Miért nem hajlandó a (mindenkori) magyar kormány emberi jognak tekinteni az elszakított területeken élő magyarok önrendelkezési jogát? Miért nem mernek követelésekkel fellépni például Ukrajnával szemben, hivatkozva az érvényes és hatályos nemzetközi emberi jogi normákra? Mind az ENSZ, mind az Európa Tanács, mind az Európai Unió számos olyan fontos dokumentumot fogadott el, amelyek alapot adnak az őshonos (magyar) nemzeti közösségek önrendelkezésének, adott esetben területi autonómiájuknak követeléséhez, emberi jogi, s nem politikai alapon. Ehhez azonban egyebek mellett az "anyaország" részéről sokkal határozottabb kiállásra lenne szükség. Ukrajna EU társult tagságához például óriási hiba hozzájárulnia Magyarországnak anélkül, hogy megkövetelnénk a magyar közösség önrendelkezési jogának elismerését és biztosítását. Ugyanez a helyzet a szerb csatlakozási folyamat támogatásának vonatkozásában is. A felszólalásban ismertetett dokumentum megtalálható az ENSZ honlapján vagy magyar nyelven például itt.
Önrendelkezést a kárpátaljai magyaroknak! Morvai Krisztina beszéde a 2014. december 12-i budapesti tüntetésen
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.