Címlap


Devizahiteles perek és vörösiszap-ügy − mi a közös? (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Kedves Honlap-látogatóim!

Veszélyes, megdöbbentő és nemzetközi összehasonlításban szinte példátlan, hogy Magyarországon a magát "demokratikus gondolkodásúnak" illetve baloldalinak nevező közéleti értelmiségiek többsége, a jogásztársadalom jelentős része és a bírói kar számos "szószólója" a vadkapitalista cégvezetők és bankárok s nem az utóbbiaknak kiszolgáltatott emberek mellett áll ki a nagy nyilvánosságot kapó, sokaknak hatalmas szenvedést okozó tragédiák s az ezek alapján indult jogviták kapcsán. E körbe tartozik napjainkban a vörösiszap-katasztrófával összefüggő büntetőeljárás és az úgynevezett "devizahiteles" perek. Úgy tűnik, hogy a "politikailag korrekt" megközelítés mindkét ügyben a profitközpontú döntéshozatal követelése, azaz annak normává tétele, hogy a féktelen haszonszerzés olyan legitim törekvés, amelyet a jognak el kell ismernie és védenie kell. Az, hogy ezekben az ügyekben milyen bírósági döntés születik, meghatározó lesz Magyarország és a magyar emberek jövőjére. Válhatunk olyan "harmadik világbeli" országgá, ahol egy szűk milliomos réteg folyamatos gazdagodása érdekében eszközként, tárgyként használja a kiszolgáltatott, az állam és a jog által védtelenül hagyott emberek tömegeit, veszélyeztetheti testi-lelki egészségüket, pusztíthatja a teremtett természetet, szennyezheti a környezetet, semmibe vehet alapvető biztonsági és munkavédelmi előírásokat, okozhat halált, sérülést, betegségeket, elszegényedést, hajléktalanná válást... Vagy válhatunk olyan országgá, ahol az emberi személy méltósága, élete, biztonsága, az egészséges környezet megóvása a legfontosabb érték, s a jog is ezeket szolgálja. Pénz- és profitközpontú vagy ember- és természetközpontú gondolkodásmód és döntéshozatal? Ha az utóbbit választjuk, meg kell szólítanunk a közvéleményt formálókat, a döntéshozókat, ideértve az igazságszolgáltatást is. Nem egyszer, hanem sokszor. Folyamatosan. Amíg meg nem hallják. Értenünk és terjesztenünk kell, hogy miről is szólnak valójában ezek az ügyek, ezek a "peres eljárások". Ezért szólalok meg sokadszor a vörösiszap-ügyben, ezúttal Kepli Lajos környezetmérnökkel, országgyűlési képviselővel, a vörösiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság elnökével együtt - segíteni próbálva a tisztánlátást, az ügy megértését. A következő téma a mostanival egy-gyökerű lesz: devizahiteles perek, igazságszolgáltatás, jog előtti egyenlőség (?). S nem felejtkeztem el a kisvállalkozókkal szembeni önkényes hatósági intézkedésekkel összefüggésben ígért "NAV-levélről" sem. Hamarosan azt is közreadom.

Szeretettel
Krisztina

 

Vörösiszap-ítélet: Csatát nyert az igazság és a józan ész! (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


A Győri Ítélőtáblán a másodfokú büntető ítélethirdetés előtt latolgatja az esélyeket, majd értékeli a felmentő ítéletet hatályon kívül helyező másodfokú határozatot Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, EP képviselő és Kepli Lajos környezetmérnök, országgyűlési képviselő, a vörösiszap-katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság elnöke. A körülményekhez képest a legjobb döntés született: nem kell elölről kezdeni az egész eljárást, viszont hatályon kívül helyezték az egész országot felháborító felmentő ítéletet, amelyben „ártatlannak” mondták ki a tíz ember halálát, több száz sérülést és hatalmas anyagi és természeti károkat okozó vörösiszap-katasztrófát előidéző MAL Zrt. vezetőit, illetve alkalmazottait. A Győri Ítélőtábla Dr. Zólyomi Csilla vezette tanácsa kiváló, tankönyvbe illő indokolással állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság olyan mértékben szegte meg indokolási kötelezettségét, hogy a döntés felülbírálatra alkalmatlan, és mivel a hatályos jog szerint a másodfokú bíróság ezt a munkát nem végezheti el helyette, hatályon kívül helyezésre került sor, de úgy, hogy nem szükséges elölről kezdeni az egész eljárást, nem várható tehát, hogy ismét hosszú évekig húzódik az ügy. A döntést értékelő hosszabb szakmai beszélgetést Morvai Krisztina és Kepli Lajos részvételével néhány napon belül hozzuk nyilvánosságra.

