadására került sor, amely a tárgyalások azonnali, feltételek nélküli újraindítására szólítja fel az érintett feleket. Magyarország üdvözölte a Kvartett javaslatait, azokat célravezetőnek és tartalmasnak ítéli. Ashton EU-főképviselő tevékenységét és erőfeszítéseit nagyon pozitívan értékeljük. Célunk, hogy az Európai Unió egységes hangon tudjon megszólalni ebben az igen fontos külpolitikai kérdésben, ezért minden erre irányuló törekvést aktívan támogatunk.

Úgy véljük, hogy a Kvartett esélyt adott a tárgyalások újraindítására, és ezzel a lehetőséggel mindkét félnek élnie kell. Meggyőződésünk, hogy az elkövetkező hetek meghatározó jelentőséggel bírnak a folyamat alakulására.

A magyar álláspont régóta teljesen egyértelmű, világos, határozott és elvi. Érdekeltek vagyunk a két állam megoldásban: egy önálló, életképes, területileg összefüggő palesztin állam megalakulásában, amely egy biztonságban élő Izrael mellett békében létezik. Ennek elérése érdekében egyetlen járható út az igazságos és tartós, a két fél között közvetlen tárgyalások útján kidolgozott rendezés.

Magyarország olyan megállapodásra törekszik, amely csökkenti, és nem növeli a felek közti feszültséget,. A kérdéskör összetettsége okán kizárólag a kölcsönös kompromisszumok vezethetnek célhoz, csakis ily módon mozdulhatunk ki a jelenlegi holtpontról és válik lehetővé a béketárgyalások újraindítása.

Fontosnak tartom leszögezni, hogy nem szerencsés összemosni a palesztin államiság kérdését a teljes jogú ENSZ tagságot célzó, múlt héten benyújtott kérelem ügyével. A Palesztin Állam kikiáltását 1988-ban elismertük, a Palesztin Nemzeti Hatósággal - a ramallahi magyar és a budapesti palesztin nagykövet aktív közreműködésével - szoros kapcsolatokat ápolunk, az államépítési törekvések támogatása nemzetközi donor-tevékenységünkben kiemelt szerepet kap.

Üdvözlettel,

Dr. Martonyi János sk.

 
<< Első < Előző 41 42 43 44 45 46 47 48 49 Következő > Utolsó >>
45. oldal / 49

Küldetésben

A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.

Megtekintés

A Budaházy-film

Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.

Megtekintés


Magyar Guantanamo?

Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.

Megtekintés