Címlap


Hogyan fogjunk vállalkozásba - avagy „munkahelyteremtés” önálló vállalkozás indításával - Cseresnyés Péter államtitkár válasza Morvai Krisztina EP képviselőnek (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Morvai Krisztina 2017 tavaszi magyar országgyűlési felszólalásában arról érdeklődött, hogyan tudnának a „kisemberek” európai uniós forrásokhoz jutni. A felszólalását követően nyílt leveleket is írt, amelyben részletes tájékoztatást kért a támogatási lehetőségekről azok számára, akik önálló vállalkozásba kezdenének, kisvállalkozásukat vagy mikrovállalkozásukat fejleszteni szeretnék, illetve azon kisgazdák számára, akik gazdaságukat kívánják gyümölcsözőbben működtetni, fejleszteni. Az egyik ilyen levél címzettjei Csepreghy Nándor miniszterhelyettes és Cseresnyés Péter foglalkoztatásért felelős államtitkár voltak. A válaszlevélben Cseresnyés Péter államtitkár részletesen felsorolja a vállalkozást indítani kívánó magyar fiatalok és az érettebb korosztály számára nyitva álló lehetőségeket. Morvai Krisztina az alaplevelében azt is hangsúlyozta, hogy nem elég az anyagi források biztosítása, szükséges a vállalkozáshoz nélkülözhetetlen üzleti, pénzügyi ismeretek megszerzése is, amelyhez fontos lenne az ingyenesen elérhető tanácsadás. Cseresnyés Péter e lehetőségekre is kitért válaszában. A levél hasznos olvasmány lehet azoknak, akik vállalkozás indításán gondolkodnak, ideértve azokat a jelenleg külföldön élő magyarokat is, akik hazatérve itthon vállalkozást indítanának. Morvai Krisztina már több felszólalásában és nyílt levelében is rámutatott, hogy „rendszerváltásunk” és európai uniós csatlakozásunk legnagyobb mulasztása, hogy nem alakult ki Magyarországon egy erős polgárság, amely a politikától függetlenül képes megfelelő életszínvonalon, kreatív és az emberi méltósággal összeegyeztethető munkát végezni, saját maga és a családja boldogulására. Az európai uniós források - egyebek mellett - ezt lennének hivatva biztosítani.

Morvai Krisztina levele Cseresnyés Péter államtitkárnak.
Cseresnyés Péter államtitkár válaszlevele.

 

Az EU célja: megalázásunk és nem felemelkedésünk! - Morvai az Echo TV-ben (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Az Echo TV műsorában - egyebek mellett - arról beszéltem, hogy meggyőződésem szerint az Európai Parlament Magyarországot elítélő friss határozatát elsősorban az Európát védő migránspolitikánk miatti bosszúvágy vezérelte. Rámutattam: az Európai Uniót a legkevésbé sem érdeklik azok a dolgok, amelyek sok magyar embert bántanak és foglalkoztatnak: nem kíván segítséget nyújtani a devizahitelesekkel szembeni jogsértések orvoslásában - noha az kifejezetten az európai uniós fogyasztóvédelmi normáknak a bankok általi megsértéséből fakad -; nem érdekli a vidék és a mezőgazdaságunk sorsa (amely egyenes következménye az európai uniós agrárpolitika folytán hazánkba áramló külföldi élelmiszernek és a földrablásoknak); nem foglalkoztatja a munkavállalók helyzete. Egyetértek azzal, hogy problémák vannak a magyar igazságszolgáltatással, ideértve a bírói függetlenséget is, azonban a magyarországi helyzetet hamarosan vizsgáló szakbizottság bizonyára nem Szima Judit szakszervezeti vezető ötéves bebörtönzésére, a Budaházy-ügy visszásságaira vagy a 2006-os jogtiprásokat követő igazságtétel elmaradására lesz kíváncsi, hanem a migránsokkal összefüggő kérdésekre. Hangsúlyoztam, hogy a Magyarországot elítélő határozatnak vannak jogos meglátásai, mint például a korrupcióval és a közpénzek kezelésével összefüggő problémák − ezekhez azonban „árukapcsolásszerűen” rendel számos alaptalan vádat, és mindenek fölött követeli az Európai Unió káros bevándorlás-politikájának való alávetésünket.

