egyéb emberi jogi témák




Rabszolgatartás Magyarországon, az Európai Unió tagállamában (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF

A 2012 telén egy magyarországi tanyán készült rövidfilm egy "csicskasorban", azaz rabszolgasorban élő férfi megrázó történetét, s életkörülményeit mutatja be. Készítői hosszas vívódás után döntöttek úgy, hogy a rejtett kamerával készült felvételt nyilvánosságra hozzák, tekintettel arra is, hogy a főszereplő maga is fontosnak tartja e felháborító, s számos áldozatot érintő bűncselekménytípus megismertetését, illetve felszámolását. A szinte kizárólag cigány elkövetők által magyar áldozatok sérelmére elkövetett "csicskáztatás" (rabszolgatartás) jelenségének létezését cáfolhatatlanul bizonyító dokumentumot (ezt a flmet) is felhasználva Morvai Krisztina büntetőjogász, EP képviselő 2012. szeptemberében komplex bűnmegelőzési, bűnfelderítési és áldozatsegítő stratégia megalkotását fogja kezdeményezni a kormánynál és az Országos Rendőrfőkapitánynál.

 

Rendőrök ellen nyomoznak a West Balkán-ügyben

E-mail Nyomtatás PDF

Szolgálatban elkövetett kötelességszegés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Központi Nyomozó Főügyészség.

Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő július 1-jén közölte az MTI-vel, hogy az ügyben feljelentést tett rendőrök ellen segítségnyújtás elmulasztása miatt. Ezt azzal indokolta, hogy a tragédia estéjén többen telefonáltak a rendőrségi ügyeletre segítséget kérve, de a szolgálatot teljesítő rendőrök nem intézkedtek.

Balogh Zoltán, a Központi Nyomozó Főügyészség sajtószóvivője az MTI-nek kedden elmondta: az ügyészség hétfőn "szolgálatban kötelességszegés" bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást az ügyben.

Jelenleg a nyomozás a kezdeti szakaszában van, ezért további érdemi információt az ügyészség a nyomozás érdekeire való tekintettel nem ad - tette hozzá.

A budapesti Nyugati téren lévő, West Balkán nevű - azóta bezárt - szórakozóhelyen 2011. január 15-én éjjel mintegy háromezer fiatal volt egyszerre jelen, amikor egy lépcsőházi tumultusban három lány megfulladt, tucatnyian pedig megsérültek. A Pesti Központi Kerületi Bíróság június végén kihirdetett első fokú ítéletében halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt két év nyolc hónap, fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte Szalontai Győzőt, a West Balkán Kft. egyik ügyvezetőjét, Kecskés Tamást, az intézmény bérbeadóját, Csanádi József rendezvényszervezőt és a program biztonságáért felelős Hranek Istvánt. A szóbeli indoklásban a bíró a rendőrség felelősségét is felvetette.

Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő július 1-jén közölte az MTI-vel, hogy az ügyben feljelentést tett rendőrök ellen segítségnyújtás elmulasztása miatt.

Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgatója két nappal később az MTI-nek elmondta: nem várták meg a Legfőbb Ügyészség intézkedését, hanem soron kívüli belső vizsgálatot rendeltek el. A telefonos bejelentés hangfelvételének vizsgálata alapján egyértelműen megállapítható, hogy a telefonügyeletes sem szakmai mulasztást, sem vétséget nem követett el. A hangfelvételt és szó szerinti leiratát csatolták a bizonyítékokhoz, és a bíróság az ítélet indoklásához is felhasználta - tette hozzá.

Morvai Krisztina feljelentését előbb a Legfőbb Ügyészség a Budapesti Nyomozó Ügyészségnek továbbította, onnan pedig a Központi Nyomozó Főügyészséghez küldték tovább. Ugyanis, mint Varga Jenő fővárosi főügyészhelyettes az MTI-nek elmondta, a feljelentésben foglaltak katonai bűncselekmény gyanúját vetik fel, az ilyen ügyek nyomozása pedig a Központi Nyomozó Főügyészség hatáskörébe tartozik.

A Központi Nyomozó Főügyészség budapesti regionális osztálya július közepén Morvai Krisztina feljelentésével összefüggésben kiegészítést rendelt el, majd az erre adott 15 napos határidőt újabb 15 nappal meghosszabbították.

(hirado.hu)

 

Morvai Krisztina az ír európai parlamenti képviselők segítségét kérte a két kisgyermek halálát okozó leányfalui gázolással kapcsolatos igazságtétel érdekében

E-mail Nyomtatás PDF

A mai napon elektronikus levélben kerestem meg  - párthovatartozásra való tekintet nélkül - ír európai parlamenti képviselőtársaimat, segítségüket kérve a két gyermek halálát okozó leányfalui gázolással kapcsolatos igazságtétel érdekében. A személyre szóló kísérőlevéllel eljuttattam hozzájuk a gyermekek édesapjának, Zoltai Bencének a múlt héten Dublinban tartott sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozott közleményét, amely részletesen ismerteti a tragikus esetet, s az üggyel összefüggő felháborító bírósági döntéseket.  A most folyamatban lévő strasbourgi plenáris ülés során egyenként személyesen is felkeresem az ír képviselőket, s közvetlenül is átadom nekik a levelet és a közleményt.

