Címlap Jogvédelem


Politikai szabadságjogok, Jogvédelem, emberi jogok

Megemlékezés 2006 őszéről és „A Haza Őre” kitüntetés átvétele a Hazatérés templomában (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF
FacebookIWIWTwitterMyspace bookmarkSatartlapvipstart.huBlogter.huDiggLinkter.huUrlGuru.huDel.icio.usGoogle bookmark

Kedves Honlap Látogatóim!

Nagy megtiszteltetés ért szeptember 18-án: Gaudi-Nagy Tamással együtt átvehettem „A Haza Őre” kitüntetést Ifj. Hegedűs Loránt Tiszteletes Úrtól, és a Hazatérés Temploma közösségétől. Szeretném megosztani az örömömet Önökkel, ezért engedjék meg, hogy közzétegyem a nagyon megható és szép díjátadó ünnepség egy részletét. Ugyanezen alkalommal beszélgetés és visszaemlékezés volt 2006 őszére. Az eseménynek e részletéről szóló felvételt és az ott elmondott gondolataimat, Gaudi-Nagy Tamás előadását a hét második felében tesszük közzé. Megragadom az alkalmat, hogy felhívjam figyelmüket: szeptember 20-án reggel 8 óra 30-kor a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (Budapest, V. ker., Markó utca 25.) lesz Gaudi újabb tárgyalása a 2006 „igazságtételének” elmaradásával összefüggő közszereplése miatti büntetőügyben, ahol ismét a vádlottak padjára kerül. Mint ismeretes, Tamás országgyűlési képviselői minőségében a 2006 őszén eljárt egyik ügyésznővel kapcsolatosan fogalmazott meg kritikát, ezért „csapott le rá az igazságszolgáltatás.” Megrázó és megdöbbentő, hogy a 2006 őszi tömeges jogsértések, rendőri brutalitások, önkényes büntetőeljárások és fogvatartások, fogdabeli kínzások, bántalmazások, utcai sérülésokozások, valamint a 2008 és 2010 közötti jogfosztás időszaka „igazságtételének” mérlege: Budaházyék 125 év fegyházra ítélve, házi őrizetben, Gaudi-Nagy Tamás a vádlottak padján - Gyurcsány, Gergényi, Bene és a többiek pedig szabadon... Kérem, hogy aki teheti, fejezze ki szolidaritását és jöjjön el a Gaudi-Nagy Tamás elleni büntetőügy tárgyalására.

Köszönöm, szeretettel:
Krisztina

 

Trianon után is emberi jog magyarként élni az elszakított területeken! - Morvai Krisztina előadása (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF
FacebookIWIWTwitterMyspace bookmarkSatartlapvipstart.huBlogter.huDiggLinkter.huUrlGuru.huDel.icio.usGoogle bookmark

A sokszor emlegetett "európai értékekből", az európai jogelvekből egyenesen következik az elszakított területeken élő magyaroknak az a joga, hogy szülőföldjükön ma is magyarként éljenek. Emberi jog a nemzeti önrendelkezés s ennek egyik formájaként az autonómia is, hiszen ez biztosíthatná a tényleges "magyarként élést". Ezt mostantól nem valamiféle "kínos politikai kérdésként", hanem emberi jogi kérdésként kell megközelíteni és kezelni. Nem fognak azonban az autonómiáért harcolni a magyarok addig, amíg szabadságjogaikat durván megsértik, például tüntetéseiket jogellenesen feloszlatják, az azokon résztvevőket megfenyegetik, vagy a véleménynyilvánítási szabadságukkal élve az autonómia mellett érvelőket megbüntetik. Különösen éles fegyver a magyarok jogaiért és az önrendelkezésért harcolók elleni önkényes büntetőeljárások indítása, "terrorizmus" és egyéb képtelen vádakkal (akár Kézdivásárhelyen, akár Budapesten...). Az ilyen gyakorlat nem egyeztethető össze az európai jogi normákkal, amelyek mind Romániát, mind Szlovákiát EU tagként, Szerbiát EU tagjelöltként, Ukrajnát a csatlakozási folyamat elején állóként, s egyébként az Európa Tanács tagjaként kötelezik. Mi a különbség a jogállamiság és az önkény között? A hatalomkoncentráció és a hatalommegosztás, a hatalom korlátozása és ellenőrzése között? Mi a független bíróság és a bíró alkotmányos szerepe az európai értékrendben? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ dr. Morvai Krisztina jogász, európai parlamenti képviselő húszperces előadása, amely a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szakmai összejövetelén hangzott el az elszakított magyar területekről érkezett jogász/jogvédő résztvevők előtt, 2016. szeptember 9-én. A feltárt összefüggések meghallgatása és megértése a mai magyarországi (csonka-országi) helyzet elemzését is segíti.


