Címlap Jogvédelem


Politikai szabadságjogok, Jogvédelem, emberi jogok

Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, EP képviselő közleménye

E-mail Nyomtatás PDF
FacebookIWIWTwitterMyspace bookmarkSatartlapvipstart.huBlogter.huDiggLinkter.huUrlGuru.huDel.icio.usGoogle bookmark


Az önkény és a jogállamiság közötti különbséget minden elméleti szakembernél jobban elmagyarázta a jelenlévőknek nemrég egy lakossági fórumon felszólaló gépkocsivezető:
"Kamionsofőr vagyok. Ha piros a lámpa, meg kell állnom. Ugyanígy meg kell állnia a miniszterelnöknek, az államfőnek, a legfőbb bírónak vagy a legfőbb ügyésznek. A jogszabályok mindenkire vonatkoznak, rangtól, hatalmi helyzettől függetlenül.".
A jogszabályok nemcsak arra vannak, hogy az állampolgárt rendszabályozzák, hanem legalább ennyire arra is, hogy az állam visszaéléseit, mulasztásait, túlkapásait megakadályozzák, korlátozzák a polgárával szemben. Az állami szervek mozgásterét is szabályok kötik, amikor büntetni, bírságolni, "fegyelmezni" kívánja polgárát. El kellene érni, hogy a piros lámpa végre piros lámpa legyen ne csak a polgárnak, hanem az államnak, a hatóságoknak, a bíróságoknak is. Ez lenne a valódi rendszerváltás, az önkény helyett jogállamiság. Így lehetne elérni, hogy ne lehessen önkényesen kirúgni a munkavállalót, hatósági úton ellehetetleníteni a tisztességes kisvállalkozót, állami segédlettel földet lopni a helyi gazdáktól. Akkor lenne így, ha végre a hatalom, az állami szervek kezét is ténylegesen megkötnék a rájuk vonatkozó jogszabályok.
A Budaházy ügy "nagyban" mutatja meg, ami állampolgárok sokaságával történik úgymond "kicsiben" a hétköznapokban - a rendszerváltás óta, kormányoktól, pártoktól függetlenül.
A bíróság 125 év fegyházbüntetést szabott ki a vádlottakra úgy, hogy szinte minden jogszabályt megszegett. Hatévnyi bírósági eljárás után - a törvény előírása ellenére - nem állapította meg a történeti tényállást, azaz azt, hogy voltaképpen mi is történt, mit tettek vagy nem tettek a vádlottak. Nem sorolta fel és nem értékelte a felhasznált bizonyítékokat, nem indokolta jogilag, hogy miért állapította meg az adott bűncselekményeket, és miért annyi büntetést szabott ki. A tanácsvezető bíró annyit mondott Budaházynak, mintegy kigúnyolva a jogállamiságot és demonstrálva, mit is jelent az önkény: "Ön mindenben bűnös, ez a lényeg!" A bíróságnak a törvény szerint harminc, kivételesen hatvan napja lett volna arra, hogy az ítéletet írásba foglalja. A bíróság fittyet hányt a törvényre, hiszen tudta, hogy ezt ez idő szerint Magyarországon megteheti. Több mint nyolc hónap alatt sem keletkezett ítélet. Az ok nyilvánvaló: az ítéletet azért nem lehetett írásba foglalni és megindokolni, mert megindokolhatatlan volt. Valódi jogállamban, ha a bíróság vagy más hatóság nem tudja meghozni a törvényben rá megszabott határidő alatt az állampolgárral szembeni, rá joghátrányt alkalmazó határozatot, akkor le kellene vonni a következtetést: az állam az adott ügyben nem volt képes döntést hozni, tehát az eljárást meg kell szüntetni, az állam mulasztása nem eshet az állampolgár terhére. Magyarországon ez nem így történik. A törvény előír valamit az állami szervnek, adott esetben a bíróságnak, a bíróság nem tartja be a törvényt és ennek semmiféle szankciója nincs, az állampolgárnak el kell szenvednie a vele szembeni negatív következményeket. Hogyan lehet jogállamról beszélni ott, ahol a jogszabályok betartatására hivatott bíróság maga nem tartja be a jogszabályokat?
Nem tudjuk, talán soha nem is tudjuk meg, mi is történt a Budaházy/Hunnia csoport ügyben. Emlékszünk az ügy kezdetére, amikor Draskovics miniszter bizonyítékot fabrikált és lebukott. Nem a "Magyarok Nyilai" robbantgattak, hanem kísérletező kedvű egyetemisták. De sebaj, ennek a gyalázatos hamisítási cselekménynek sem lett semmi következménye, hiszen állami szereplő követte el a bűnt. Ettől a ponttól kezdve egészen a mai napig minden érthetetlen és megmagyarázhatatlan, ami ebben az ügyben történik. Annyit az egyszerű újságolvasó is érez, hogy valakiknek elemi érdeke, hogy Budaházyék börtönbe kerüljenek, jó hosszú időre, mindegy, hogy milyen áron.
Közben itt-ott megszólal a lelkiismeret.