 

BREAKING NEWS: Hatályon kívül helyezték a felháborító felmentő ítéletet vörösiszap-ügyben.

E-mail Nyomtatás PDF


Nem lélegezhetnek fel a felelősök és 'dicső' támogatóik. Hamarosan részletes beszámolóval jelentkezem a Győri Ítélőtábláról.

Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, EP képviselő

 

Timmermans alelnök levele Morvainak az erdélyi magyarokról

E-mail Nyomtatás PDF

Morvai Krisztina EP képviselő levélben fordult az Európai Bizottsághoz az erdélyi őshonos magyar közösséget érő rendszeres zaklatások és durva diszkrimináció, jogsértések miatt. A beadványra Frans Timmermans alelnök, Juncker első helyettese válaszolt, meglepetésre nem “lerázó”, semmitmondó tartalommal, hanem elismerve, hogy az EU tud a gyalázatos helyzetről, s tájékoztatást adott arról, hogy a Bizottság folyamatos párbeszédet folytat Romániával az üggyel (a jelenséggel) kapcsolatban, egészen addig, amíg megoldás nem születik. Morvai kéri az erdélyi magyarokat, hogy a levelet az őket érő diszkrimináció, gyűlölet-cselekmények esetén a hatósági ügyintézéshez használják fel, azt az illetékes hatóságok vezetőinek juttassák el (különös tekintettel arra, hogy Románia gondosan ügyel arra, hogy az EU és a nemzetközi közösség előtt jó benyomást keltsen), továbbá tájékoztassák Timmermans biztost az erdélyi magyar közösség tagjait érő atrocitásokról. (Timmermans elérhetősége: email: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , postacím: Frans Timmermans First Vice-president, European Commission, Rue de la Loi / Wetstraat 200, 1049 Brussels, Belgium)

Timmermans alelnök Morvai Krisztinának írott levelében többek között rámutatott:

"Románia (…) irányában kifejeztük aggodalmunkat, egyebek mellett a magyar közösséget érő gyűlöletbeszéd és a diszkrimináció által motivált incidensek miatt, amelyekkel a Bizottság nagyonis tisztában van. (…) a párbeszéd a román hatóságokkal most is folyik, tekintettel arra, hogy a problémák változatlanul fennállnak. Folytatjuk erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy minden aggodalmunkkal összefüggésben megfelelő intézkedéseket hozzanak. (…)" /Kiemelések tőlem. MK/

Bővebben...
 

Ki képviseli a vörösiszap-ügy áldozatait (így a magyar lakosságot is)? – gondolatok a büntető ítéletre várva (Morvai) (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Véget ért a másodfokú büntetőeljárás fő része a vörösiszap-katasztrófa ügyében, a Győri Ítélőtábla előtt. Dr. Zólyomi Csilla bíró háromtagú tanácsa február 6-án hirdet majd ítéletet, s foglal állást abban, helyes volt-e a MAL Zrt. vezetőinek, dolgozóinak elsőfokú felmentése az összes vádpont alól. Hogyan képviselte az ügyészség a vádat, s egyben az áldozatok érdekeit, ideértve voltaképpen a teljes magyar lakosságot is? Milyenek voltak az erőviszonyok a 15 fős sztárügyvédi és az egy fős ügyészi „csapat” között? Melyek voltak a vád és melyek a védelem főbb érvei? Meddig tűrhető, hogy a környezetre és az emberi életre, valamint a munkavállalók egészségére is kirívóan veszélyes üzemek működnek Magyarországon? Milyen hatással lehet a magyar emberek jövőjére a büntetőítélet? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket elemez Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, közérthető sorozatának újabb részében.

 

Morvai helyszíni tudósítása a vörösiszap-büntetőperről (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Megkezdődött a vörösiszap-per másodfokú tárgyalása a Győri Ítélőtábla Dr. Zólyomi Csilla vezette büntető tanácsa előtt. Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, egyetemi docens (EP képviselő) közérthetően, de szakszerűen magyarázza el az ügyészi fellebbezés részleteit és mindenki számára fontos összefüggéseit. Dr. Fejes Péter fellebbviteli ügyész sajnálatos módon „egyfős csapattal” állt szemben a betonerős, 15 sztárügyvédből álló védelmi team-mel, amelynek tagjai közül elsőként Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke mondta el védőbeszédét. Ennek büntetőjogi és büntető-eljárásjogi összefüggéseit is bemutatja Morvai. Az anyagot - amely nem rövid, és némi odafigyelést is igényel - egyfelől azért érdemes végignézni, mert Magyarország legnagyobb ipari katasztrófájának alapvető felelősségi kérdéseiről szól, amely - a jövőre nézve is - minden magyar embert érint. Másrészt pedig azért, mert a büntetőjog és büntető-eljárásjog izgalmas és érdekes területére is bepillantást enged, más büntetőügyek megértéséhez is felhasználható ismereteket ad át a nézőknek. E tárgyalási tudósítást megelőzően Dr. Morvai Krisztina nyilvános előadást tartott a vörösiszap-ügy büntetőjogi összefüggéseiről. Az előadás ezen a linken megtalálható: https://youtu.be/LABk01OqU5s

