A Jobbik szerint "botrány és megengedhetetlen gyalázat", hogy még mindig nem történt meg az igazságtétel a 2006-os rendőri túlkapások kapcsán - mondta Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő pénteken Budapesten.

Az ellenzéki képviselő - többek között Morvai Krisztinával, a Jobbik európai parlamenti képviselőjével közösen tartott - sajtótájékoztatóján kiemelte: álláspontjuk szerint a 2006. október 23-i törvénysértések öt év alatt elévülnek, ezért most vasárnapig van ideje a nyomozó hatóságnak meggyanúsítani az akkori rendőri és politikai vezetőket. Morvai Krisztina hozzátette: "fájdalmas, hogy Orbán Viktor most vasárnap pont abban a Brüsszelben lesz, amely öt évvel ezelőtt olyan közömbös volt az akkor történtek iránt". Gaudi-Nagy Tamás arról is beszélt, hogy a korábban elfogadott semmisségi törvényen felül közkegyelemre is szükség lenne, mert "elfogadhatatlan", hogy a 2006-os események után öt évvel továbbra is börtönben vannak "a koncepciós perek áldozatai". A jobbikos politikus szerint a közkegyelemre megfelelő időpont lenne az új alaptörvény életbe lépésének időpontja, 2012 január 1-je.

mti

Készül a cigány-magyar együttélésről szóló könyvem. Járom az országot, igyekszem minél több tapasztalatot szerezni. Az elmúlt hétvégén, Verpeléten és Sirokon jártam. Ezúton is köszönöm a helyi Jobbikosoknak és többi helyi vendéglátómnak segítségüket, kedvességüket. Kérem a kedves Honlaplátogatókat, tekintsék meg képes beszámolómat!

Szeretettel,
Krisztina

2011. október 17.

A helyiek panaszait, tapasztalatait hallgatom

Felszólalásom a LIBE-Bizottság ülésén:

A bűncselekmények áldozatainak jogairól szóló irányelv tervezet szakbizottsági vitáján a három legfőbb állami kötelezettség fontosságát hangsúlyoztam. Az áldozattá válást az állam hatékony bűnmegelőzési tevékenységével megakadályozhatja. Ha a polgár már bűncselekmény, vagy szabálysértés sértettjévé vált, az állam köteles minden esetben szabálysértési, vagy büntetőeljárást indítani. Továbbá, amennyiben az állam elmulasztja bűnmegelőzési, illetve bűnfelderítési kötelezettségét, éppúgy kártérítésre köteles, mint amikor maga az állam követ el bűncselekményt polgára sérelmére - azaz kártérítés állami mulasztás esetén is jár a károsultaknak. Végezetül rámutattam: Magyarországon az állam sajnos rendszeresen mulasztja el bűnmegelőzési és bűnfelderítési kötelezettségét, kiszolgáltatottá téve ezzel az embereket a bűnözőknek.

Az irányelv szövege ide kattintva tekinthető meg.

Felszólalásom a LIBE-Bizottság ülésén és az arra adott válasz:

Az EP Szabadságjogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottságának október 12-i ülésén a 2002 és 2010 közötti, Magyarországon elkövetett tömeges és súlyos emberi jogi jogsértésekre hivatkozva emeltem ki a büntetőeljárási garanciák fontosságát. "Az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog a büntetőeljárás során..." című jelentéstervezet kapcsán javasoltam, hogy a védelemhez való jog már a legkorábbi eljárási szakaszban lépjen életbe, s az ügyvédi segítség megfelelő szintű legyen - Amerika példájához hasonlóan, ahol ez alapvető alkotmányos jog. Kiemeltem továbbá, hogy minden esetben a hatóságnak kelljen alaposan indokolnia és alátámasztania a sürgősség, halaszthatatlanság tényét, amennyiben a védelemhez való jog gyakorlásától ezekre hivatkozva eltekintenek. Fontos, hogy már a gyanúsítás közlését megelőzően, például a házkutatások során, ennek megfelelően járjanak el. Hangsúlyoztam, hogy az ártatlanság vélelmének alapelvéből következik, hogy az ártatlan és bűnös embernek a nyomozati szakaszban pontosan ugyanazon jogai vannak, hiszen egészen a jogerős ítéletig nem tudható, hogy ki bűnös és ki ártatlan. Francoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója válaszában utalt a tervezet 13-as cikkére, amely alapján az olyan vallomás, jogi nyilatkozat, amely ügyvéd jelenléte nélkül született az eljárás bármely szakaszában, nem vehető figyelembe bizonyítékként.

A beszédben hivatkozott jogsértésekről szóló film: Magyar Guantanamo?

Az irányelv szövege ide kattintva tekinthető meg.

Október 5-én részt vettem a Magyar Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának ülésén, ahol kifejtettem álláspontomat a Balsai-jelentésről,  s a 2006. őszi tömeges rendőri brutalitás, jogsértések miatti büntetőeljárások haladéktalan megindításának szükségességéről. Lendvai Ildikó képviselőasszonynak, s a vérengzések főfelelősének, az MSZP-nek címeztem felszólalásom ezen részét:

Megtekintés LightBoxban