Szeretettel:
Dr. Morvai Krisztina
jogász, európai parlamenti képviselő
Függetlenek csoportja

 

Miért nem szavaztam Magyarország elítélésére? (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Normális világban már a címben szereplő kérdés feltétele is zavaró és sértő lenne - természetesen azért nem szavaztam a Magyarországot elítélő jelentés mellett, mert magyar ember vagyok és szeretem a hazámat. Ezt a gondolatot fejtettem ki bővebben az egyperces szavazatmagyarázati lehetőség során ma, 2017. május 17-én Strasbourgban, miután a plenáris ülés elfogadta a magyarországi helyzetről szóló gyalázatos „négypárti” jelentést. Felszólalásomban párhuzamba állítottam a hazaszeretetet és a családszeretetet: mindkét esetben van úgy, hogy elégedetlenek vagyunk, illetve haragszunk, de ha kívülálló bántja családunkat vagy hazánkat, mégis kötelességünknek érezzük megvédeni. Szintén a család és haza párhuzamára utalva mutattam rá az Európai Unió erőszakos migrációs politikájának tarthatatlanságára: a hazánk a miénk, mi döntjük el, hogy kivel szeretnénk együtt élni és nem kényszeríthetnek ránk idegen bevándorlókat. Mint rámutattam: nem rossz ember valaki attól, hogy saját családjába, saját otthonába nem óhajt „beengedni” idegeneket, akik a továbbiakban a család tagjaként kívánnak élni.

Amint azt nemrégi közleményemben leírtam: volt egy enyhébb, „puhább” verzió Magyarország elítélésére - ezt az Európai Néppárt (EPP) kezdeményezte -, és volt egy „keményebb”, „brutálisabb”, amely négy baloldali, illetve liberális párt nevéhez fűződött. A kettő közül az Európai Parlament ma a „keményebbet”, „brutálisabbat”, azaz a „négypártit” (szocialisták (S&D), a liberálisok (ALDE), a kommunisták (GUE/NGL), valamint a zöldek (Verts/ALE)) fogadta el. Az előterjesztők között név szerint szerepel a magyar Niedermüller Péter és Jávor Benedek is.

Emlékeztetőül álljon itt az elfogadott határozat-tervezet, amelynek szövegében csak néhány apró módosítás történt.
A határozat-tervezetekkel és a szavazással kapcsolatos 2017. május 16-i közleményemet az aktualitásra tekintettel ismét közöljük, itt tekintető meg.

Dr. Morvai Krisztina
jogász, EP képviselő

 

Magyarország elleni szavazás az EP-ben szerdán - A határozat-tervezetek szó szerint

E-mail Nyomtatás PDF

Morvai Krisztina közleménye

Szerdán délben kerül sor a Magyarországot elítélő európai parlamenti határozatokról szóló szavazásra. Álláspontom szerint a Magyarországért felelősséget érző, érdeklődő és értelmes emberek helyesen teszik, ha a határozat-tervezeteket szó szerint elolvassák, megismerik. Így nem eshetnek áldozatául „félremagyarázásoknak”, „füllentéseknek”, vagy adott esetben orbitális hazugságoknak. Két határozat-tervezetről fogunk szavazni: a „keményebbet” négy európai párt kezdeményezte: a szocialisták (S&D), a liberálisok (ALDE), a kommunisták (GUE/NGL), valamint a zöldek (Verts/ALE). Az indítványozók között két magyar képviselő is szerepel: Niedermüller Péter és Jávor Benedek. A határozat-tervezet szövege „önmagáért beszél”, ezen nincs mit magyarázni, minden olvasni tudó ember maga vonhatja le a következtetéseit. Fontos megérteni, hogy ez a tervezet indítványozza az Európai Unió ún. „atomfegyverének” bevetését, azaz az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti eljárást. Mivel itt igen sok a félremagyarázás és a hazugság, jogászként szükségesnek tartom egyrészt közzétenni a 7. cikk pontos szövegét, másrészt rámutatni, hogy - noha a határozat-tervezetben a 7. cikk (1) bekezdése szerepel - a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdését egymással együtt és egymásra vonatkoztatva lehet és kell értelmezni. Ebből következően igenis lehetséges, hogy az eljárás végén Magyarországgal szemben súlyos szankciókat vetnek be, ideértve a Magyar Állam szavazati jogának megvonását az Európai Tanácsban.

Az „enyhébb” tartalmú határozat-tervezetet az Európai Néppárt (EPP) terjesztette elő. Ez az a párt, amelynek a Fidesz is tagja. Bár ennek a tervezetnek a tartalma és szövegezése lényegesen szolidabb, mint a másiké - egyebek mellett ez a tervezet nem utal a 7. cikk bevetésére -, már most közlöm, hogy a magam részéről természetesen ezt sem fogom megszavazni. Az alábbiakban három szöveget olvashatnak, a következő sorrendben:

1. A „keményebb” határozat-tervezet szó szerinti szövege itt olvasható.


2. A „puhább/enyhébb” verzió, a másik határozat-tervezet itt olvasható.

Bővebben...
 