 

A vörösiszap-per büntetőjogi összefüggései. Miben hibázott az elsőfokú bíróság? (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Mi okozta tíz ember halálát, több száz ember súlyos, fájdalmas sérüléseit, életek munkájának megsemmisülését, a hatalmas környezeti katasztrófát? Mit kellett volna vizsgálnia az elsőfokú bíróságnak és mit tett ehelyett? Miért hibásak a büntetőjogi következtetések, miért elfogadhatatlan a MAL vezetőinek felmentése? Hogyan hozhat jogszerű döntést a másodfokú bíróság, amely 2017. január 23-án kezdi meg az ügy tárgyalását? Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, egyetemi docens előadása

 

Felháborító a vörösiszap katasztrófa felelőseinek felmentése - a cégvezetők büntetőjogi felelőssége megállapítható! - mondta Morvai Krisztina büntetőjogász, EP képviselő (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Mint ismeretes, a tíz ember halálát, közel kétszáz ember súlyos sérülését és hatalmas anyagi, környezeti és természeti károkat okozó vörösiszap katasztrófa ügyében első fokon felmentő ítélet született. A másodfokú tárgyalásra a jövő héten kerül sor. Dr. Morvai Krisztina egyetemi docens, büntetőjogász, európai parlamenti képviselő a HírTV-nek adott interjújában magyarázatot adott arra, hogy miért elfogadhatatlan a cégvezetők „tisztára mosására” irányuló folyamatos próbálkozás, egyebek mellett neves büntetőjogászok részéről. Az esetleges felmentő ítélet - mint rámutatott - jogerőre emelkedése esetén hosszútávon járhat olyan hatással, hogy az egészségre és környezetre veszélyes üzemek vezetőivel szemben szinte semmiféle elvárhatóság nem támasztható, a katasztrófák megelőzése érdekében rájuk semmiféle feladat nem telepíthető, személyes felelősséggel a továbbiakban sem fognak tartozni. Ennek legnagyobb veszélye, hogy a mindenkori veszélyes üzemi cégvezetők személyes „felelősségmentességük” teljes tudatában végezhetik tevékenységüket.

 

Tanuljanak meg hallani! - Morvai felszólalása az Európai Parlamentben – (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF

Az Európai Parlament új elnököt választott Antonio Tajani néppárti politikus személyében. Morvai Krisztina is őrá szavazott, különös tekintettel arra, hogy a politikus a 2006-os véres budapesti események után - egyetlen európai uniós politikusként - eljött Magyarországra és kifejezte szolidaritását a szemkilövések során megsérült, összevert emberekkel. Hasonlóképpen mellette szólt az is, hogy amikor európai uniós biztos volt, közel 300 ezer eurós „végkielégítésre” lett volna jogosult, amelyet erkölcsi okokból visszautasított. Tajani erőssége, hogy nagy támogatója a kis-és középvállalkozásoknak, amely szintén kiemelt szívügye Krisztinának. Az Európai Parlament elnöke elsősorban azért felel, hogy a parlamenti viták az eljárási rendnek megfelelően zajoljanak, nem adhatja meg a szót aszerint, hogy neki milyen saját politikai prioritásai vannak, hasonlóképpen az Európai Parlamentet külső kapcsolataiban is úgy kell képviselnie, hogy az ne a saját pártpreferenciáját tükrözze. Tajani elnöksége mellett új fejlemény, hogy Málta vette át az Unió Soros Elnökségét. Morvai Krisztina a kiemelt vitában felszólalva rámutatott: legyen Helga Stevens süketnéma képviselőtársuk elnökjelölti jelmondata a máltai elnökség jelszava is: „Lehet, hogy siket vagyok, de nagyon jó érzékem van az emberek hangjának meghallásához!”. Itt az ideje - mondta Morvai -, hogy az európai politikusok meghallják az európai polgárok, azaz a valódi emberek valódi fájdalmát, valódi történeteit például a migráció, a tömeges bevándorlás kapcsán. Külön rámutatott a nőket érintő veszélyekre, és az európai nők folyamatos és megalapozott félelmére a tömeges bevándorlás miatt megnövekedett bűnözéstől. Az emberek hangjának meghallását javasolta avonatkozásban is, hogy tegyenek végre valamit az ellen, hogy a volt szocialista országokban élők több mint tíz évvel az európai uniós csatlakozás után is négyszer-ötször kevesebb jövedelemhez jutnak, mint a nyugat-európaiak, példaként felhozva a magyar emberek és a mellettük élő osztrákok jövedelmi különbségeit.