Angolul írott levelem magyar fordítása, illetve Zoltai Bence sajtóközleményének internetes fellelhetőségi helye alább olvasható.

Kedves Ír Európai Parlamenti Képviselőtársam, Kedves ...Úr/Asszony!

Segítségét és támogatását szeretném kérni azon tragikus esettel kapcsolatban, hogy tizenkét évvel ezelőtt két magyar gyermeket halálra gázolt egy ír állampolgár, Ciaran TOBIN. Az Ír Legfelsőbb Bíróság közelmúltban hozott döntése, s az a tény, hogy TOBIN úr soha nem töltötte le három éves szabadságvesztés büntetését nemcsak az ötévesen meghalt Marci és a kétévesen meghalt Petra szüleit rázzák meg, hanem a magyar emberek egész közösségét. Az igazságosság legalapvetőbb elveinek súlyos sérelme ebben az ügyben igen nagy csalódást okoz nekünk,  s negatívan érinti a hagyományosan jó ír-magyar kapcsolatokat, valamint az emberek hitét a mindannyiunkat érintő ügyekben történő európai együttműködés lehetőségeiben. Mindebből következően ezzel az esettel az Európai Unió/az Európai Parlament szintjén is foglalkozni kell. Kérem, hogy olvassa el az alábbi (angol nyelvű) közleményt, amelyet ZOLTAI Bence úr, a két gyermek édesapja hozott nyilvánosságra múlt heti dublini sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozva, hogy ennek az ügynek semmi köze nincs a politikához, különösen nem a pártpolitikához arra szeretném Önt kérni, hogy tegyen meg minden lehetséges lépést annak érdekében, hogy az igazságtétel megtörténjen.

Nagyon köszönöm figyelmét és támogatását.

Strasbourg, 2012. július 4.

Morvai Krisztina EP képviselő
(független, Magyarország)


 

Feljelentésem a West Balkán tragédia ügyében

E-mail Nyomtatás PDF

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

A Pesti Központi Kerületi Bíróság néhány nappal ezelőtt hozott ítéletet a budapesti West-Balkán szórakozóhelyen tavaly történt halálos tömegszerencsétlenség ügyében, amely három fiatal halálával és számos sérüléssel járt. A tragikus végű rendezvény szervezőit a bíróság foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének minősített esete miatt egyenként 2 év 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte.

A sajtó (így például a Magyar Nemzet 2012.június 28-i száma) tudósított az ítélet tartalmáról, így a bíróság által megállapított történeti tényállásról. Eszerint az események során, a kibontakozó pánikban, s a súlyos veszélyhelyzetet megtapasztalva a helyszínen lévő fiatalok közül többen is betelefonáltak a rendőrségi ügyeletre segítséget kérni. Az életveszélyben lévő személyek hívására az ügyeleti szolgálatot teljesítő rendőrök a segítségnyújtást megtagadták, s "intézkedés helyett azt javasolták, hogy a panaszosok ne járjanak ekkora bulikba, és akkor nem lesz akkora tömeg, tegyenek feljelentést súlyos testi sértés miatt, vagy például egy molesztált lánynak azt, hogy ezért nem mennek ki a járőrök a helyszínre, mert ügyében csak magánindítvány után lehet eljárni. A bíró megjegyezte: nem, derült ki az eljárásban, hogy a Nyugati téri rendőrőrs állományának és a több tucat térfigyelő kamera kezelőinek miért nem tűnt fel egy többezres tömeg a WB-nál". (Magyar Nemzet, 2012. június 28. 17. old)

A bíróság nyilvánvalóan azért volt kénytelen az utóbbi ténymegállapítást tenni, mert a tragédia időpontjában szolgálatot teljesítő rendőrök büntetőjogi felelősségének vizsgálatára ez a büntetőeljárás kezdettől fogva - érthetetlen módon - nem terjedt ki, azaz az esküjüket és a vonatkozó jogszabályokat és szakmai szabályokat megszegő rendőrök ellen nem indult büntetőeljárás, nem történt vádemelés. A megállapított tényállásból azonban egyértelmű, hogy legalábbis a telefonos ügyeleti szolgálatot ellátó rendőr vagy rendőrök, illetve a környéken, így a Nyugati téri őrsön szolgálatot teljesítő rendőrök mulasztásukkal nem csupán embertelen magatartást tanúsítottak, de bűncselekményt is megvalósítottak. Semmiféle eljárási akadálya nincs annak, hogy felelősségüket egy újabb büntetőeljárás során állapítsák meg. Álláspontom szerint a hatóságnak az alapügyben feltárt tényekre, különösen a segítségkérő telefonok rögzített és megismert tartalmára tekintettel nem csak lehetősége, de kötelessége is - ha megkésve is, de még az elévülési időn belül - büntetőeljárást indítani.  Erre figyelemmel, a fenti tényállás alapján feljelentést teszek ismeretlen rendőr elkövetők ellen a Btk. 172 § (1) bekezdésébe ütköző, és a második bekezdés, valamint a harmadik bekezdés második fordulata szerint minősülő segítségnyújtás elmulasztása bűntette miatt.

