MORVAI KRISZTINA SAJTÓKÖZLEMÉNYE

Nyomtatás
FacebookIWIWTwitterMyspace bookmarkSatartlapvipstart.huBlogter.huDiggLinkter.huUrlGuru.huDel.icio.usGoogle bookmark

A Jobbik Magyarországért Mozgalom Elnöksége felkért arra, hogy a 2014. évi EP választáson a Párt listáján képviselÅ‘jelöltként induljak, s legyek a lista vezetÅ‘je. E felkérésre azért kerül sor, mert a Jobbik elégedett volt eddigi EP képviselÅ‘i munkámmal, s a következÅ‘ ciklusban ennek folytatását várja tÅ‘lem, az eddigihez hasonló szellemben, tartalommal és formai keretek között. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban sem lépek be a pártba, nem kapok, és nem fogadok el semmiféle pártutasítást, pártfegyelem nem kötelez. Magam határozom meg felszólalásaim, indítványaim, s minden további képviselÅ‘i tevékenységem tartalmát, s mindezekért a felelÅ‘sség is engem terhel. Szavazólistámat magam készítem, a saját magam által választott szakértÅ‘k segítségével, s egyéb képviselÅ‘i munkámhoz is magam választom meg munkatársaimat, szakértÅ‘imet.  Minden körülmények között jogom van az EP-ben a függetlenek csoportjában maradni, ha és amennyiben a Jobbik egy akár már létezÅ‘, akár újonnan alakuló frakcióba belép, én akkor is független maradhatok. Megállapodtunk viszont abban is, hogy amennyiben bármilyen, a Jobbiktól független EP-frakcióhoz, párthoz vagy szövetséghez kívánnék csatlakozni, azt csak a Jobbik elnökségének hozzájárulásával teszem. Ilyen tervem azonban nincs, az a szándékom, hogy - megválasztásom esetén - az ötéves ciklus egészében független képviselÅ‘ként politizálok.



Amennyiben a választók bizalmából újabb öt éven át EP képviselÅ‘ lehetek azon értékrend mentén, azzal a nemzeti jogvédÅ‘ szellemiséggel szeretnék tovább dolgozni, ahogy eddig tettem.  KépviselÅ‘i tevékenységem teljesen átlátható, megismerhetÅ‘ honlapom (www.morvaikrisztina.hu) vagy Facebook oldalam segítségével. Büszke vagyok arra, hogy az utóbbinak immár több mint 31 ezer követÅ‘je van, s rendszeresen megjelenÅ‘ dokumentumfilmjeink közül számosnak 100 ezernél több nézÅ‘je volt. Rendszeres európai parlamenti tudósításaimnak is köszönhetÅ‘, hogy a magyar emberek lényegesen többet tudnak ma az Európai Unió - és a Parlament - valóságáról, mint öt évvel ezelÅ‘tt.  Fontos, hogy a választók a május 25-i EP képviselÅ‘választás elÅ‘tt a felelÅ‘sségteljes, megfontolt döntés érdekében ismerjék meg minél több magyar európai parlamenti képviselÅ‘ eddigi munkáját, felszólalásait, s azt az értékrendet, amit Brüsszelben és Strasbourgban, illetve itthon képviselnek.