Magyarország elszántan védi az európai kultúrát! Morvai az európai kulturális örökség évéről (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Az Európai Unió 2018-at az európai kulturális örökség védelme évének nyilvánította. Tragikomikus döntés ez abban az időszakban, amikor ugyanez az Európai Unió elszántan végzi a „bevándoroltatást”, és teszi ki folyamatos veszélynek Európát, az európai lakosságot, az európai hagyományokat és kultúrát. Az európai kulturális hagyomány évéről szóló jelentés egyetlen szót sem említ a bevándoroltatási folyamatról. Morvai Krisztina rámutatott: Magyarország örömmel veszi ki részét a 2018-ra meghirdetett európai kulturális hagyomány éve sikeréből - továbbra is védeni fogjuk Európa határait és ezzel az európai hagyományokat és kultúrát.

 

Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, EP képviselő közleménye

E-mail Nyomtatás PDF


Az önkény és a jogállamiság közötti különbséget minden elméleti szakembernél jobban elmagyarázta a jelenlévőknek nemrég egy lakossági fórumon felszólaló gépkocsivezető:
"Kamionsofőr vagyok. Ha piros a lámpa, meg kell állnom. Ugyanígy meg kell állnia a miniszterelnöknek, az államfőnek, a legfőbb bírónak vagy a legfőbb ügyésznek. A jogszabályok mindenkire vonatkoznak, rangtól, hatalmi helyzettől függetlenül.".
A jogszabályok nemcsak arra vannak, hogy az állampolgárt rendszabályozzák, hanem legalább ennyire arra is, hogy az állam visszaéléseit, mulasztásait, túlkapásait megakadályozzák, korlátozzák a polgárával szemben. Az állami szervek mozgásterét is szabályok kötik, amikor büntetni, bírságolni, "fegyelmezni" kívánja polgárát. El kellene érni, hogy a piros lámpa végre piros lámpa legyen ne csak a polgárnak, hanem az államnak, a hatóságoknak, a bíróságoknak is. Ez lenne a valódi rendszerváltás, az önkény helyett jogállamiság. Így lehetne elérni, hogy ne lehessen önkényesen kirúgni a munkavállalót, hatósági úton ellehetetleníteni a tisztességes kisvállalkozót, állami segédlettel földet lopni a helyi gazdáktól. Akkor lenne így, ha végre a hatalom, az állami szervek kezét is ténylegesen megkötnék a rájuk vonatkozó jogszabályok.
A Budaházy ügy "nagyban" mutatja meg, ami állampolgárok sokaságával történik úgymond "kicsiben" a hétköznapokban - a rendszerváltás óta, kormányoktól, pártoktól függetlenül.
A bíróság 125 év fegyházbüntetést szabott ki a vádlottakra úgy, hogy szinte minden jogszabályt megszegett. Hatévnyi bírósági eljárás után - a törvény előírása ellenére - nem állapította meg a történeti tényállást, azaz azt, hogy voltaképpen mi is történt, mit tettek vagy nem tettek a vádlottak. Nem sorolta fel és nem értékelte a felhasznált bizonyítékokat, nem indokolta jogilag, hogy miért állapította meg az adott bűncselekményeket, és miért annyi büntetést szabott ki. A tanácsvezető bíró annyit mondott Budaházynak, mintegy kigúnyolva a jogállamiságot és demonstrálva, mit is jelent az önkény: "Ön mindenben bűnös, ez a lényeg!" A bíróságnak a törvény szerint harminc, kivételesen hatvan napja lett volna arra, hogy az ítéletet írásba foglalja. A bíróság fittyet hányt a törvényre, hiszen tudta, hogy ezt ez idő szerint Magyarországon megteheti. Több mint nyolc hónap alatt sem keletkezett ítélet. Az ok nyilvánvaló: az ítéletet azért nem lehetett írásba foglalni és megindokolni, mert megindokolhatatlan volt. Valódi jogállamban, ha a bíróság vagy más hatóság nem tudja meghozni a törvényben rá megszabott határidő alatt az állampolgárral szembeni, rá joghátrányt alkalmazó határozatot, akkor le kellene vonni a következtetést: az állam az adott ügyben nem volt képes döntést hozni, tehát az eljárást meg kell szüntetni, az állam mulasztása nem eshet az állampolgár terhére. Magyarországon ez nem így történik. A törvény előír valamit az állami szervnek, adott esetben a bíróságnak, a bíróság nem tartja be a törvényt és ennek semmiféle szankciója nincs, az állampolgárnak el kell szenvednie a vele szembeni negatív következményeket. Hogyan lehet jogállamról beszélni ott, ahol a jogszabályok betartatására hivatott bíróság maga nem tartja be a jogszabályokat?
Nem tudjuk, talán soha nem is tudjuk meg, mi is történt a Budaházy/Hunnia csoport ügyben. Emlékszünk az ügy kezdetére, amikor Draskovics miniszter bizonyítékot fabrikált és lebukott. Nem a "Magyarok Nyilai" robbantgattak, hanem kísérletező kedvű egyetemisták. De sebaj, ennek a gyalázatos hamisítási cselekménynek sem lett semmi következménye, hiszen állami szereplő követte el a bűnt. Ettől a ponttól kezdve egészen a mai napig minden érthetetlen és megmagyarázhatatlan, ami ebben az ügyben történik. Annyit az egyszerű újságolvasó is érez, hogy valakiknek elemi érdeke, hogy Budaházyék börtönbe kerüljenek, jó hosszú időre, mindegy, hogy milyen áron.
Közben itt-ott megszólal a lelkiismeret.

