A Bizottság beszámolója
A vita során a felszólaló képviselők kérdései arra vonatkoztak, hogy a javaslatnak van-e költségvetési vonzata, igényel-e forrásnövelést, a gyakorlatban milyen következményekkel jár a javaslat alkalmazása, mely tagállamok érintettek, milyen kritériumok alapján állapítják meg e tagállamok körét, illetve hogyan ellenőrzik a források felhasználását.
A Bizottság képviselője (Aldo Longo) összefoglalta a javaslat lényegi elemeit: bizonyos tagállamoknak, akik maguk döntöttek a programba való felvételükről, lehetősége nyílik arra, hogy a vidékfejlesztési programokban (95 százalékig a konvergencia régiók esetében, 85 százalékig a szigetek, távoli régiók és egyéb régiók esetében) növeljék az EU társfinanszírozási rátáit. További költségvetési forrásokra nincs szükség, mivel az alapokból az érintett országok és programok számára a 2007-2013-as programozási időszak tekintetében előirányzott teljes pénzügyi támogatás összege nem változik. A Bizottság másik jelen lévő képviselője (Loretta Dormal-Marino) szintén hangsúlyozta, hogy az EU költségvetése nem növekszik, a nemzeti társfinanszírozási ráták csökkennek. Így valóban kevesebb vidékfejlesztési program valósul meg, azonban azok a tagállamok, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy a projektek társfinanszírozását biztosítani tudják, folytatni tudják a vidékfejlesztési programok megvalósítását, az "elvesztett projektek" pedig a következő tervezési időszakban indíthatók újra. A tagállamoknak javaslatot kell benyújtaniuk a vidékfejlesztési programok módosítására. Az intézkedéshez hatástanulmány nem készült, a program sürgősségi intézkedésnek tekinthető. Az ellenőrzési mechanizmust a Bizottság nem kívánja fellazítani, épp ellenkezőleg, az ellenőrzés szigorúbb lesz.
Az érintett tagállamok: Görögország, Portugália, Írország, Lettország és Románia. Magyarország 2010. november 4-én önként kilépett a programból.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.