 

„Nemzeti jogvédelem nélkül nem megy az önrendelkezés” - kétnapos szakmai találkozót tartottak Kárpát-medencei nemzeti jogvédők Budapesten (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF
FacebookIWIWTwitterMyspace bookmarkSatartlapvipstart.huBlogter.huDiggLinkter.huUrlGuru.huDel.icio.usGoogle bookmark

A Kárpát-medencében élő magyar ügyvédek és jogvédők kétnapos tapasztalatcserét és közös nemzeti jogvédő önképzést tartottak szeptember 9-én és 10-én Budapesten. Az összejövetelre dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) együttes meghívására és szervezésében került sor.

A szakmai összejövetelen részt vett dr. Szili Katalin autonómiaügyi miniszterelnöki megbízott, Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet vezetője és dr. Pákozdi Csaba, a szomszédos államokban élő magyarokért felelős külügyminiszteri biztos munkatársa is. Különösen fontosnak tartjuk a kormányzati képviselők részvételét az összejövetelen és kifejezték készségüket az együttműködésre, a kölcsönös véleménycserére és tájékoztatásra. Rámutattak, hogy a nemzeti jogvédő munka mennyire fontos szerepet játszik az elcsatolt magyar területeken élő magyarok önrendelkezésének kivívása szempontjából.

A részvevők megosztották egymással egyedi jogeset ismertetéseken keresztül jogi és mozgalmi tapasztalataikat a Kárpát-medencében elszakított sorban élő magyar közösségek egyéni és közösségi jogainak érvényesítésével kapcsolatban, úgymint a nyelvi jogok, a vélemény-nyilvánítási szabadság, gyülekezési jog, egyesülési jog gyakorlói elleni jogsértések, a nemzeti, közösségi szimbólumok használata (pl. székely zászló üldözése) a rehabilitálási és restitúciós ügyek, a magyarok elleni nemzeti alapú büntető és szabálysértési eljárások, a nyilvánosság és árnyékjelentések szerepe a nemzeti jogvédelemben

Bővebben...
 

Szemléletváltás migráns-ügyben? Ha igaz, végre a kiváltó okokat fogják feltárni - Morvai az EP-ben (VIDEÓVAL)

E-mail Nyomtatás PDF
FacebookIWIWTwitterMyspace bookmarkSatartlapvipstart.huBlogter.huDiggLinkter.huUrlGuru.huDel.icio.usGoogle bookmark


Az Európai Parlament külön jelentéssel készül az ENSZ Közgyűlésének 71. Ülésszakára 2016 szeptemberére. Morvai egy biztató tartalmú részt olvasott fel a jelentésből, amely arra utal, hogy talán az ősszel (jobb későn, mint soha...) a tömeges migrációt támogató intézkedéseken túl, illetőleg esetleg azok helyett végre a gyökérokok feltárására és kezelésére is sor kerülhet.