"Azért dolgozunk, azért képezzük magunkat folyamatosan, mert meggyÅ‘zÅ‘désünk, hogy a magyar embereknek ugyanolyan színvonalú egészségügyi ellátásra van joguk, mintha Európa valamelyik szerencsésebb országában születtek volna"- mondta a minap a televízióban egy kórházi osztály orvosi és ápolói teamje. Mélyen megérintett ez az egyszerű gondolat, nemcsak azért, mert nagyra becsülöm az egészségügyi dolgozókat, hanem azért is, mert segített végiggondolni és megfogalmazni, hogy mit tartok a magyar európai parlamenti képviselÅ‘k - így a magam - küldetésének. Úgy érzem, az a feladatunk, hogy mind a honfitársainkkal, mind az Európai Unióval megéreztessük és megértessük, hogy a magyar embereknek ugyanúgy joguk van a nemzeti önrendelkezésre, az emberi méltóságra, az európai életszínvonalra, "jóllétre" mint az úgynevezett régi tagállamok polgárainak. "Ennyi!" A politikai és gazdasági döntéseket Magyarországon és az Unióban is ennek megfelelÅ‘en, ennek jegyében kell meghozni, nem szükséges és nem is szabad meghunyászkodni homályos nemzetközi érdekcsoportok, lobbik akarata elÅ‘tt.  EP képviselÅ‘ként azért dolgoztam Brüsszelben, Strasbourgban és itthon egyaránt, hogy a magyar emberek megtépázott, megtaposott önbecsülését erÅ‘sítsem. Sokat gondolkodtam rajta az elmúlt években, hogyan juthatott Magyarország olyan helyzetbe, ami sok szempontból inkább a harmadik világra hasonlít, mint az EU átlagára? Arra a sajnálatos következtetésre jutottam, hogy a folyamat sok mindenben emlékeztet arra, amit büntetÅ‘jogász kutatóként megtapasztaltam például a családon belüli vagy párkapcsolati erÅ‘szak jelenségérÅ‘l. MielÅ‘tt egy kiszolgáltatott családtag (többnyire feleség, vagy idÅ‘s hozzátartozó) sérelmére a legmegdöbbentÅ‘bb, legdurvább bántalmazások rendszeressé válnának "szükség van" önbizalmának, önbecsülésének leépítésére, megrongálására, annak érzékeltetésére, hogy Å‘ semmire nem alkalmas, semmire nem jó, értéktelen. A magyar emberek a "rendszerváltás" óta olyan mennyiségű és mélységű traumát éltek és élnek meg, amely alkalmas a lelki ellenállás megtörésére, a gyarmatosítók és oligarchák uralmának kiteljesítésére. A magyar embereknek a gyárak bezárása, a téeszek felszámolása, a magyar gazdaság szétverése óta azt sugallják, hogy nem vagyunk jók másra, mint összeszerelÅ‘ üzemekben teljes munkajogi jogfosztottságban, nagyon alacsony bérekért primitív munkát végezni, vagy külföldi élelmiszerláncokban szintén totális kizsákmányolásban külföldi árut árulni, s összességében külföldi gyarmatosítóknak és belföldi oligarcháknak minél nagyobb profitot termelni.  Az országot járva azt tapasztalom, hogy az emberek végtelenül meggyötörtek, nem (elsÅ‘sorban) egyik vagy másik kormány tevékenysége, hanem az immár negyedszázada fennálló emberellenes, pénz és profitközpontú, Magyarországot gyarmattá tevÅ‘ és a harmadik világba süllyesztÅ‘, az embereket nem méltósággal és küldetéssel rendelkezÅ‘ személynek, hanem tárgynak tekintÅ‘ rendszer miatt. EP képviselÅ‘ként a fÅ‘ célom most is az, s reményeim szerinti újraválasztásom esetén is az lesz, hogy minden lehetséges módon és eszközzel meggyÅ‘zzem mind honfitársaimat - az elszakított területeken is -, mind az Uniót arról, hogy nekünk magyaroknak is jogunk van a nemzeti önrendelkezéshez, azaz ahhoz, hogy magunk döntsünk (ne pedig egy szűk, korrupt elit) a hazánk, a szülÅ‘földünk politikai, társadalmi, gazdasági fejlÅ‘désének irányáról, s magunk ellenÅ‘rizhessük, használhassuk, hasznosíthassuk - a természet rendjével és az emberi méltóság és megélhetés jegyében - természeti kincseinket, így termÅ‘földünket, vízkincsünket, energiaforrásainkat. Véget kell vetni annak a rendszernek, aminek találó összefoglalását egy karikatúrán láttam: egy parlamenti épület mellett állt egy tipikus öltönyös, nyakkendÅ‘s politikus, akihez odament egy karikatúrákban sztereotipikus nagytÅ‘kés vagy bankár, egy nagy zsák pénzzel és egy kívánságlistával. A politikus mindkettÅ‘t köszönettel elfogadta, s besétált a parlamentbe, ahol nyilvánvalóan, pártjával együtt, a kívánságlistának megfelelÅ‘ döntéseket hoztak.  Az elÅ‘ttünk álló kampányt arra szeretném felhasználni, hogy minél többekben tudatosítsam: ez a rendszer így nem mehet tovább. Szeretném továbbá minél többekben tudatosítani azt a folyamatot, ahogy a magyar emberek többségének önbizalmát, önbecsülését aláásták, s felhívni a figyelmet arra, hogy egyik legfontosabb feladatunk önbecsülésünk, illetve a nemzet önbizalmának, önbecsülésének visszanyerése. Azaz: Emeljük fel a fejünket és vegyük vissza a Hazánkat!

Budapest, 2014. január 28.