Hálásan köszönöm azt a sok biztatást, kedvességet, szeretetet, amit 2016-ban kaptam ÖnöktÅ‘l. Nagyon sokat jelentett, hogy azt éreztem: mellettem vannak. "Leveleiket" rendszeresen olvastam, javaslataikat a munkám során folyamatosan felhasználtam. Az örömök, sikerélmények Ãgy közösek voltak, a nehézségeket, fájdalmakat pedig könnyebb volt elviselnem. Ez utóbbiakból is sajnos sok volt a mögöttünk hagyott esztendÅ‘ben. Bár Szilveszterre készülve talán nem illene szomorú dolgokról Ãrnom, két kudarcot kiemelek. Az egyik a magyar emberek, fÅ‘leg a fiatalok tömeges nyugatra "vándorlása", ami nem állt meg. A másik: úgy zártuk le 1956 hatvanadik és 2006 tizedik évfordulóját, hogy az egy évtizeddel ezelÅ‘tti jogtiprások, rendÅ‘ri brutalitások fÅ‘ felelÅ‘sei szabadok, az ellenük fellépÅ‘k pedig börtönben vagy büntetÅ‘eljárás alatt vannak. Ez olyan égbekiáltó igazságtalanság, ami számomra feldolgozhatatlan. Ólomsúllyal nehezednek rám a tények: Gyurcsány, Gergényi, Bene s szemkilövetÅ‘ társaik szabadok, Budaházy és társai börtönben, a rendÅ‘rség nevében bocsánatot kérÅ‘ és kollégáit a jogsértÅ‘ parancsok megtagadására felhÃvó rendÅ‘rtiszt, Szima Judit börtönben, a jogsértett áldozatok jogvédelmében kiemelkedÅ‘ szerepet vállaló Gaudi-Nagy Tamás jövÅ‘re ismét a vádlottak padján. MegrendÃtÅ‘! Kérem, hogy az ÚjesztendÅ‘ben legyen közös célunk az igazságtétel. S ha az nem megy, legalább az amnesztia, a kegyelem elérése a bebörtönzötteknek.
Természetesen sok további közös célunk is van. Lényegük: a magyar emberek méltóságának és jogainak védelme az Európai Unióban, "csonka-Magyarországon" és az elszakÃtott területeken. A feladat tengernyi. Kérem a Jó Istent, hogy adjon hozzá erÅ‘t és egészséget, 2017-ben is. Önöknek és nekem. S minden magyarnak.
Boldog Új EsztendÅ‘t kÃvánok, hálával, szeretettel!
Krisztina
< Előző | Következő > |
---|