Bővebben...
 

Soros, CEU, migráció, Orbán Brüsszelben - Morvai Echo tévés interjúja (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF
FacebookIWIWTwitterMyspace bookmarkSatartlapvipstart.huBlogter.huDiggLinkter.huUrlGuru.huDel.icio.usGoogle bookmark


A címben szereplő témákról s "persze" Kovács Béláról kérdezték Morvai Krisztinát az Echo tévé Napi Aktuális című műsorában. Tizenöt perc napjaink 'slágertémáiról', egy kicsit más megközelítésben, háborúskodás helyett "nemzeti közös minimumra" törekedve.

 

DÉLVIDÉKI JOGSÉRTÉSEK (MEGHÍVÓVAL, VIDEÓVAL)

E-mail Nyomtatás PDF
FacebookIWIWTwitterMyspace bookmarkSatartlapvipstart.huBlogter.huDiggLinkter.huUrlGuru.huDel.icio.usGoogle bookmark

Magyarországnak mindaddig vétót kell emelnie Szerbia uniós csatlakozása ellen, amíg az őshonos magyar közösség nem jut tényleges, valódi autonómiához, nemzeti önrendelkezéshez, azaz amíg a délvidéki magyarok nem élhetnek magyarként szülőföldjükön! Ezt a meggyőződést képviseli Morvai Krisztina az Európai Parlamentben és ez volt Bozóki Antal délvidéki jogász könyvbemutatójának tanulsága is. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai április 20-23-ig jogvédő-monitorozó körútra megy a vajdasági/délvidéki magyarok egyéni és kollektív emberi jogi helyzetének tanulmányozására. Szeretettel hívják és várják az érdeklődőket, illetve a tapasztalataik átadására kész helyieket a mellékelt meghívó szerinti helyszíneken és időpontokban. Kérjük, tekintsék meg a délvidéki magyarok helyzetét röviden összegző 13 perces videót!


 

Árnyékjelentés a délvidéki magyarok jogfosztottságáról: vétó és önrendelkezés kell!

E-mail Nyomtatás PDF
FacebookIWIWTwitterMyspace bookmarkSatartlapvipstart.huBlogter.huDiggLinkter.huUrlGuru.huDel.icio.usGoogle bookmark


2017. április 7-én Budapesten dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő (Függetlenek Csoportja) és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közös rendezvényén bemutatták Bozóki Antal újvidéki magyar jogász (a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja) az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament Szerbiáról szóló jelentéseiről készített, kötetbe foglalt magyar árnyékjelentését, amely tényekre és bizonyítékokra alapozva szembesít délvidéki magyarok sanyarú valós helyzetével. Az Európai Parlament idén májusban dönt a szerbiai jelentésről.