Bővebben...
 

Gergényiék szabadon, ellenfelük, Szima Judit börtönben. Mi folyik itt?

E-mail Nyomtatás PDF

Katasztrofális és minden tisztességes magyar embert vérig sértő a 2006-os terrort követő "igazságtétel" mérlege. Budaházyék 125 év fegyházbüntetést kaptak egy 8 és fél hónapja meg nem indokolt, le nem írt (és valószínűleg - írásban, tehát jogszerűen - nem is létező) ítélettel, Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő folyamatosan a vádlottak padján, holnap pedig 5 évre börtönbe vonul Szima Judit a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének főtitkára. Gyurcsányék, Gergényiék és a brutális rendőrterrort levezénylő más vezetők viszont szabadon és gondtalanul élik világukat, és tervezik a hatalomba való visszakerülésüket.
Szima Judit az egyik leghősiesebb, legbátrabb nő, akivel az életemben találkoztam. Miután férjét halálos balesetben elvesztette, egyedül nevelte gyermekeit, miközben számos súlyos betegséggel küzdött, és jelenleg is küzd. A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete kezdeményezőjeként és vezetőjeként ő volt és ő maradt Magyarországon az igen kevés bátor és következetes érdekvédelmi harcosok egyike, aki a hatalommal szembeszállva meggyőződéssel és határozottan, hatékonyan dolgozott a munkavállalók érdekeiért. A 2006-os rendőri vérengzés után ő volt az, aki nyilvánosság elé kiállva bocsánatot kért a rendőrség magatartásáért, és felszólította bajtársait, hogy tagadják meg a jogellenes parancsokat és soha többé ne alkalmazzanak tiltott erőszakot honfitársaikkal szemben. Folyamatosan csodáltam Judit lenyűgöző bátorságát, lelkierejét, betegségeivel való küzdelmét és kiváló anyaságát. Felnéztem rá, amint sok férfit megszégyenítő erővel és bátorsággal állt ki elvei és a „rábízott” munkavállalók mellett.

Mélyen megrendített, amikor pár éve egy hajnalban azzal hívott fel, hogy újabb tragédia történt a családjában, ismét egy közeli, fiatal hozzátartozóját veszítette el. Féltem, hogy itt a vége, összeomlik, feladja harcait. De nem így történt. Rendíthetetlen volt és maradt. Ha általánossá vált volna az a kiállás a magyar munkavállalók mellett, amely őt, mint szakszervezeti vezetőt jellemezte, az rendkívül veszélyes lett volna a fennálló gazdasági és hatalmi viszonyokra (aktuális pártoktól, kormányoktól függetlenül). Éreztem, hogy Judit veszélyben van, féltettem Öt. A dráma nem váratott sokáig magára. Büntetőeljárás indult ellene, amelynek iratait áttanulmányozva büntetőjogászként azt tudom mondani: az ügy „ezer sebből vérzik”. A végeredmény: öt év szabadságvesztés, jogerősen. Az ítélet súlya és jellege olyan, mint ha Szima Juditnak egyszemélyben kellene megbűnhődnie a magyarországi közpénzeknek az elmúlt három évtizedben történt ellopásáért, elsikkasztásáért. Szima Judit személyének, életútjának és büntetőügyének ismeretében mélyen hiszek az ártatlanságában, és felháborodottan tiltakozom bebörtönzése ellen. Mivel magam is súlyos betegségeken estem át, különösen is megrendít és felháborít, hogy annak ellenére kapta meg börtönbehívóját, hogy az orvosszakértő a betegségeit olyan súlyúnak és veszélyességűnek ítélte meg, amely kizárja börtöntűrő képességét. Nagyon szomorúan, de kénytelen vagyok kimondani: Szima Judit élete veszélyben lesz a börtönben. Utolsó reményünk a Kúria felülvizsgálati eljárása, amely még folyamatban van. A 2017. május 11-i börtönbevonulás helyszínére és idejére Judit barátai és ismerősei tiltakozó megmozdulást szerveztek. Ezúton kérem, hogy az eseményre minél többen menjenek el, és fejezzék ki így vagy más módon szolidaritásukat a meghurcolt szakszervezeti vezetővel, a Gergényiékkel szembeszálló, szeretett Hazáját valóban szolgáló rendőrtiszttel.

