Morvai Krisztina levélváltása a migráció és a nők elleni erőszak összefüggéseiről az Európai Bizottság illetékesével.

Nyomtatás
FacebookIWIWTwitterMyspace bookmarkSatartlapvipstart.huBlogter.huDiggLinkter.huUrlGuru.huDel.icio.usGoogle bookmark

Az EP képviselő, az Európai Parlament Női Jogi (FEMM) szakbizottságának tagjaként írásbeli kérdéseket tett fel az Európai Bizottságnak a migráció és az európai nők elleni erőszak közötti összefüggésekről. A levélváltást kommentár nélkül közöljük.


Írásbeli választ igénylő kérdés: E-004317/2016/változat1

a Bizottság számára

az eljárási szabályzat 130. cikke

Krisztina Morvai (NI)

Tárgy: A migráció hatásai az európai nőkre

Hogyan követi nyomon az Unió a migráció európai nőkre gyakorolt hatásait, akik az újonnan érkezett migránsok által elkövetett bűncselekmények áldozataivá váltak?

A nőkkel szemben elkövetett erőszakos bűncselekmények száma a migráció eredményeként növekszik az EU-ban?

A bűnmegelőzésre irányuló erőfeszítés milyen formáját javasolja az Unió a tagállamoknak, különösen Németország tekintetében, annak érdekében, hogy megakadályozza a nőkkel szemben elkövetett erőszakos bűncselekmények számának növekedését és választ adjon a nők bűncselekményektől való növekvő félelmére?


HU

E-004317/2016

Dimitrisz Avramopulosz válasza

a Bizottság nevében

(17.8.2016)

A Bizottság elítéli a nők elleni erőszakos cselekményeket, így például a 2015 szilveszterén Kölnben történt támadásokat is. Nincs bizonyíték arra, hogy a nőkkel szembeni erőszakos bűncselekmények száma a migráció eredményeként növekszik. Nemi alapú erőszak minden uniós országban előfordul, és nem áll összefüggésben az áldozat vagy az elkövető migránsstátuszával. Nincs egyértelmű bizonyíték a migránsstátusz és a nőkkel szembeni erőszak elkövetésének valószínűsége között. A Bizottság határozottan elutasítja a migránsokat és a menekülteket bűnözőnek beállító általánosításokat.

A Bizottság számos intézkedéssel rendelkezik a nők elleni erőszak minden formájának leküzdésére, ilyen többek között az áldozatokat védő és támogató jogszabályok bevezetése, a legjobb gyakorlatok cseréinek szervezése, a figyelemfelhívó kampányok és a nők elleni erőszak megelőzésén dolgozó önszerveződő szervezetek, nem kormányzati szervezetek és hálózatok támogatása, továbbá az uniós országokkal és más uniós szervekkel a tapasztalatok bővítése és javítása érdekében folytatott együttműködés.

A Bizottság 2016. június 7-én elfogadta a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára vonatkozó cselekvési tervet, amelyben több intézkedést javasolt a tagállami integrációs erőfeszítések támogatására. A cselekvési terv megerősíti, hogy az integráció olyan kétirányú folyamat – amint azt a 2004-ben elfogadott bevándorlási integrációs politikára vonatkozó közös európai uniós alapelvek is rögzítik –, amely a befogadó társadalom és a migránsok részéről is erős elkötelezettséget kíván. Az EU alapvető értékeinek ismerete és felvállalása elengedhetetlen eleme a folyamatnak.