A könyvbemutató célja a valóság bemutatása volt a hivatalos jelentések által festett rózsaszín képpel szemben az EU-csatlakozási folyamat oltárán egyre inkább végveszélybe kerülő délvidéki magyarság helyzetével kapcsolatban, és arra figyelmeztessen, hogy a csatlakozási tárgyalások során kemény feltételek kell szabni Szerbiának a délvidéki magyarság egyéni és közösségi jogainak magas szintű biztosítása érdekében.

Almási Lajos és dr. Gaudi-Nagy Tamás videós tudósítása a könyvbemutató legfontosabb pillanatait idézi fel, amelyben többek között a szerző egy interjú keretében is nyilatkozik.

Az esemény összefoglalója a videót követően olvasható:



Bővebben...
 

Iránytű „kisembereknek” EU-s pénzekhez, támogatásokhoz (Csepreghy Nándor miniszterhelyettes válasza Morvai Krisztinának)

E-mail Nyomtatás PDF
FacebookIWIWTwitterMyspace bookmarkSatartlapvipstart.huBlogter.huDiggLinkter.huUrlGuru.huDel.icio.usGoogle bookmark

Kedves Honlap-látogatóim!

Az elmúlt héten a magyar parlamentben szólaltam fel, majd nyílt leveleket írtam Csepreghy Nándor miniszterhelyettesnek, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az Agrárkamara elnökeinek azzal kapcsolatban, hogy ez idő szerint a személyes kapcsolatrendszerrel és háttérrel nem rendelkező magyar „kisemberek” nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem értesülnek az európai uniós támogatási lehetőségekről, kisvállalkozás vagy kisgazdaság indításának lehetőségeiről, illetve meglévő családi vállalkozásuk, kisgazdaságuk fejlesztésének európai uniós pénz felhasználásával történő lehetőségeiről. Ugyanakkor tény, hogy a Magyarországon most is megnyíló tengernyi európai uniós forrás kedvezményezettjei nem elsősorban a „tűzhöz közeli csókosok”, hanem a normális megélhetésre, munkalehetőségre vágyó magyar „kisemberek”. Arra kértem miniszterhelyettes urat és a Kamarák vezetőit, hogy adjanak részletes tájékoztatást a jelenleg nyitva álló lehetőségekről, és azt minél szélesebb körben juttassák el a címzetteknek, azaz azoknak az embereknek, akik alkalmasak és hajlandóak lennének (akár egyszemélyes) kisvállalkozás vagy kisgazdaság indítására, de ehhez anyagi támogatásra és szakmai tanácsadásra lenne szükségük. Megérkezett miniszterhelyettes úr válasza, amelyben részletes tájékoztatást ad a lehetőségekről. Sajnos például a levélben említett videókra kattintva látszik a megtekintések számából, hogy bizony kevesekhez jutnak el ezek az információk. Arra kérem a sajtó (média) képviselőit, hogy - párthovatartozásra, -preferenciára tekintet nélkül - segítsenek a levélben foglalt információk minél szélesebb körű nyilvánosságra hozatalában, a potenciális címzettekhez való eljuttatásában. Arra kérem honlapom és Facebook oldalam látogatóit is, hogy személyes ismeretségi körükben minél többekhez juttassák el az európai uniós támogatási lehetőségekről szóló (a levélben foglalt) információt. Kérem továbbá, hogy amennyiben valaki az információn felbuzdulva „belevág” egy pályázatba, támogatás-kérésbe, az illető tájékoztasson arról, hogy hogyan alakult az eljárás, milyen eredménnyel járt az elhatározása. Újabb nyílt levéllel fordulok ezúttal a Nemzeti Munkaügyi Hivatal vezetőjéhez, arra kérve őt, hogy a Munkaügyi Központokon keresztül a jelenleg munkanélküli, de vállalkozás indítására képes és hajlandó személyek számára a Csepreghy Nándor miniszterhelyettes levelében foglalt információt juttassák el és segítsék őket a pályázásban, illetve vállalkozás-indításban.

Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
3. oldal / 69

Küldetésben

A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.

Megtekintés LightBoxban

A Budaházy-film

Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.

Megtekintés LightBoxban

Magyar Guantanamo?

Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.

Megtekintés LightBoxban