 

Helyes volt-e a vörösiszap-ügy vádlottainak felmentése? Büntetőjogi kérdések és megfontolások az elsőfokú büntető ítélet kapcsán, a másodfokú eljárás előtt - Dr. Morvai Krisztina nyilvános előadása

E-mail Nyomtatás PDF


Felkért hozzászóló: Kepli Lajos környezetmérnök, országgyűlési képviselő, a vörösiszap katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság elnöke

Szokatlan módon számos jogász - egyebek mellett nyugalmazott fellebbviteli bíró, volt ügyész és jogtudós - szólalt meg a nyilvánosság előtt a vörösiszap katasztrófa ügyében született elsőfokú felmentő ítélet helyességét bizonyítva. Ezidáig csak az ő álláspontjuk jelent meg a sajtóban és a médiában. A nem jogász foglalkozású érdeklődők közül sokan úgy gondolják, hogy ez „szakmai kérdés”, a jog nyilván egyféle választ ad a felmerült dilemmákra, s bármilyen igazságtalannak is tűnik az elsőfokú döntés, ha a „jogtudomány képviselői” ezt látják helyesnek, akkor a nem szakmabeli nyilvánosságnak ezt el kell fogadnia. Ez azonban nincs így! Dr. Morvai Krisztina egyetemi docens, büntetőjogász eltérő állásponton van, és az ezzel kapcsolatos szakmai meggyőződését a nyilvánossággal éppúgy meg szeretné osztani, mint ahogy azt az „ellenoldal” tette. A széles nyilvánosságnak joga van ahhoz, hogy megismerje az eddig elhangzottakkal szembenálló szakmai érveket is. A nyilvános előadás során - közérthető nyelven - ilyen kérdésekre igyekszik választ adni az előadó:

- Milyen normák vonatkoznak egy különösen veszélyes tevékenységet végző nagyüzem felsővezetőire, illetve más munkavállalóira?

- Mit jelent a büntetőjogi felelősség, a polgári jogi és a közigazgatási természetű felelősség? Mik a különbségek és mik a hasonlóságok e felelősségi formák között?

- Lehet-e több oka is egy adott káros eredménynek (pl. katasztrófának), és ha többen okoznak egy káros eredményt, akkor igaz-e, hogy csak egyikük, illetve egyetlen kiváltó okért felelősök büntethetőek?

- Mit jelent az „okozati összefüggés” a büntetőjogban, különös tekintettel az „együttható okokra”, az ún. „concausára”?

- Mit jelent a büntetőjogban a „gondatlanság” fogalma? Mit értünk „gondossági mérce”, „tőle elvárható figyelem és körültekintés” alatt a büntetőjogban?

- Mi a büntetőjog célja, feladata, társadalmi rendeltetése? Ez mennyiben különbözik a polgári jog és más jogágak céljától és rendeltetésétől?

- Miért veszélyes az az új jogi szemlélet, amelynek lényege, hogy a döntéseket nem az igazságosság, hanem a „gazdaságosság” kell, hogy meghatározza?

- Milyen hosszútávú következményei, „precedens-értéke” lehet egy esetleges jogerős felmentésnek?

Szeretettel hívom és várom az érdeklődőket és a sajtó (média) képviselőit a nyilvános előadásra, amelynek
időpontja: 2017. január 20. péntek 13.00-tól 16.00 óráig
helyszíne: Aranytíz Kultúrház, Budapest, Arany János u. 10, 1051

A program első részében kerül sor Morvai Krisztina előadására és Kepli Lajos felszólalására, majd a szünet után lesz lehetőség kérdések feltételére, konzultációra. A szünetben a résztvevőket kávéval, frissítővel kínáljuk.

Kérjük, hogy részvételi szándékát (a várható létszám felmérése érdekében) jelezze e-mailben a következő címen:krisztina.morvai@europarl. europa.eu, legkésőbb 2017. január 19. csütörtök 12.00 óráig.

Kérjük, hogy regisztráció céljából érkezzen a helyszínre 12.30-12.50 között.

Szeretettel és tisztelettel:
Dr. Morvai Krisztina

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
5. oldal / 82

Köszöntöm megújult honlapomon!


Megtekintés LightBoxban



 


Küldetésben

A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.

Megtekintés LightBoxban

A Budaházy-film

Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.

Megtekintés LightBoxban

Magyar Guantanamo?

Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.

Megtekintés LightBoxban