Bővebben...
 

A termőföld nem lehet spekuláció és földrablás tárgya! - Morvai az EP-ben (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Közös nemzeti kincsünk, a magyar termőföld a helyben élő lakosság megélhetését és az egészséges élelem megtermelését kell, hogy szolgálja. Jelenleg ez sajnos nem így van. Kétfelől is zajlik a földrablás: csalárd pályázatokon spekuláns oligarchák jutnak termőföldhöz, és a felháborító európai uniós szabályozás miatt külföldiek is birtokolhatják a magyarokat illető földeket. Az Európai Parlament történelmi jelentőségű jelentést fogadott el, amelyben a földkoncentrációról és a földalapú támogatások néhány kézben való összpontosulásáról mondanak - végre - kritikát. Tekintettel arra, hogy ez a jelentés alapjaiban változtathatja meg a földspekulációk jelenségét, az érdeklődők és a nyilvánosság számára itt közöljük a végleges, elfogadott változatát.

Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő két felszólalása látható a videón. Az elsőben a külföldiek magyarországi földszerzéséről mond kritikát és felhívja a figyelmet arra, hogy a termőföld nem tartozhat tovább a „tőke szabad áramlása” körébe. Felvetésére Oettinger biztos, az Európai Bizottság tagja válaszolt. A második videóban a földrablás másik formájáról, az oligarchák pályázati úton történő csalárd földhözjutásáról beszél.

 

Az EU köteles képviselni a "Brexit-sújtotta" magyar munkavállalókat! (Morvai az EP-ben) - Videóval

E-mail Nyomtatás PDF


Az Európai Unió mélyen megsértődött az Egyesült Királyság kilépése miatt. A Brexit tárgyalások során kerüli a kompromisszumok kötését, jelszava, hogy a britek "nem mazsolázgathatnak" az Unió előnyeiből. Az Unió úgy viselkedik, mint az a sértődött házastárs, aki a válóper, a gyermekelhelyezés, a vagyonmegosztás során is csak a bosszúállásra, a másikkal való kitolásra koncentrál, nem törődve a többi érintett érdekeivel, jogaival. Ezt a hozzáállást haladéktalanul meg kell változtatni, ehhez az önző durcáskodáshoz az EU-nak nincs joga, ugyanis közel félmilliárd európai ember érdekét kell megjeleníteniük, nem pedig saját hiúságukat. Ebből adódóan a tárgyalásokat folytató Uniónak elemi kötelessége, hogy saját polgárait, azaz a "megmaradt" 27 tagállam polgárait gondos, szakszerű (jogi) képviselőként védje, képviselje a tárgyalások során. Különösen is fontos ez azoknak a magyar európai uniós polgároknak, akik az Egyesült Királyságban (többnyire kényszerből, az Unión belüli feszítő jövedelem különbségek miatt) munkát vállaltak, vállalkozást indítottak, illetve szabad döntésük alapján tanulmányokba kezdtek. Az Európai Unió ezen elemi, megkerülhetetlen kötelezettségére emlékeztetett Morvai Krisztina EP képviselő az Európai Parlamentben, a Brexitről rendezett tanácskozáson.

 

Változtassunk-e a női és férfi szerepeken? (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


 

A munka és a magánélet összeegyeztetéséről vitázott az Európai Parlament FEMM (Női jogi) bizottsága - szokás szerint teljesen "egy kalap alatt" kezelve, egyformán megközelítve a nyugat-európai illetve a volt szocialista országokban élő nők s családok helyzetét. Morvai Krisztina "behozott" a vitába néhány tabunak számító szempontot.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
1. oldal / 82

Köszöntöm megújult honlapomon!


Megtekintés LightBoxban



 


Küldetésben

A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.

Megtekintés LightBoxban

A Budaházy-film

Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.

Megtekintés LightBoxban

Magyar Guantanamo?

Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.

Megtekintés LightBoxban