 

Jogos, etikus-e tüntetni bírósági döntés ellen? Morvai válasza és vitaindítója Eva Maria Barki ügyvédnőnek „Budaházy-ügyben” (VIDEÓVAL)

E-mail Nyomtatás PDF
FacebookIWIWTwitterMyspace bookmarkSatartlapvipstart.huBlogter.huDiggLinkter.huUrlGuru.huDel.icio.usGoogle bookmark

Kedves Ügyvéd Kolleganő, Kedves Éva!

Olvastam cikkedet, amelyben helyteleníted a Budaházy György és társai ellen hozott ítélet elleni tüntetést, és amellett érvelsz, hogy az igazságért a tárgyalóteremben és nem az utcán kell harcolni.

Munkásságodat nagyon tisztelem, s úgy gondolom, ezúttal is igen fontos kérdést vetettél fel, amelyről mielőbb alapos vitákat kell folytatnunk nekünk, jogászoknak s a jogállamért aggódó más közösségeknek is. E rövid írásomat vitaindítónak is szánom. Az alapkérdés: Minden esetben feltétlen tisztelet illeti-e meg a bíróságok eljárását és döntését, vagy van olyan helyzet, amikor a törvénysértés és igazságtalanság elviselhetetlenné válik, és ilyenkor „nem szokványos eszközökkel” is küzdenünk kell. A „főszabály” kétségtelenül a következő: nekünk jogászoknak, ügyvédeknek tisztelettel kell lennünk az igazságszolgáltatás, a bíróságok iránt. Ha törvénysértést, illetve súlyos igazságtalanságot észlelünk, a jog eszközeivel, a jogi eljárásrend keretein belül kell fellépnünk ezek ellen. Ha minden szakmai erőfeszítésünk ellenére is olyan döntés születik, ami meggyőződésünk szerint jogsértő és/vagy igazságtalan, azt is udvariasan és méltósággal tudomásul kell vennünk, s meg kell próbálnunk erre biztatni az ügyfeleket is. Töredelmesen bevallom, hogy én erre még a „hétköznapi” ügyek esetén is képtelen és alkalmatlan vagyok. Mélyen együttérzek a jogaikban megsértett emberekkel, együtt szenvedek velük, belebetegszem a jogfosztott emberek szenvedésébe, minden ilyen esetet úgy élek meg, mintha velem vagy saját hozzátartozómmal történne. Éppen ezért nem dolgozom gyakorló ügyvédként, noha tagja vagyok a Budapesti Ügyvédi Kamarának. Ne legyen orvos az, aki képtelen feldolgozni, hogy olykor minden erőfeszítése ellenére meghal a betege.

Történelmünk bővelkedik az olyan példákban, amikor ügyészek és bírók formálisan „igazságszolgáltatásnak” nevezett keretek között bírósági tárgyalótermekben gyalázatos gaztetteket hajtottak végre. Volt, hogy ügyvéd-elődeink is asszisztáltak ehhez vádbeszédnek beillő „védői fellépésükkel”, vagy egyszerűen passzivitásukkal, azzal, hogy nem tiltakoztak, nem rántották le a leplet a színjátékokról a nagy nyilvánosság előtt. Tudom, azért nem tették, mert nem tehették. De a totális diktatúrák alatt ők az életüket féltették, hiszen maguk is jogfosztottságban éltek. Ma azonban létezik a szólásszabadság, a véleménynyilvánítási szabadság, a gyülekezési jog, s igenis vannak olyan helyzetek, amikor ezekkel élnünk kell, akár bírósági döntéssel szemben is. Akkor, ha az általunk, jogászként megtapasztalt eljárás és/vagy döntés olyan kirívóan jogsértő vagy igazságtalan, hogy az már elviselhetetlen mértékű s magát a jogállamiságot veszélyezteti. Meggyőződésem, hogy ilyenkor nem elegendő a tárgyalóterem falai közötti udvarias, együttműködő szakmai fellépés.

Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
9. oldal / 67

Küldetésben

A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.

Megtekintés LightBoxban

A Budaházy-film

Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.

Megtekintés LightBoxban

Magyar Guantanamo?

Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.

Megtekintés LightBoxban