A Büntetőtörvényköny a következőképpen rendelkezik:
172§ (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült, vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy a segítségnyújtásra egyébként is köteles.
INDOKOLÁS

A magyar jogban mindenkit segítségnyújtási kötelezettség - mégpedig az adott személytől, az adott helyzetben elvárható jellegű segítségnyújtás kötelezettsége - terhel a sérült vagy közvetlen veszélyben lévő ember irányában. Ennek elmulasztása bűncselekmény.   Míg az alapul fekvő büntetőeljárásban a hatóságok azt vizsgálták, hogy ki volt a felelős a veszélyhelyzet, majd a tragikus halálesetek és sérülések kialakulásáért az újabb eljárásban azt kell vizsgálni, hogy a már kialakult veszélyhelyzetben hogyan jártak el a rendőrök. (Éppen ezért nem foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés ez esetben a helyes minősítés, hiszen bár a rendőrök megszegték foglalkozásuk szabályait, amikor nem nyújtottak segítséget, a veszély kialakulása nem az ő szabályszegésükkel van okozati összefüggésben. Ez azonban nem zárja ki felelősségüket más bűncselekményben, ti. a segítségnyújtás elmulasztásában).

Az előző büntetőeljárás során feltárt tények megalapozottá teszik a gyanút arra, hogy ezt a bűncselekményt több, az adott időpontban szolgálatban volt rendőr is elkövette,  így a telefonügyelet ellátója vagy ellátói. Ennélfogva szükséges és indokolt az eljárás megindítása, az alapügy nyomozati és egyéb iratainak beszerzését, a rendőrök magatartására vonatkozó ott beszerzett bizonyítékok -például segélykérő hívások - megismerését követően.

Megalapozott a gyanú arra is, hogy az azonnali, szakszerű segítségnyújtás a sértettek életét megmentette volna, ezért indokolt a második bekezdés szerinti minősítés szerint indítani az eljárást.
Köztudomású tény, hogy a rendőr, hivatásánál és a rá vonatkozó jogszabályoknál és szakmai szabályoknál fogva a segítségnyújtásra "egyébként is köteles", a minden személyt terhelő általános segítségnyújtási kötelezettségen felül speciális segítségnyújtási kötelezettsége van. Eszközei, lehetőségei is - különösen az adott esetben - széleskörűek, hiszen a feljelentés tárgyát képező esetben például lehetősége és kötelessége lett volna a társszervek (tűzoltóság, katasztrófavédelem, mentők) azonnali értesítése is, miután térfigyelő kamerákkal, járőrök tájékozódása alapján meggyőződik a veszély nagyságrendjéről (ami a telefonok alapján is hitelt érdemlően tudott volt számukra.)

Tapasztalataim szerint Magyarországon igen gyakori eset, hogy a rendőrség megtagadja kötelessége ellátását, a polgároknak nyújtandó szakszerű segítséget, a hatósági beavatkozást. Rendszeresen fordul elő, hogy a telefonon vagy más módon rendőri segítséget kérők magukra maradnak veszélyhelyzetükben, vagy egyébként kiszolgáltatott helyzetükben, mert a rendőrök - a legkülönbözőbb jogellenes magyarázatokkal - visszautasítják, hogy a helyszínre menjenek, illetve szakszerű és hatékony módon úgy járjanak el, ahogy azt a jogszabályok tőlük megkövetelik.  Ez a gyakorlat elfogadhatatlan mind a jogállamiság elveinek, mind az Európai Unió normáinak tükrében. Ebben az esetben - a West Balkánban történt tömegszerencsétlenség esetében - a kirívó súlyú jogellenes mulasztás kirívó súlyú, tragikus következményekkel járt. Nem csupán az állampolgárok igazságérzetével, és az esküjükhöz hű, hivatásukat tisztességesen gyakorló rendőrök elvárásaival, hanem a vonatkozó jogszabályokkal is éles ellentétben állna, ha a jogsértés miatti büntetőeljárás és büntetőjogi felelősségrevonás elmaradna.
Mindezekre figyelemmel arra kérem Legfőbb Ügyész urat, hogy jelen feljelentésem alapján az eljárás megindításához szükséges lépéseket megtenni szíveskedjék.

Budapest, 2012. július 1.
Köszönettel és tisztelettel
dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő

   
<< Első < Előző 41 42 43 44 45 46 47 48 49 Következő > Utolsó >>
42. oldal / 49

Küldetésben

A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.

Megtekintés

A Budaházy-film

Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.

Megtekintés


Magyar Guantanamo?

Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.

Megtekintés